Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-
vasútvonal
Lajosmizse állomás
Lajosmizse állomás
A Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal útvonala
Vonalszám: 142
Hossz: 98 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Maximális sebesség: 60 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon KBHFa.svg 0 Budapest-Nyugati pályaudvar Budapest M3 Metro.svg
BSicon SKRZ-Yu.svg Ferdinánd híd
BSicon eABZrg.svg megszűnt kiágazás a raktári iparvágányok felé
BSicon SKRZ-Ao.svg Dózsa György út
BSicon ABZrg.svg iparvágány a Hun utcai honvédséghez
BSicon SKRZ-Au.svg Róbert Károly körút
BSicon ABZgl+l.svg 3,5 2 Esztergom felé, 70, 71 Vác felé (Városligeti elágazás)
BSicon SKRZ-Au.svg M3-as autópálya
BSicon SKRZ-Ao.svg Thököly út
BSicon BHF.svg 4,2 Zugló mh.
BSicon SKRZ-Ao.svg Kerepesi út
BSicon ABZlg.svg iparvágány a Honvédség felé
BSicon ABZrg.svg üzemi vágányok a BKV Fehér úti telepe és a HÉV felé
BSicon DST.svg 6,9 Kőbánya - Teher
BSicon ABZlf.svg elágazás a 80a és a 120a felé („Királyvágány”)
BSicon KRZu.svg 37-es villamos
BSicon KRZu.svg A 120a vonal hídja
BSicon ABZlg.svg iparvágány a „Ganz-ERDÉRT”-be
BSicon HST.svg 7,9 Kőbánya alsó mh.
BSicon SKRZ-Ao.svg Kőbányai út
BSicon SKRZ-YBUE.svg Kőér utca
BSicon ABZlf.svg a Pestszentlőrinci üzemek vontatóvágányának kiágazása
BSicon ABZlg.svg elágazás a Ferencváros pályaudvar felé
BSicon ABZlg.svg üzemi vágány a 3-as metró Kőér utcai járműtelepe felé
BSicon SBHF.svg 10,6 Kőbánya-Kispest Budapest M3 Metro.svg
BSicon SKRZ-Au.svg Sibrik Miklós út
BSicon ABZlf.svg 100a
BSicon eABZrg.svg Egykori iparvágány a Kispesti Textilgyár felé
BSicon KRZ.svg 50-es villamos
BSicon SKRZ-G2BUE.svg Üllői út
BSicon BHF.svg 14 Kispest
BSicon eABZlg.svg Egykori iparvágány a volt Vörös Csillag Traktorgyár felé
BSicon eKRZ.svg egykori 51-es villamos
BSicon ABZlg.svg iparvágány a Gránitgyár felé
BSicon SKRZ-Yu.svg Szentlőrinci út
BSicon eABZrg.svg Egykori iparvágány a Volán volt telepe felé
BSicon kABZg3.svg elágazás a Burma-vasút és a 150-es vonal felé
BSicon eKRZ+xk4.svg "Nagy Burma vasút" a 100a és a 150-es vonalak között
BSicon HST.svg 18 Pestszentimre felső
BSicon SKRZ-G2BUE.svg Nemes utca
BSicon BHF.svg 20 Pestszentimre
BSicon STR+GRZq.svg Budapest / Pest megye
BSicon HST.svg 22 Gyál felső
BSicon BHF.svg 24 Gyál
BSicon ABZrf.svg Iparvágány a Flott-Trans Kft. gyáli központja felé
BSicon SKRZ-Au.svg M0 autópálya
BSicon HST.svg 28 Felsőpakony
BSicon SKRZ-Au.svg M5 autópálya
BSicon eABZlg.svg Egykori iparvágány az ócsai rakodótelep felé
BSicon BHF.svg 33 Ócsa
BSicon eABZlf.svg Egykori iparvágány az ócsai HM üzemanyagraktár felé
BSicon eHST.svg 36 Ócsai szőlők
BSicon eHST.svg 39 Inárcsi szőlőtelep
BSicon HST.svg 42 Inárcs-Kakucs
BSicon eABZlf.svg Egykori iparvágány az inárcsi HM-bázis felé
BSicon BHF.svg 48 Dabas
BSicon HST.svg 50 Gyón
BSicon HST.svg 55 Hernád
BSicon BHF.svg 60 Örkény
BSicon ABZlg.svg Iparvágány az örkénytábori katonai bázis felé
BSicon BHF.svg 64 Táborfalva
BSicon STR+GRZq.svg Pest megye / Bács-Kiskun megye
BSicon HST.svg 68 Felsőlajos
BSicon BHF.svg 73 Lajosmizse
BSicon HST.svg 74 Lajosmizse alsó
BSicon BHF.svg 76 Klábertelep
BSicon HST.svg 78 Felsőméntelek
BSicon HST.svg 80 Méntelek
BSicon HST.svg 82 Alsóméntelek
BSicon eHST.svg 84 Nagynyír
BSicon eABZlg.svg Egykori Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal
BSicon BHF.svg 85 Hetényegyháza
BSicon ABZrg.svg Iparvágány a hetényegyházi HM olajraktárhoz
BSicon SKRZ-Au.svg M5 autópálya
BSicon eHST.svg 86 Belsőnyír
BSicon HST.svg 88 Úrihegy
BSicon HST.svg 89 Miklóstelep
BSicon eHST.svg 90 Máriakápolna
BSicon eHST.svg 92 Széktó
BSicon BHF.svg 93 Kecskemét-Máriaváros
BSicon ABZlg.svg 152
BSicon BHF.svg 94 Kecskemét alsó
BSicon ABZlg.svg 140 / 146
BSicon KBHFe.svg 98 Kecskemét

