Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-
vasútvonal
MÁV 416 sorozat Gyálon
A Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal útvonala
Vonalszám:142
Vonal:142
Hossz:98 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal témájú médiaállományokat.
0 Budapest-Nyugati pályaudvar
Ferdinánd híd
megszűnt kiágazás a raktári iparvágányok felé
Dózsa György út
iparvágány a Hun utcai honvédség felé
Róbert Károly körút
3,5 Városligeti elágazás 2 Esztergom, 70 és 71 Vác felé
Kacsóh Pongrác út
Thököly út
4,2 Zugló mh.
Kerepesi út
iparvágány a Honvédség felé
6 Ferencz József laktanya
üzemi vágányok a BKV Fehér úti telepe és a HÉV felé
elágazás a 80a és a 120a felé („Királyvágány”)
6,9 Kőbánya-Teher
37-es villamos
80a, 120a és a Körvasút hídja
iparvágány a „Ganz-ERDÉRT”-be
7,9 Kőbánya alsó mh.
Kőbányai út
Kőér utca
a Pestszentlőrinci üzemek vontatóvágányának kiágazása
elágazás a Ferencváros vasútállomás felé
üzemi vágány a 3-as metró Kőér utcai járműtelepe felé
10,6 Kőbánya-Kispest
Sibrik Miklós út
100a Szolnok felé
Ferihegyi repülőtérre vezető út
egykori iparvágány a Kispesti Textilgyár felé
50-es villamos
Üllői út
14 Kispest
volt Vörös Csillag Traktorgyár / Lőrinci Hengermű felé[1]
Kispesti Gránitgyár felé
egykori 51-es villamos
Méta utca
egykori iparvágány a Volán volt telepe felé
elágazás a Burma-vasút és a 150-es vonal felé
"Nagy Burma vasút" a 100a és a 150-es vonalak között
18 Pestszentimre felső
Nemes utca
20 Pestszentimre
Budapest / Pest megye
22 Gyál felső
4601 Körösi út
24 Gyál
iparvágány a Flott-Trans Kft. gyáli központja felé
Gyáli-patak (Gyáli 1. csatorna)
28 Felsőpakony
Egykori iparvágány az ócsai rakodótelep felé
33 Ócsa
Egykori iparvágány az ócsai HM üzemanyagraktár felé
36 Ócsai szőlők
39 Inárcsi szőlőtelep
42 Inárcs-Kakucs
Egykori iparvágány az inárcsi HM-bázis felé
48 Dabas
50 Gyón
55 Hernád
60 Örkény
iparvágány az örkénytábori katonai bázis felé
64 Táborfalva
Pest megye / Bács-Kiskun megye
68 Felsőlajos
73 Lajosmizse
74 Lajosmizse alsó
76 Klábertelep
egykori téglagyári iparvágány
5202
78 Felsőméntelek
80 Méntelek
82 Alsóméntelek
84 Nagynyír
egykori Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal
85 Hetényegyháza
iparvágány a hetényegyházi HM olajraktárhoz
86 Belsőnyír
88 Úrihegy
89 Miklóstelep
90 Máriakápolna
92 Széktó
93 Kecskemét-Máriaváros
Dózsa György út
152 Fülöpszállás felé
Halasi út
94 Kecskemét alsó
Kiskunfélegyházi út
Mártírok útja
140 Szeged, 145 Szolnok felé
iparvágány a volt BÁCSÉP házgyár felé
Szolnoki út
98 Kecskemét
140 Cegléd felé

A Budapest–Lajosmizse−Kecskemét-vasútvonal a MÁV 142-es számú vasútvonala, zömében egyvágányú és nem villamosított, állomásközi közlekedésre berendezett vasúti mellékvonala. Kezdőpontja a Nyugati pályaudvar. Forgalmi szempontból két részre oszlik, a Nyugati–Lajosmizse szakasz a budapesti agglomeráció hivatásforgalmát, míg a LajosmizseKecskemét szakasz inkább az észak-kiskunsági tanyavilág és Kecskemét környéki kisebb települések forgalmát szolgálja. Hossza 98 km. A Budapest–Esztergom-vasútvonal villamosítása után az egyetlen olyan budapesti elővárosi vonal, amelyik nem villamosított.

