Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-
vasútvonal
Lajosmizse állomás
Lajosmizse állomás
A Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal útvonala
 Vonalszám: 142
 Hossz: 98 km
 Nyomtávolság: 1435 mm
 Maximális sebesség: 60 km/h

A Budapest–Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal a MÁV 142-es számú, zömében egyvágányú és nem villamosított, állomásközi közlekedésre berendezett vasúti mellékvonala. Kezdőpontja a Nyugati pályaudvar. Forgalmi szempontból két részre oszlik, a Nyugati–Lajosmizse szakasz a budapesti agglomeráció hivatásforgalmát, míg a LajosmizseKecskemét szakasz inkább a környező tanyavilág és Kecskemét környéki kisebb települések forgalmát szolgálja. Hossza 98 km. A Budapest–Esztergom-vasútvonal mellett a másik olyan budapesti elővárosi vasútvonal, amelyik nem villamosított.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai 142-es vasútvonal két szakaszban épült. 1889. június 8-án nyílt meg a Budapest-Lajosmizsei vonal, amelyet a Budapest-Lajosmizsei HÉV épített. A forgalmat - a korabeli helyiérdekű vasutakra jellemző módon - a MÁV bonyolította le a kezdetektől fogva. Ennek a vonalnak meghosszabbításaként nyílt meg 1905. február 6-án a 20,5 km-es Lajosmizse-Kecskemét, illetve a belőle leágazó 9 km hosszú Kisnyír–Kerekegyháza-vasútvonal (a mai Hetényegyháza állomás neve Kisnyír volt).[1][2] A vonalakat a Kecskemét-Lajosmizse-Kerekegyháza HÉV építette. A két HÉV társaság 1908-ban egyesült Budapest-Tiszai HÉV néven. Ezeken a vonalakon az eredeti pálya a helyiérdekű szabvány szerint 9 méter hosszú "i" sínekből (23,6 kg/m) épült kavicságyazattal. 1937-ben az ágyazatot zúzottkőre, a síneket új, 24 méter hosszú "c" sínekre cserélték Kecskemét-Lajosmizse között az aljak talpfák maradtak. A Hetényegyháza-Kerekegyháza vonal nem épült át, eredeti állapotában szűnt meg 1975. január elsejével.

A vonal történetének legsúlyosabb balesete a Pestimrei vasúti baleset volt. 1966 januárjában Gyál-Felső megállóhely közelében egy tehervonat és egy személyvonat rohant egymásba.

A vasútvonalon Lajosmizse és Kecskemét között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt, de 2010. július 4-én napi két vonatpárral újraindult.[3]

A Kecskeméten épülő Mercedes gyár Just In Time (mindent épp időben) logisztikája mindig megbízható és pontos vasúti kiszolgálást igényel. Az autó- és nyersanyag valamint alkatrész szállító vonatok Cegléd felé a 140-es vonalon fognak közlekedni, de forgalmi zavar esetére szükséges egy kerülő útirány is, amely a 142-es lajosmizsei vonal lesz. A terveknek megfelelően még 2011 nyarán megindult a vasútvonal nagyobb léptékű átépítése.[4] A vonal kapacitásának bővítésére Gyál illetve Inárcs-Kakucs állomásokat újra alkalmassá tették vonatkeresztezések lebonyolítására. A munkálatokat 2012 szeptemberére fejezték be. Ezzel a lépéssel csökkent a menetidő és a zavarérzékenység. 2015 nyarán a pályavasút megkezdte a leromlott állapotú Kőbánya-Kispest és Kispest állomások közötti vonalszakasz átépítését. Továbbra is tervezik a legrosszabb állapotú KispestÓcsa szakasz rendbe tételét.

Pálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lajosmizse-Kecskemét szakaszt legutóbb 2004-2006 között építették át a Cegléd–Szeged-vasútvonalból származó használt (1962-es gyártású) anyagokkal. Az új pálya hézagnélkülire hegesztett 48 kg/m sínekből és T jelű vasbetonaljakból áll.[5] Engedélyezett sebesség:

Forgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonal forgalmi szempontból két részre tagozódik.