A Budapest–Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal a MÁV 142-es számú, zömében egyvágányú és nem villamosított, állomásközi közlekedésre berendezett vasúti mellékvonala. Kezdőpontja a Nyugati pályaudvar. Forgalmi szempontból két részre oszlik, a Nyugati–Lajosmizse szakasz a budapesti agglomeráció hivatásforgalmát, míg a LajosmizseKecskemét szakasz inkább a környező tanyavilág és Kecskemét környéki kisebb települések forgalmát szolgálja. Hossza 98 km. A Budapest–Esztergom-vasútvonal mellett a másik olyan budapesti elővárosi vasútvonal, amelyik nem villamosított.

Története[szerkesztés]

A mai 142-es vasútvonal két szakaszban épült. 1889. június 8-án nyílt meg a Budapest-Lajosmizsei vonal, amelyet a Budapest-Lajosmizsei HÉV épített. A forgalmat - a korabeli helyiérdekű vasutakra jellemző módon - a MÁV bonyolította le a kezdetektől fogva. Ennek a vonalnak meghosszabbításaként nyílt meg 1905. február 6-án a 20,5 km-es Lajosmizse-Kecskemét, illetve a belőle leágazó 9 km hosszú Kisnyír–Kerekegyháza-vasútvonal (a mai Hetényegyháza állomás neve Kisnyír volt).[1][2] A vonalakat a Kecskemét-Lajosmizse-Kerekegyháza HÉV építette. A két HÉV társaság 1908-ban egyesült Budapest-Tiszai HÉV néven. Ezeken a vonalakon az eredeti pálya a helyiérdekű szabvány szerint 9 méter hosszú "i" sínekből (23,6 kg/m) épült kavicságyazattal. 1937-ben az ágyazatot zúzottkőre, a síneket új, 24 méter hosszú "c" sínekre cserélték Kecskemét-Lajosmizse között az aljak talpfák maradtak. A Hetényegyháza-Kerekegyháza vonal nem épült át, eredeti állapotában szűnt meg 1975. január elsejével.

A vonal történetének legsúlyosabb balesete a Pestimrei vasúti baleset volt. 1966 januárjában Gyál-Felső megállóhely közelében egy tehervonat és egy személyvonat rohant egymásba.