Története[szerkesztés]

A mai 142-es vasútvonal két részletben épült. 1889. július 8-án[2] nyílt meg a Budapest-Lajosmizsei vonal, amelyet a Budapest-Lajosmizsei HÉV épített. A forgalmat - a korabeli helyiérdekű vasutakra jellemző módon - a MÁV bonyolította le a kezdetektől fogva. Ennek a vonalnak meghosszabbításaként nyílt meg 1905. február 6-án a 20,5 km-es Lajosmizse-Kecskemét, illetve a belőle leágazó 9 km hosszú Kisnyír–Kerekegyháza-vasútvonal (a mai Hetényegyháza állomás neve Kisnyír volt).[3][4] A vonalakat a Kecskemét-Lajosmizse-Kerekegyháza HÉV építette. A két HÉV társaság 1908-ban egyesült Budapest-Tiszai HÉV néven. Ezeken a vonalakon az eredeti pálya a helyiérdekű szabvány szerint 9 méter hosszú "i" sínekből (23,6 kg/m) épült kavicságyazattal. 1937-ben az ágyazatot zúzottkőre, a síneket új, 24 méter hosszú "c" sínekre cserélték Kecskemét-Lajosmizse között az aljak talpfák maradtak. A Hetényegyháza-Kerekegyháza vonal nem épült át, eredeti állapotában szűnt meg 1975. január elsejével.

Siemens Desiro Hernádnál 2012-ben

1974 végére elkészült a Kecskemét és Kecskemét-Alsó állomások között az 5-ös főút Kiskunfélegyházai úti felüljárója. Ennek megnyitásával vált megszüntethetővé a Kecskemét-Alsó vasútállomás melletti szintbeli útkereszteződés. Az új felüljáró volt a vonal első ilyen jellegű műtárgya.[5] Lajosmizse és Kecskemét között is számos útátjárót számoltak fel az 1970-es években, ezek közül a legjelentősebb a Kecskemét-Hetényegyháza közút átjáróinak kiváltása, amelyet az út áthelyezésével oldattak meg.[6]

Az 1980-as években a szórványos fejlesztések folytatódtak. 1982 nyarán készült el a Dabas vasútállomásról a gabonasilókhoz (Fehér Akác MgTSZ és Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat) vezető iparvágány-csoport.[7] Szintén 1982-ben készült el Kecskemét alsó állomás fölött a mai 541-es főút Halasi úti felüljárója.[8] 1987-ben készült el Dabas vasútállomás épületének korszerűsítése. 1985 és 1987 között zajlott Kecskemét alsó állomás jelentős, elsősorban teherforgalmi célokat szolgáló bővítése. A vágányokat meghosszabbították és két burkolt rakodót építettek, illetve 1987-ben létesült a Külső Szegedi út vonalában álló vasbeton gyalogos felüljáró is.[9] 1990 és 1992 között a Szegedi Igazgatóság által készített tervek alapján, a korábbi átalakításával és bővítésével valósult meg Ócsa új felvételi épülete.[10][11] Az 1980-as évek közepén több éven át tartó pályafelújítás alatt készültek el azok a munkák, amelyek a következő két évtized során a vasútvonal működőképességét alapszinten szavatolták. Ezek közül a legjelentősebb a Dabastól Lajosmizséig tartó nyíltvonal, Ócsa állomás és a csatlakozó rövidebb vágányok átépítése volt. Ezeken később is fenn tudták tartani a 60 km/h-s sebességet, a rekonstrukcióból kimaradt részen azonban nem. Ez azonban az 1990-es években már nem folytatódott, így évtizedekre konzervált egy rendkívül kedvezőtlen állapotot: a fővároshoz közeli nagy utasszámú, elővárosin a vonatok jóval lassabban haladhatnak, mint a távoli, kevesebb utast vonzó szakaszokon.

A rendszerváltást megelőző években vetődött fel, hogy a vasútvonal Kecskemét belterületén átvezető nyomvonalát módosítják. Az elképzelés végül úgy konkretizálódott, hogy az M5-ös autópálya Kecskemétet elkerülő szakaszának építésével egy időben a vasútvonalat az autópálya külső peremén haladva vezetnék el a Fülöpszállási vasútvonalig, majd azon keresztül a kecskeméti nagyállomásig.[12][13][14] Az elgondolás az évtized végére a megvalósulást megelőző fázisába lépett: 1990-ben már a tervezési munkák zajlottak.[15] A rendszerváltást követő gazdasági átalakulás és az autópálya-építési program ideiglenes leállása a vasút-kihelyezési elképzeléseket előbb zárójelbe tette, majd feledésre is ítélte azokat. Az 1990-es évek a vasútvonal látványos műszaki hanyatlását hozták. Az évtized elején még kifutottak a szocialista időszakban megkezdett fejlesztések, aztán a vasútvonal egy majd másfél évtizeden át tartó leépülés állapotába került, amelynek ideje alatt a - 150-es vonalhoz hasonlóan - a budapesti elővárosi hálózat látványosan a legrosszabb pályaállapotával és gördülőállományával rendelkező vasútjává vált. Bizonyos években ezen a vonalon azonosították az összes fővárosba befutó vasútvonalon történt vandalizmusok több mint felét.[16][17][18]

