Tápiószőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tápiószőlős
Tápiószőlős címere
Tápiószőlős címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásCeglédi
Jogállás község
Polgármester Dr. Szoboszlay Árpád (független)[1]
Irányítószám 2769
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség2792 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség88,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tápiószőlős (Magyarország)
Tápiószőlős
Tápiószőlős
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 08″, k. h. 19° 51′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 08″, k. h. 19° 51′ 13″
Tápiószőlős (Pest megye)
Tápiószőlős
Tápiószőlős
Pozíció Pest megye térképén
Tápiószőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószőlős témájú médiaállományokat.

Tápiószőlős község Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A legközelebbi várostól, Ceglédtől északra fekszik, közúton 15 km-re, a Cegléd–Nagykáta közti 311-es főúton érhető el. A falu központja, ahol a Polgármesteri Hivatal is található kb. 2 km-re van a helységtáblától. Földrajzilag a Gerje–Perje-sík része.

Környező települések[szerkesztés]

Újszilvás, Tápiószele, Tápiószentmárton, Cegléd.

Története[szerkesztés]

A település – amely több mint fél évszázada önállósult[3] – területén az időszámítás és a honfoglalás előtt különböző nomád népek éltek: a szkíták, a szarmaták és az avarok a kedvező földrajzi környezet miatt telepedtek le. Honfoglaló őseink ugyancsak tartósan megtelepedtek a környéken, hiszen a kistáj földrajzi környezete jól megfelelt életmódjukhoz. A honfoglalás után a kereszténység gyors térhódítását jelzi a falu területén megtalált három, valószínűleg a 12. századból való kőtemplom maradványa.

„1947-ben Tápiószelének „Halesz” nevű határrészéből „Tápióhalesz” néven községet alapítottak. E nevet 1948-ban, Tápiószőlősre változtatták.”[4]

A település fő jelképe a szőlőtőke, amelyet a címer képletesen megjelenít, nem bizonyult időtállónak. Jelenleg a helyi ipar, illetve az ingázás biztosítja a megélhetést. A mezőgazdasági művelés ágazat jelentősége a korábbinak a töredékére csökkent. Az ágazaton belül a szőlőművelés teljesen megszűnt, mára csak pár tucatnyira tehető a szőlő tőkék száma a faluban.

2016-ban két ízben rendezték meg a Vidéki Offline Játékok nevű e-sport rendezvényt.[5]

Évente rendszeres programok várják a településre látogatókat, amelyek közül az egyik legismertebb a Tápiószőlősi Amatőr Fogathajtó Verseny, amelyet nyaranta rendeznek, s a környék egyik jelentős eseménye.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Veres Mihály (független)[6]
  • 1994–1998: Veres József (független)[7]
  • 1998–2002: Veres József (független)[8]
  • 2002–2006: Veres József (független)[9]
  • 2006–2010: Lajtai Sándorné (független)[10]
  • 2010–2014: Veres József László (független)[11]
  • 2014–2019: Dr. Szoboszlay Árpád Károly (független)[12]
  • 2019-től: Dr. Szoboszlay Árpád (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,8% németnek, 0,7% románnak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,3%, református 22,6%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,9% (24,3% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István király szobor[14]
  • Református templom
  • Katolikus templom[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Történelmünk„...Ezen felül több értékes lelet került elő, pl. az 1934-ben a Blaskovich-fivérek által feltárt szarmata sírból is. ”
  4. A református egyházközség történeteIdézet a lapról
  5. https://allevents.in/cegl%C3%A9di/ii-vid%C3%A9ki-offline-j%C3%A1t%C3%A9kok/272118766463174#
  6. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  8. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  12. Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  13. Tápiószőlős Helységnévtár
  14. Szent István király szobra Tápiószőlős honlapjának üdvözletében
  15. A katolikus egyházközségről „Önálló plébánia csak 1948-ban lett Tápiószőlős, amelynek addig HALESZ volt a neve (de erről a névváltozásról a helybeliek bizonyára sokkal többet tudnak mesélni). Ettől kezdve van bejegyzés a Kereszteltek, Házasultak és Halottak Anyakönyvébe. Az első keresztelés 1948. szeptember 15-ei dátummal lett bejegyezve. Előtte az anyakönyvezést is Tápiószelén végezték. Az első plébános Reszler József volt, aki felépítette a templom mellett a plébániát.”

Külső hivatkozások[szerkesztés]