1974 végére elkészült a Kecskemét és Kecskemét-Alsó állomások között az 5-ös főút felüljárója. Ennek megnyitásával vált megszüntethetővé a Kecskemét-Alsó vasútállomás melletti szintbeni útkereszteződés. A Szegedi úti felüljáró volt a vonal első ilyen jellegű műtárgya.[3] Lajosmizse és Kecskemét között is számos útátjárót számoltak fel az 1970-es években, ezek közül a legjelentősebb a Kecskemét-Hetényegyháza közút átjáróinak kiváltása, amelyet az út áthelyezésével oldattak meg.[4]

Az 1980-as években a szórványos fejlesztések folytatódtak. 1982 nyarán készült el a Dabas vasútállomásról a gabonasilókhoz (Fehér Akác MgTSZ és Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat) vezető iparvágány-csoport.[5] Szintén 1982-ben készült el Kecskemét-Alsó állomás fölött az 54-es főút felüljárója.[6] 1987-ben készült el Dabas vasútállomás épületének korszerűsítése. 1985 és 1987 között zajlott Kecskemét-alsó állomás jelentős, elsősorban teherforgalmi célokat szolgáló bővítése. A vágányokat jelentősen meghosszabbították, burkolt rakodókat építettek, illetve 1987-ben létesült a Régi szegedi út vonalában húzódó gyalogos felüljáró is.[7] 1990 és 1992 között a Szegedi Igazgatóság által készített tervek alapján, a korábbi épület átépítésével és bővítésével valósult meg Ócsa új felvételi épülete.[8][9] Az 1980-as évek közepén több éven át tartó felújítási munkálatok során készültek azok a pályafelújítások, amelyek a következő két évtized során a vasútvonal működőképességét alapszinten szavatolták. Ezek közül a legjelentősebb a Dabastól Lajosmizséig tartó szakasz átépítése, Ócsa állomás és a csatlakozó rövidebb szakaszok átépítése volt. Az átépített szakaszokon később is fenn tudták tartani a 60 km/h-s sebességet, az át nem épített szakaszokon azonban nem. Az átépítés azonban az 1990-es években már nem folytatódott, ez pedig évtizedekre konzervált egy rendkívül szerencsétlen állapotot: az fővároshoz közeli nagy utasszámú szakaszokon a vonatok jóval lassabban haladhattak, mint a fővárostól távoli, kevesebb utast vonzó szakaszokon.

A rendszerváltást megelőző években vetődött fel, hogy a vasútvonal Kecskemét belterületén átvezető szakaszát megszüntetik. Az elképzelés végül úgy konkretizálódott, hogy az M5-ös autópálya Kecskemétet elkerülő szakaszának építésével egy időben a vasútvonalat az autópálya külső peremén haladva vezetik el a Fülöpszállási vasútvonalig, majd azon keresztül a kecskeméti vasútállomásig.[10][11][12] Az elgondolás az évtized végére a konkretizálódás fázisába lépett, 1990-ben már a tervezési munkák zajlottak.[13] A rendszerváltást követő gazdasági megrázkódtatás és az autópálya-építési program leállása a vasút-kihelyezési elképzeléseket előbb zárójelbe tette, majd feledésre is ítélte azokat. Az 1990-es évek a vasútvonal látványos műszaki hanyatlását hozták. Az 1990-es évek elején még kifutottak a szocialista időszakban megkezdett fejlesztések, aztán a vasútvonal egy majd másfél évtizeden át tartó depresszióba zuhant, amelynek ideje alatt a budapesti előváros legrosszabb pályaállapotával és látványosan legrosszabb műszaki állapotú gördülőállományával rendelkező vonalává züllött. Egyes években ezen a vonalon azonosították az összes fővárosba befutó vonalon történt vandalizmusok több mint felét.[14][15][16]

A vasútvonalon Lajosmizse és Kecskemét között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt, de 2010. július 4-én napi két vonatpárral újraindult.[17]