A vasútvonalon Lajosmizse és Kecskemét között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt, de 2010. július 4-én napi két vonatpárral újraindult.[19]

Pálya[szerkesztés]

A Lajosmizse-Kecskemét szakaszt legutóbb 2004-2006 között építették át a Cegléd–Szeged-vasútvonalból származó használt (1962-es gyártású) anyagokkal. Az új pálya hézagnélkülire hegesztett 48 kg/m sínekből és T jelű vasbetonaljakból áll.[20]

Engedélyezett sebesség[szerkesztés]

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Sebesség [km/h]
Nyugati pályaudvar Kőbánya-Kispest 10,6 80
Kőbánya-Kispest Kispest 3,4 60
Kispest Dabas 34 40
Dabas Kecskemét 50 60

Forgalom[szerkesztés]

A vonal forgalmi szempontból két részre tagozódik.

Budapest és Lajosmizse között[szerkesztés]

Budapest és Lajosmizse között a hetvenes évek óta 2018-ig jellemzően 418-as sorozatú dízelmozdonyok által továbbított ingavonatok közlekedtek. Összeállításuk 2009-ig 1 darab BDdf 100-as sorozatú vezérlőkocsi, és 3 korszerűsített Bhv személykocsi. 2008 után a mozdonyos vonatok mellett, előbb a kisebb forgalmú délelőtti, hétvégi időszakban megjelentek a MÁV korszerű motorvonatai is. Eleinte, 2009-ig a 6341 sorozatú motorkocsik dolgoztak a vonalon, majd 2009 szeptembere után a 6342 sorozatú motorkocsik továbbítanak számos vonatot. A motorvonatok a 2010-es évek közepére uralkodóvá váltak, a dízelmozdonyok által továbbított hagyományos vonatok száma napi egy-kettőre csökkent. A vonalszakaszon az elővárosi forgalomban jellemző ingázók (munkások és diákok) utaznak. A menetrendben 15 körüli vonatpár szerepel. Az M3-as metróvonal 1980-as megnyitása előtt a Lajosmizse felől érkező vonatok egészen a Nyugati pályaudvarig közlekedtek. Kőbánya-Kispest átszálló-állomás megnyitása után a Nyugati pályaudvarig bejáró vonatok száma folyamatosan csökkent, az 1990-es évekre már csak napi kettő közvetlen maradt. A 2008. decemberi menetrendváltástól a vonatok többsége ismét a Nyugatiba közlekedik. Az 1990-es évek végén a vasúttársaság e vonalon is kísérletezett a szűkebb értelemben vett agglomerációt kiszolgáló Kőbánya-Kispest–Dabas járatok bevezetésével, ezek néhány év alatt teljesen kiszorultak a menetrendből. 2011. április 3-tól napi egy pár újraindult ebből a járatból, ezúttal a Nyugati-Dabas viszonylatban. 2012. december 9-től, a 2012/2013. évi menetrend bevezetésével óránkénti ütemes menetrend lépett érvénybe. A dabasi járat megszűnt, helyette egy új, Táborfalva-Kőbánya-Kispest viszonylatú vonat indult a reggeli órákban.

2018. április 9-től a vonalon Siemens Desiro vonatok közlekedtek.[21] 2019-től ismét közlekednek járműhiány miatt 418-as sorozatú dízelmozdony által továbbított Bhv kocsik BDdf 100-as vezérlővel. 2020. november 29-től járműátcsoportosítások miatt a Siemens Desiro vonatok helyett 11 év után ismét 6341-es sorozatú motorvonatok közlekednek a vonalon.[22]

Lajosmizse és Kecskemét között[szerkesztés]

