Budajenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budajenő
Village hall. Listed ID 6914. - Budajenő, Hungary.JPG
Budajenő címere
Budajenő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Budakeszi
Jogállás község
Polgármester Budai István (független)[1]
Irányítószám 2093
Körzethívószám 26
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 1864 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 151,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Budajenő (Magyarország)
Budajenő
Budajenő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 18° 48′ 010″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 18° 48′ 010″
Budajenő (Pest megye)
Budajenő
Budajenő
Pozíció Pest megye térképén
Budajenő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budajenő témájú médiaállományokat.

Budajenő (németül: Jeine) község Pest megyében, a Budakeszi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Budapest központjától 22 km-re nyugat-északnyugati irányban, Budakeszitől 10 km-re északnyugatra található, a Zsámbéki-medence északkeleti peremén, az Óbudai-szigettel nagyjából azonos földrajzi szélességen. A fővárostól a Budai-hegység koszorúja, a tőle északabbra fekvő Nagykovácsitól e hegységnek a legmagasabb része (a Nagy-Kopasszal) választja el.

Közigazgatási területe négy településsel határos: ezek kelet felől Telki, amellyel szinte teljesen egybeépült), dél felől Tök, nyugat felől Perbál, északról pedig Nagykovácsi. Viszonylag közel fekszik még a településhez a 6 kilométernyire elhelyezkedő Páty.

Közlekedés[szerkesztés]

A települést a Budakeszi-Perbál közötti 1103. jelű alsórendű út szeli át. Budajenő lakói Budapest budai részére, Budaörsre, illetve az M1-es autópályára leginkább Budakeszin keresztül jutnak el. A községen több buszjárat, így a Budapest-Perbál-Zsámbék útvonalon közlekedő 789-es és 795-ös (előbbi Pátyra is betér), valamint a Zsámbék-Budajenő-Páty-Biatorbágy-Budapest útvonalon közlekedő 778-as járat is áthalad. A településnek vasútállomása nincs, a hegyeshalmi vonal biatorbágyi és herceghalmi, valamint az esztergomi vasútvonal pilisvörösvári állomása nagyjából mind egyforma távolságra vannak a községtől.

Története[szerkesztés]

A település nevének első ismert, írásos említése 1225-ből származik, Jenő (villa Jeneu) formában, amikor is II. Endre király a budai szigeten levő Szent Mihály egyháznak adományozta a szolgagyőri várjobbágyok két itteni telkét. A falu területén előkerült régészeti leletek, illetve a Kálvária-hegyen állt régi templom maradványainak építészeti jellegzetességei arra utalnak, hogy a települést ennél régebben alapíthatták. A középkori falu ez utóbbi templom környékén terülhetett el, lakói bizonyára a telki apátság béresei voltak, akiknek élete minden tekintetben az apátsághoz kötődött.

Egy 1253-ből származó határjárási okmány szerint az esztergomi és az óbudai káptalannak, illetve a szigeti apácáknak is voltak itt birtokaik, az említett, Szent Mihály nevére szentelt premontrei monostor pedig ebben az évben újabb jenői birtokkal gazdagodott: IV. Béla király egy lopás vétségében bűnösnek talált, néhai Bálint nevű ember György nevű fiának birtokait adományozta a részükre. 1455-ben Garai Lászlót, 1465-től pedig Guti Országh Mihály nádort említik itteni birtokosként.

Buda eleste, 1541 után ez a térség is török kézre került és teljesen elnéptelenedett. A telki apátság monostora is elpusztult, pár évtized elmúltával már a helyét sem tudta megmutatni senki. Az ekkoriban Puszta-Jenő néven említett területet 1593-ban Etyeki Józsa vette meg, 1663-ban királyi adományként Boronkay István érsekújvári katona tulajdonába került, 1667-ben pedig Széchenyi György győri püspök vette meg. A török kiűzése után először skót bencések kezdtek itt új telepeseket letelepíteni, akik miután megszerezték a telki apátságot, nem Telkit, hanem Budajenőt kívánták inkább fejleszteni és benépesíteni, 1703-tól kezdődően.

Az új település már a jelenlegi ófalu helyén jött létre, az első telepesek Németország szász és frank területeiről, valamint a Fekete-erdő vidékéről érkeztek, 1710 körül. 1724-ben Jenő (németesen Jenne) lakosságszáma 374 fő volt, bő egy évszázaddal később, 1842-ben pedig már közel a duplája, 629 fő élt itt, akik 28 gazdatelken, 3 községi birtoktesten és 54 zsellértelken gazdálkodtak. Az 1848-as forradalomban és szabadságharcban Jenő 84 nemzetőrt állított ki, akik közül 22 fő volt lovas. 1881-ben a német és egyéb nemzetiségű lakosok aránya körülbelül 10:1 volt, szinte minden lakos katolikus vallású volt, és a népesség 63,5 %-a bizonyult írástudónak.

Az 1920. évi népszámlálás szerint 1014 lakosa volt a településnek, akik közül csak 25 fő volt magyar - a többi német - és csak heten mondták magukat reformátusnak, mindenki más katolikus volt. 1938-ban felmerült javaslatként Telki és Budajenő egyesítése, de erre nem került sor.

A második világháború vége felé a Budát ostromló szovjet hadsereg 1944. december 25-én, karácsony hajnalán vonult be a faluba. A budavári kitörési kísérlet idején sok magyar és német katona próbált errefelé menekülni, hogy Tök felett állomásozó német csapatokhoz, de a szovjet légierő és tüzérség az érintett egységet úgyszólván teljesen megsemmisítette, körülbelül 120 német és 12 szovjet katona vesztette életét a falu határában.

1946-ban Budajenő sem úszhatta meg a kitelepítést, a község 187 német családjából 172-t telepítettek ki, bevagonírozásuk a biatorbágyi vasútállomáson történt. A megüresedett sváb portákra főleg erdélyi magyarokat telepítettek be, akik szintén kényszerből hagyták el eredeti lakhelyüket; egy részüket már 1945 őszén beköltöztették a faluba, a többiek betelepítése 1946 tavaszán történt. 1966. szeptember 15-ével megszüntették Telki és Budajenő önállóságát és közigazgatásilag összevonták a két település tanácsát, Budajenő Közös Községi Tanács néven.[3]

2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből került a Budaörsibe. 2013-tól a Budakeszi járáshoz tartozik.

A településen működik 2013. január 1. óta Budajenő, Remeteszőlős és Tök közös önkormányzati hivatala.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Díszpolgárok[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Budajenő község történetének leírása a település honlapján
  4. Budai István: Polgármester válaszol. Kisbíró, 2013. november, p03-04

További információk[szerkesztés]