A Kecskeméten létesült Mercedes gyár Just In Time (mindent épp időben) logisztikája mindig megbízható és pontos vasúti kiszolgálást igényel. Az autó- és nyersanyag valamint alkatrész szállító vonatok Cegléd felé a 140-es vonalon közlekednek, de forgalmi zavar esetére szükséges egy kerülő útirány is, amely a 142-es lajosmizsei vonal lesz. A terveknek megfelelően még 2011 nyarán megindult a vasútvonal nagyobb léptékű átépítése.[18] A vonal kapacitásának bővítésére Gyál illetve Inárcs-Kakucs állomásokat újra alkalmassá tették vonatkeresztezések lebonyolítására. A munkálatokat 2012 szeptemberére fejezték be. Ezzel a lépéssel csökkent a menetidő és a zavarérzékenység. 2015 nyarán a pályavasút megkezdte a leromlott állapotú Kőbánya-Kispest és Kispest állomások közötti vonalszakasz átépítését. Továbbra is tervezik a legrosszabb állapotú KispestÓcsa szakasz rendbe tételét.

Pálya[szerkesztés]

A Lajosmizse-Kecskemét szakaszt legutóbb 2004-2006 között építették át a Cegléd–Szeged-vasútvonalból származó használt (1962-es gyártású) anyagokkal. Az új pálya hézagnélkülire hegesztett 48 kg/m sínekből és T jelű vasbetonaljakból áll.[19] Engedélyezett sebesség:

Forgalom[szerkesztés]

A vonal forgalmi szempontból két részre tagozódik.

Budapest és Lajosmizse között[szerkesztés]

Budapest és Lajosmizse között a hetvenes évek óta a 2010-es évek kezdetéig jellemzően MÁV M41-es dízelmozdonyok által továbbított ingavonatok közlekedtek. Összeállításuk 2009-ig 1 darab BDt 100-as sorozatú vezérlőkocsi, és 3 korszerűsített Bhv személykocsi. 2008 után a mozdonyos vonatok mellett, előbb a kisebb forgalmú délelőtti, hétvégi időszakban megjelentek a MÁV korszerű motorvonatai is. Eleinte, 2009-ig a 6341 sorozatú motorkocsik dolgoztak a vonalon, majd 2009 szeptembere után a 6342 sorozatú motorkocsik továbbítanak számos vonatot. A motorvonatok a 2010-es évek közepére uralkodóvá váltak, a dízelmozdonyok által továbbított hagyományos vonatok száma napi egy-kettőre csökkent. A vonalszakaszon az elővárosi forgalomban jellemző ingázók (munkások és diákok) utaznak. A menetrendben 15 körüli vonatpár szerepel. Az M3-as metróvonal 1980-as megnyitása előtt a Lajosmizse felől érkező vonatok egészen a Nyugati pályaudvarig közlekedtek. Kőbánya-Kispest átszálló-állomás megnyitása után a Nyugati pályaudvarig bejáró vonatok száma folyamatosan csökkent, az 1990-es évekre már csak napi kettő közvetlen maradt. A 2008. decemberi menetrendváltástól a vonatok többsége ismét a Nyugatiba közlekedik. Az 1990-es évek végén a vasúttársaság e vonalon is kísérletezett a szűkebb értelemben vett agglomerációt kiszolgáló Kőbánya-Kispest–Dabas járatok bevezetésével, ezek néhány év alatt teljesen kiszorultak a menetrendből. 2011. április 3-tól napi egy pár újraindult ebből a járatból, ezúttal a Nyugati-Dabas viszonylatban. 2012. december 9-től, a 2012/2013. évi menetrend bevezetésével óránkénti ütemes menetrend lépett érvénybe. A dabasi járat megszűnt, helyette egy új, Táborfalva-Kőbánya-Kispest viszonylatú vonat indult a reggeli órákban.

Lajosmizse és Kecskemét között[szerkesztés]

