Pusztavacs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pusztavacs
Orszagkozepe1.jpg
Az ország középpontja
Pusztavacs címere
Pusztavacs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Dabasi
Kistérség Dabasi
Jogállás község
Polgármester Jóri László (FIDESZ)[1]
Irányítószám 2378
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 1367 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 18,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 79,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztavacs  (Magyarország)
Pusztavacs
Pusztavacs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 19° 30′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 19° 30′ 04″
Pusztavacs  (Pest megye)
Pusztavacs
Pusztavacs
Pozíció Pest megye térképén
Pusztavacs weboldala

Pusztavacs község Pest megyében, a Dabasi járásban. Itt található Magyarország földrajzi középpontja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Pest megye déli részén, a Kiskunsági homokhátságon, természetvédelmi területen található. Budapest központjától légvonalban 49, közúton 59 kilométerre található zsáktelepülés. Vasútállomása nincs. A községet szinte teljesen erdők fogják körbe, külterületének 63%-a erdő. Pusztavacs központi belterülete mellett jelentősebb súlyt képvisel település nyugati határában fekvő Rákóczitelep.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első írásos említés Pusztavacsról 1274-ből való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az Ocs néven létező település. Pusztavacs az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is. A török korszak kezdetére a település mezővárossá növekedett. A török időkben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága Kecskemétre és Nagykőrösre menekült be. Ekkor pusztult el a település gótikus temploma is. A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett. A terület a 17. századtól, a Koháry család tulajdonában állt. Utolsó férfiági leszármazottjának Koháry Ferenc Józsefnek a lánya Mária Antónia Gabriella Szász-Coburg-Saalfeldi Ferdinánd György Ágosthoz ment feleségül. A Koháryak férfiága kihalt, Ferdinánd felvette a Koháry nevet dinasztiát alapított és a birtokokat is megkapta Vacs-pusztával együtt. A néptelen területet így a Szász-Coburg-Saalfeld-Koháry hercegi család szerezte meg, akik birtokukat 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre.

Vacs-puszta a 19. században népesült be újra. Előbb tanyák jelentek meg területén, majd a templomrom körül megkezdődött a mai község kialakulása. A 19. század végén Pusztavacs déli és nyugati határában nagyarányú erdőtelepítések zajlottak, ekkor alakult ki határának hatalmas erdőkkel borított mai képe is. 1856-ban nyílt meg az új iskola. Pusztavacs 1871-ben szerveződött jogilag önálló községgé, ám ez az állapot csak 1970-ig tartott. 1970-ben a szomszédos Örkény nagyközséghez csatolták. Az 1980-as években az ország közepéhez közel eső nagyréten óriási tömegrendezvényeket, ún. Béke-fesztiválokat tartottak. A rossz szervezés miatt a falura nehezedő nyomás azonban hamarosan a kiváltotta a pusztavacsiak elégedetlenségét.[forrás?] A fokozódó tiltakozás miatt 1985 után a Béke-fesztiválokat megszüntették. Pusztavacs az 1990-es önkormányzati választások idején nyerte el újra önállóságát.

Látnivalók, érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyarország földrajzi középpontja, Jeltorony; Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az 1960-as évek végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg. (Koordinátái: északi szélesség 47°10'51", keleti hosszúság 19°30'11"). A település központjától kb. 1 km-re északkeletre Kerényi József tervei alapján jelzőtornyot (jeltornyot) emeltek. A napórával kiegészített együttes 1978-ban készült el, felavatására 1979 téli napfordulóján került sor 2001-ben az addigra már igen rossz állapotba került Jeltorony leégett. Helyreállítását 2004-ben a helyi önkormányzat végezte el. A Jeltorony környezete természetvédelmi terület, ahol a kiskunsági legelők több értékes társulása megtalálható.
  • Árpád-kori templomrom és az Aradi vértanúk emlékműve; Pusztavacs középpontjában, a Hunyadi téren található a 14. században felépített gótikus stílusjegyeket viselő templom romja. Környezetében Zarándokparkot alakítottak ki, ahol az 1848-as szabadságharc szereplőinek emlékoszlopai láthatóak.
  • Erdei pihenőpark; A pusztavacsi erdő mélyén, homokdűnék és tölgyesek által lehatárolt tisztáson a 2000-es években fokozatosan épült ki az erdei pihenőparknak nevezett létesítmény. A tisztás korábban katonai lőtérként szolgált, felhagyása után kezdtek területén rendezvényeket tartani. Nyári időszakban az egykori Béke-fesztiváloknál sokkal kisebb lélegzetű könnyűzenei események, motoros találkozók számára ad otthont.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztavacs témájú médiaállományokat.