Budapest és Lajosmizse között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest és Lajosmizse között a hetvenes évek óta a 2010-es évek kezdetéig jellemzően MÁV M41-es dízelmozdonyok által továbbított ingavonatok közlekedtek. Összeállításuk 2009-ig 1 darab BDt 100-as sorozatú vezérlőkocsi, és 3 korszerűsített Bhv személykocsi. 2008 után a mozdonyos vonatok mellett, előbb a kisebb forgalmú délelőtti, hétvégi időszakban megjelentek a MÁV korszerű motorvonatai is. Eleinte, 2009-ig a 6341 sorozatú motorkocsik dolgoztak a vonalon, majd 2009 szeptembere után a 6342 sorozatú motorkocsik továbbítanak számos vonatot. A motorvonatok a 2010-es évek közepére uralkodóvá váltak, a dízelmozdonyok által továbbított hagyományos vonatok száma napi egy-kettőre csökkent. A vonalszakaszon az elővárosi forgalomban jellemző ingázók (munkások és diákok) utaznak. A menetrendben 15 körüli vonatpár szerepel. Az M3-as metróvonal 1980-as megnyitása előtt a Lajosmizse felől érkező vonatok egészen a Nyugati pályaudvarig közlekedtek. Kőbánya-Kispest átszálló-állomás megnyitása után a Nyugati pályaudvarig bejáró vonatok száma folyamatosan csökkent, az 1990-es évekre már csak napi kettő közvetlen maradt. A 2008. decemberi menetrendváltástól a vonatok többsége ismét a Nyugatiba közlekedik. Az 1990-es évek végén a vasúttársaság e vonalon is kísérletezett a szűkebb értelemben vett agglomerációt kiszolgáló Kőbánya-Kispest–Dabas járatok bevezetésével, ezek néhány év alatt teljesen kiszorultak a menetrendből. 2011. április 3-tól napi egy pár újraindult ebből a járatból, ezúttal a Nyugati-Dabas viszonylatban. 2012. december 9-től, a 2012/2013. évi menetrend bevezetésével óránkénti ütemes menetrend lépett érvénybe. A dabasi járat megszűnt, helyette egy új, Táborfalva-Kőbánya-Kispest viszonylatú vonat indult a reggeli órákban.

Lajosmizse és Kecskemét között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lajosmizse-Kecskemét vonalszakasz menetrendileg elkülönül az északi szakasztól. Régebben létezett közvetlen Kecskemét-Lajosmizse-Budapest vonat, ám ezt megszüntették. Nyári időszakban a magányosan járó kocsik a kecskeméti strandra (Kecskemét-Máriaváros mh.) igyekvők nagy száma miatt néha elégtelennek bizonyultak. A vonal mellett található nagyszámú tanya igen nagy megállósűrűséget, ám csak kicsi forgalmat jelentett és a Cegléd–Szeged-vasútvonalon Budapest irányában közlekedő InterCity-gyorsvonatok sem csatlakoztak ezen vonalrész vonataihoz. Az évek során a menetrendet egyre szűkítették, 2009-re mindössze 4 pár vonat maradt a vonalon. A vonalszakaszt 2009 decemberében a kicsi forgalomra hivatkozva a kormányzat bezáratta. A forgalom csak a választásokat követő kormányváltás után, 2010. július 4-én indulhatott el újra. A vonalszakasz forgalmát magukban közlekedő Bzmot motorkocsikkal bonyolítják le, az északi szakasz átépítéseinek idején (2012; 2015) modernebb motorvonatok is közlekednek menetrend szerinti járatként.

Teherszállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A teherforgalom a vonal déli szakaszán rendszeres, a budapesti elővárosi zónában a MÁV Cargo 2008-as eladása után elhalt. A déli szakaszon több olyan ipari üzem is található a vonal mellett, amely vasúton végzi a szállítást, erről a szakaszról Kecskemétre továbbítják a tehervonatokat. A Kecskeméten és környékén működő vállalkozások számára Kecskemét-Alsón folyik rakodás, de Lajosmizsén és Táborfalván is megfordulnak tehervonatok. A vonal északabbi szakaszán Ócsán, Örkényen és Dabason a MÁV Cargo 2008-as eladása után megszűnt a teherforgalom, Kispest állomáson pedig a Lőrinci Hengermű 2012-es bezárásakor járt utoljára tehervonat.

Járatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állomások és megállóhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal témájú médiaállományokat.