A Lajosmizse-Kecskemét vonalszakasz menetrendileg elkülönül az északi szakasztól. Régebben létezett közvetlen Kecskemét-Lajosmizse-Budapest vonat, ám ezt megszüntették. Nyári időszakban a magányosan járó kocsik a kecskeméti strandra (Kecskemét-Máriaváros mh.) igyekvők nagy száma miatt néha elégtelennek bizonyultak. A vonal mellett található nagyszámú tanya igen nagy megállósűrűséget, ám csak kicsi forgalmat jelentett és a Cegléd–Szeged-vasútvonalon Budapest irányában közlekedő InterCity-gyorsvonatok sem csatlakoztak ezen vonalrész vonataihoz. Az évek során a menetrendet egyre szűkítették, 2009-re mindössze 4 pár vonat maradt a vonalon. A vonalszakaszt 2009 decemberében a kicsi forgalomra hivatkozva a kormányzat bezáratta. A forgalom csak a választásokat követő kormányváltás után, 2010. július 4-én indulhatott el újra. A vonalszakasz forgalmát magukban közlekedő Bzmot motorkocsikkal bonyolítják le, az északi szakasz átépítéseinek idején (2012; 2015; 2017) modernebb motorvonatok is közlekednek menetrend szerinti járatként.

Teherszállítás[szerkesztés]

A teherforgalom a vonal déli szakaszán rendszeres, a budapesti elővárosi zónában a MÁV Cargo 2008-as eladása után elhalt. A déli szakaszon több olyan ipari üzem is található a vonal mellett, amely vasúton végzi a szállítást, erről a szakaszról Kecskemétre továbbítják a tehervonatokat. A Kecskeméten és környékén működő vállalkozások számára Kecskemét-Alsón folyik rakodás, de Lajosmizsén és Táborfalván is megfordulnak tehervonatok. A vonal északabbi szakaszán Ócsán, Örkényen és Dabason a MÁV Cargo 2008-as eladása után megszűnt a teherforgalom, Kispest állomáson pedig a Lőrinci Hengermű 2012-es bezárásakor járt utoljára tehervonat.

Járatok[szerkesztés]

S21 (Budapest-Nyugati pályaudvar – Lajosmizse)
Sorszám Megállóhely Átszállási kapcsolatok
1 Budapest-Nyugati pályaudvar
végállomás
Budapest M3 Metro.svg
BKV busz symbol.svg 9, 26, 91, 191, 226, 291
KRESZ villamos.svg 4, 6
Budapest trolleybus symbol.svg 72, 73
BSicon MAV.svg  S20 ,  S50 ,  Z50 ,  S51 ,  S70 ,  G70 ,  Z70 ,  S71 ,  G71 ,  S72 ,  G72 , IC, sebesvonat, gyorsvonat
2 Zugló BKV busz symbol.svg 5, 7, 7E, 8E, 108E, 110, 112, 133E
KRESZ villamos.svg 1
Budapest trolleybus symbol.svg 72
BSicon MAV.svg  S20 ,  S50 ,  Z50 ,  S51 , IC, sebesvonat, gyorsvonat
3 Kőbánya alsó BKV busz symbol.svg 9, 95, 117, 151, 162, 162A, 185, 195, 217, 217E, 262
KRESZ villamos.svg 3, 28, 62, 62A
BSicon MAV.svg  S20 ,  S50 ,  Z50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
4 Kőbánya-Kispest Budapest M3 Metro.svg
BKV busz symbol.svg 68, 85, 85E, 93, 93A, 98, 98E, 136E, 148, 151, 182, 184, 193E, 200E, 201E, 202E, 282E, 284E
Bkktavolsagibusz.svg 575, 576, 577, 580, 581
BSicon MAV.svg  S20 ,  S25 ,  S36 ,  G43 ,  S50 ,  Z50 ,  S51 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
5 Kispest BKV busz symbol.svg 93, 93A, 199
KRESZ villamos.svg 42
6 Pestszentimre felső BKV busz symbol.svg 54, 55, 84E, 89E, 294E
7 Pestszentimre BKV busz symbol.svg 54, 55, 84E, 89E, 94E, 166, 254E, 266, 294E
8 Gyál felső BKV busz symbol.svg 55, 89E, 94E, 294E
9 Gyál BKV busz symbol.svg 55, 89E, 94E, 294E
Bkktavolsagibusz.svg 609
10 Felsőpakony Bkktavolsagibusz.svg 609
11 Ócsa Bkktavolsagibusz.svg 609, 635, 636, 641, 642, 643
12 Inárcs-Kakucs Bkktavolsagibusz.svg 611
13 Dabas Bkktavolsagibusz.svg 618, 640
14 Gyón Bkktavolsagibusz.svg 612, 614, 620, 621, 622, 641
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg Távolsági járatok
15 Hernád Bkktavolsagibusz.svg 612, 614, 641
16 Örkény Bkktavolsagibusz.svg 612, 614, 615, 641
17 Táborfalva Bkktavolsagibusz.svg 614, 615
18 Felsőlajos Bkktavolsagibusz.svg 614, 616
Bkktavolsagibusz.svg Távolsági járatok
19 Lajosmizse
végállomás
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg Távolsági járatok
Bkktavolsagibusz.svg Helyi járatok
BSicon MAV.svg  S210 
S210 (Lajosmizse – Kecskemét)
Sorszám Megállóhely
1 Lajosmizse
végállomás
2 Lajosmizse alsó
3 Klábertelep
4 Felsőméntelek
5 Méntelek
6 Alsóméntelek
7 Hetényegyháza
8 Úrihegy
9 Miklóstelep
10 Kecskemét-Máriaváros
11 Kecskemét alsó
12 Kecskemét
végállomás