A Lajosmizse-Kecskemét vonalszakasz menetrendileg elkülönül az északi szakasztól. Régebben létezett közvetlen Kecskemét-Lajosmizse-Budapest vonat, ám ezt megszüntették. Nyári időszakban a magányosan járó kocsik a kecskeméti strandra (Kecskemét-Máriaváros mrh.) igyekvők nagy száma miatt néha elégtelennek bizonyultak. A vonal mellett található nagyszámú tanya igen nagy megállósűrűséget, ám csak kicsi forgalmat jelentett és a Cegléd–Szeged-vasútvonalon Budapest irányában közlekedő InterCity-gyorsvonatok sem csatlakoztak ezen vonalrész vonataihoz. Az évek során a menetrendet egyre szűkítették, 2009-re mindössze 4 pár vonat maradt a vonalon. A vonalszakaszt 2009 decemberében a kicsi forgalomra hivatkozva a kormányzat bezáratta. A forgalom csak a választásokat követő kormányváltás után, 2010. július 4-én indulhatott el újra. A vonalszakasz forgalmát magukban közlekedő Bzmot motorkocsikkal bonyolítják le, az északi szakasz átépítéseinek idején (2012; 2015; 2017; 2018) modernebb motorvonatok is közlekednek menetrend szerinti járatként. A 2019-es menetrend szerint napi 2 pár vonat jár Lajosmizse és Kecskemét között.

2020. december 13-ától Kecskemét és Hetényegyháza között a kecskeméti elővárosi forgalomban napi 9 új vonatpárral bővült a menetrend (tehát itt összesen napi 11 vonatpár közlekedik), míg Hetényegyháza és Lajosmizse között napi 2 vonatpárral lehet utazni.

2022 szeptemberétől hétvégenként ismét közlekednek közvetlen járatok Budapest-Nyugati-Lajosmizse-Kecskemét viszonylatban. Ezek a járatok kiváltják hétvégére a napi 2 pár Kecskemét-Lajosmizse személyvonatot, így hétvégén csak a 3 pár S21 személyvonattal lehet utazni Kecskemét és Lajosmizse között. Kecskemét irányába egy plusz járat is közlekedik, így Kecskemétre 4 járattal juthatunk el, míg Budapestre csak hárommal.

2023. december 10-től feltételes megállási rend került bevezetésre Lajosmizse alsó, Klábertelep, Felsőméntelek, Méntelek, Alsóméntelek, Nagynyír, Úrihegy és Miklóstelep megállóhelyeken[23].

Teherszállítás[szerkesztés]

A teherforgalom a vonal déli szakaszán rendszeres, a budapesti elővárosi zónában a MÁV Cargo 2008-as eladása után megszűnt. A déli szakaszon több olyan ipari üzem is található a vonal mellett, amely vasúton végzi a szállítást, erről a szakaszról Kecskemétre továbbítják a tehervonatokat. A Kecskeméten és környékén működő vállalkozások számára Kecskemét-Alsón folyik rakodás, de Lajosmizsén és Táborfalván is megfordulnak tehervonatok. A vonal északabbi szakaszán Ócsán, Örkényen és Dabason a MÁV Cargo 2008-as eladása után megszűnt a teherforgalom, Kispest állomáson pedig a Lőrinci Hengermű 2012-es bezárásakor járt utoljára tehervonat.

Fejlesztések[szerkesztés]

A Kecskeméten létesült Mercedes gyár Just In Time (mindent épp időben) logisztikája mindig megbízható és pontos vasúti kiszolgálást igényel. Az autó- és nyersanyag valamint alkatrész szállító vonatok Cegléd felé a 140-es vonalon közlekednek, de forgalmi zavar esetére szükséges egy kerülő útirány is, amely a 142-es lajosmizsei vonal lesz. A terveknek megfelelően még 2011 nyarán megindult a vasútvonal nagyobb léptékű átépítése.[24] A vonal kapacitásának bővítésére Gyál illetve Inárcs-Kakucs állomásokat újra alkalmassá tették vonatkeresztezések lebonyolítására. A munkálatokat 2012 szeptemberére fejezték be. Ezzel a lépéssel csökkent a menetidő és a zavarérzékenység. 2015 nyarán a pályavasút megkezdte a leromlott állapotú Kőbánya-Kispest és Kispest állomások közötti vonalszakasz átépítését. Továbbra is tervezik a legrosszabb állapotú KispestÓcsa szakasz rendbe tételét valamint a teljes pálya villamosítását.

