Márianosztra

	Márianosztra
	Magyarok Nagyasszonya kegytemplom
; Márianosztra címere	; Márianosztra zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Szobi
Jogállás	község
Polgármester	Burikné Moóri Tamara (független)
Irányítószám	2629
Körzethívószám	27
	Népesség
Teljes népesség	818 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	41,31 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	20,26 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Börzsöny
Földrajzi kistáj	Börzsönyi-kismedencék
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Márianosztra Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 51′ 49″, k. h. 18° 52′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 49″, k. h. 18° 52′ 21″
	Márianosztra Pozíció Pest vármegye térképén
	Márianosztra weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Márianosztra témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Márianosztra (németül: Naßraden, szlovákul: Márianostra) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Börzsöny délnyugati részén fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Nagybörzsöny, kelet felől Kóspallag, dél felől Szob, délnyugat felől Ipolydamásd, nyugat felől pedig Letkés.

Egy exklávé jellegű külterületi településrésze található még a faluközponttól pár kilométerre délkeletre is (itt találhatók Bibervár romjai, a Toronyalja-horgásztó, illetve egy pálos kolostor emlékhelye és mellette, a Pálos-réten egy kedvelt amatőrcsillagász-észlelőhely is), ennek révén határos dél felől még Szokolyával, Kismarossal és Nagymarossal is.

További külterületi településrészei: Hizlalda, Lucskapuszta és Szakszövetkezeti tanya^[4]

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg: Szob felől a Kóspallagra vezető 12 108-as úton, Zebegény irányából pedig a 12 107-es úton. Országos közútként számozódik még a község főutcája is az itt működő börtön bejáratáig, 12 109-es számozással.

Exklávé jellegű településrészén a Nagymaros-Kóspallag közt húzódó 12 106-os számú mellékút halad keresztül; az áthaladó autóbuszvonalak itteni megállóhelye megtévesztő módon a Kóspallag, 6-os km-kő nevet viseli.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév Nestroj, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta. Mai jelentése latin–olasz nyelven: a Mi Máriánk.

Története[szerkesztés]

Márianosztra (Nosztra) nevét 1262-ben V. István király oklevele említette először.

Nagy Lajos magyar király 1352-ben – az oklevél szövege szerint – a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott „in nostre” (a sajátjából), s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kegytemplom épült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.

A környék Nagy Lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt

A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar és német nemzetiségű lakossággal népesült be újra.

A község a 19. század végétől 1970-ig a Szobi járáshoz tartozott, mely 1923-ig Hont vármegye, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegye, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegye, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegye része volt, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Martos György (Márianosztrai Szent Korona Társaság)^[5]
1994–1998: Martos György Pál (független)^[6]
1998–2002: Kiss László (független)^[7]
2002–2006: Kiss László (független)^[8]
2006–2010: Kiss László (független)^[9]
2010–2014: Kiss László (független)^[10]
2014–2019: Kiss László (független)^[11]
2019-től: Burikné Moóri Tamara (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,6% románnak, 0,3% szlováknak, 0,2-0,2%-uk németnek ill. ukránnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlás szerint: római katolikus 43%, református 3,9%, görögkatolikus 1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 25,3% (23,8% nem nyilatkozott).^[12]

Látnivalók[szerkesztés]

kolostor és templom (Nagy Lajos építtette 1352-ben)
börtönmúzeum
Magyarok Nagyasszonya-bazilika
Kálvária és kápolna, kb. húsz perc gyalogút a központból
Faluház (múzeum és miniskanzen jellegű tájház)
Szob–Nagybörzsöny erdei vasút
Mária-kút, Szob felé, az országút mentén
Zuvár romjai, nehezen megközelíthető, csekély várrom

Érdekességek[szerkesztés]

Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán:

Jézus Öt Szent Sebe tiszteletére (júliusban)
Fájdalmas Szűzanya tiszteletére (szeptemberben)
Szeplőtelen fogantatás tiszteletére (decemberben)

Az ország egyik legrégebbi (1858-ban alapított) és jelenleg is működő, – eredetileg női elítéltek elhelyezésére szolgáló – börtöne (Márianosztrai Fegyház és Börtön).

Képgaléria[szerkesztés]

Márianosztra látképe az épülő kisvasúti állomásról
A templom belseje

Jegyzetek[szerkesztés]

Hegedűs András – Tóth Krisztina 2000 (szerk.): Esztergomi főegyházmegye II. L–Z, 36.

↑ ^a ^b Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ ^a ^b ^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Márianosztra. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)^{[halott link]}
↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
↑ Márianosztra Helységnévtár