Állomások és megállóhelyek[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[20]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szigeti Dániel diplomaterve
  2. Az index.hu fórumában UTN felhasználó hivatkozza Keller László: Vasúti közlekedés a negyedik 5 éves terv időszakában (1971-1975) című írását; Elérés: 2008. április 6.
  3. G. G.. „Rövidesen elkészül a töltés - Tovább épül az E—5-ös, de...”, Petőfi Népe, 1973. november 15., 1. oldal (magyar nyelvű) 
  4. Gémes Gábor. „A megyeszékhely közelekdési gondjai”, Petőfi Népe, 1977. november 4., 3. oldal (magyar nyelvű) 
  5. Balázs Gusztáv. „Sínen olcsóbb, mint közúton”, Pest Megyei Hírlap, 1982. május 30., 5. oldal (magyar nyelvű) 
  6. „Átadták a kecskeméti felüljárót”, Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus 12., 3. oldal (magyar nyelvű) 
  7. Gémes gábor. „Befejezés előtt a kecskeméti Alsó-pályaudvar rekonstrukciója”, Petőfi Népe, 1987. május 4., 5. oldal (magyar nyelvű) 
  8. „Állomásépítés”, Pest Megyei Hírlap, 1990. március 21., 8. oldal (magyar nyelvű) 
  9. er-ed. „Ha a D—55 járni tudna”, Pest Megyei Hírlap, 1992. október 10., 5. oldal (magyar nyelvű) 
  10. Cs. I.. „A közlekedésfejlesztés programja — nem csak egy évre”, Petőfi Népe, 1987. november 24., 1. oldal (magyar nyelvű) 
  11. Gémes Gábor. „Eredményes volt a KM és a megye vezetőinek egyeztető tárgyalása”, Petőfi Népe, 1988. július 25., 1. oldal (magyar nyelvű) 
  12. Gémes Gábor. „"Megtartjuk korábbi ígéreteinket" - Megbeszélés a közlekedési, hírközlési, építésügyi miniszter és a megye vezetői között”, Petőfi Népe, 1989. február 1., 1. oldal (magyar nyelvű) 
  13. G. G.. „Döntöttek a szakemberek”, Petőfi Népe, 1990. augusztus 4., 1-2. oldal (magyar nyelvű) 
  14. Galambos Sándor. „Rettegés a lajosmizsei vonaton”, Petőfi Népe, 1997. március 29., 3. oldal (magyar nyelvű) 
  15. Galambos Sándor. „Őrület a diszkóvonaton”, Petőfi Népe, 1997. április 1., 2. oldal (magyar nyelvű) 
  16. Galambos Sándor. „Vandálok a lajosmizsei vonaton”, Petőfi Népe, 1997. április 1., 3. oldal (magyar nyelvű) 
  17. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
  18. A kecskeméti Mercedes gyárból vasúton szállítják el a kész autókat - LogPortál.hu – Hírek. hirek.logportal.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
  19. index.hu fórum Kunsági dízel topik #1644
  20. Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal témájú médiaállományokat.