2020 augusztusában Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója ugyancsak jelezte, hogy a felújításhoz és villamosításhoz szükséges tervek elkészítése megkezdődik.[25]

Járatok[szerkesztés]

A lista a 2022–2023-as menetrend adatait tartalmazza. [26]

Vonat Útvonal
személyvonatok
 S21  Budapest-NyugatiÓcsaDabas (– LajosmizseKecskemét)
 S210  (Lajosmizse –) Hetényegyháza – Kecskemét

Állomások és megállóhelyek[szerkesztés]

Balesetek[szerkesztés]

A vonal történetének legsúlyosabb balesete a Pestimrei vasúti baleset volt. 1966 januárjában Gyál-Felső megállóhely közelében egy tehervonat és egy személyvonat rohant egymásba.

Érdekességek[szerkesztés]

A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[27]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vörös Attila - Elvitték a Lőrinci Hengermű két kisdízelét (Indóház Online, 2015.05.13.)
  2. Tamás Pándy: A Lajosmizsei vasút 120 éve. Tomory Lajos Múzeum
  3. Szigeti Dániel diplomaterve. [2006. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 17.)
  4. Az index.hu fórumában UTN felhasználó hivatkozza Keller László: Vasúti közlekedés a negyedik 5 éves terv időszakában (1971-1975) című írását; Elérés: 2008. április 6.
  5. G. G.. „Rövidesen elkészül a töltés - Tovább épül az E—5-ös, de...”, Petőfi Népe, 1973. november 15., 1. oldal (magyar nyelvű) 
  6. Gémes Gábor. „A megyeszékhely közlekedési gondjai”, Petőfi Népe, 1977. november 4., 3. oldal (magyar nyelvű) 
  7. Balázs Gusztáv. „Sínen olcsóbb, mint közúton”, Pest Megyei Hírlap, 1982. május 30., 5. oldal (magyar nyelvű) 
  8. „Átadták a kecskeméti felüljárót”, Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus 12., 3. oldal (magyar nyelvű) 
  9. Gémes Gbor. „Befejezés előtt a kecskeméti Alsó-pályaudvar rekonstrukciója”, Petőfi Népe, 1987. május 4., 5. oldal (magyar nyelvű) 
  10. „Állomásépítés”, Pest Megyei Hírlap, 1990. március 21., 8. oldal (magyar nyelvű) 
  11. er-ed. „Ha a D—55 járni tudna”, Pest Megyei Hírlap, 1992. október 10., 5. oldal (magyar nyelvű) 
  12. Cs. I.. „A közlekedésfejlesztés programja — nem csak egy évre”, Petőfi Népe, 1987. november 24., 1. oldal (magyar nyelvű) 
  13. Gémes Gábor. „Eredményes volt a KM és a megye vezetőinek egyeztető tárgyalása”, Petőfi Népe, 1988. július 25., 1. oldal (magyar nyelvű) 
  14. Gémes Gábor. „"Megtartjuk korábbi ígéreteinket" - Megbeszélés a közlekedési, hírközlési, építésügyi miniszter és a megye vezetői között”, Petőfi Népe, 1989. február 1., 1. oldal (magyar nyelvű) 
  15. G. G.. „Döntöttek a szakemberek”, Petőfi Népe, 1990. augusztus 4., 1-2. oldal (magyar nyelvű) 
  16. Galambos Sándor. „Rettegés a lajosmizsei vonaton”, Petőfi Népe, 1997. március 29., 3. oldal (magyar nyelvű) 
  17. Galambos Sándor. „Őrület a diszkóvonaton”, Petőfi Népe, 1997. április 1., 2. oldal (magyar nyelvű) 
  18. Galambos Sándor. „Vandálok a lajosmizsei vonaton”, Petőfi Népe, 1997. április 1., 3. oldal (magyar nyelvű) 
  19. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  20. index.hu fórum Kunsági dízel topik #1644
  21. Siemens Desiro vonatok érkeztek vonalunkra. Kecskemét Híradó, 2018. (Hozzáférés: 2018. április 11.)
  22. Ellepték az Uzsgyik a lajosmizsei vonalat. iho.hu, 2020. november 29. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  23. https://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldi-utazas-nemzetkozi-utazas/ingazok-kertek-tobb-ponton-utasok-visszajelzesei-keresei
  24. A kecskeméti Mercedes gyárból vasúton szállítják el a kész autókat - LogPortál.hu – Hírek. hirek.logportal.hu, 2011 [last update]. [2011. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
  25. https://iho.hu/hirek/retromindennapok-a-lajosmizsei-vonalon
  26. https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/142_0317.pdf
  27. Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Budapest–Lajosmizse–Kecskemét railway line
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal témájú médiaállományokat.