Tápiószőlős
| Tápiószőlős | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Ceglédi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Szoboszlay Árpád (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2769 | ||
| Körzethívószám | 53 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2887 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 88,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tápiószőlős
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 17′ 08″, k. h. 19° 51′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 08″, k. h. 19° 51′ 13″ | |||
Tápiószőlős
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Tápiószőlős weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószőlős témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tápiószőlős község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A legközelebbi várostól, Ceglédtől északra fekszik, közúton 15 km-re, a Cegléd–Nagykáta közti 311-es főúton érhető el. A falu központja, ahol a Polgármesteri Hivatal is található kb. 2 km-re van a helységtáblától. Földrajzilag a Gerje–Perje-sík része.
Környező települések[szerkesztés]
Története[szerkesztés]
A település – amely több mint fél évszázada önállósult[3] – területén az időszámítás és a honfoglalás előtt különböző nomád népek éltek: a szkíták, a szarmaták és az avarok a kedvező földrajzi környezet miatt telepedtek le. Honfoglaló őseink ugyancsak tartósan megtelepedtek a környéken, hiszen a kistáj földrajzi környezete jól megfelelt életmódjukhoz. A honfoglalás után a kereszténység gyors térhódítását jelzi a falu területén megtalált három, valószínűleg a 12. századból való kőtemplom maradványa.
„1947-ben Tápiószelének „Halesz” nevű határrészéből „Tápióhalesz” néven községet alapítottak. E nevet 1948-ban, Tápiószőlősre változtatták.”[4]
A település fő jelképe a szőlőtőke, amelyet a címer képletesen megjelenít, nem bizonyult időtállónak. Jelenleg a helyi ipar, illetve az ingázás biztosítja a megélhetést. A mezőgazdasági művelés ágazat jelentősége a korábbinak a töredékére csökkent. Az ágazaton belül a szőlőművelés teljesen megszűnt, mára csak pár tucatnyira tehető a szőlő tőkék száma a faluban.
2016-ban két ízben rendezték meg a Vidéki Offline Játékok nevű e-sport rendezvényt.[5]
Évente rendszeres programok várják a településre látogatókat, amelyek közül az egyik legismertebb a Tápiószőlősi Amatőr Fogathajtó Verseny, amelyet nyaranta rendeznek, s a környék egyik jelentős eseménye.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Veres Mihály (független)[6]
- 1994–1998: Veres József (független)[7]
- 1998–2002: Veres József (független)[8]
- 2002–2006: Veres József (független)[9]
- 2006–2010: Lajtai Sándorné (független)[10]
- 2010–2014: Veres József László (független)[11]
- 2014–2019: Dr. Szoboszlay Árpád Károly (független)[12]
- 2019-től: Dr. Szoboszlay Árpád (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2928 | 2885 | 2792 | 2802 | 2928 | 2887 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,8% németnek, 0,7% románnak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,3%, református 22,6%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,9% (24,3% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Történelmünk„...Ezen felül több értékes lelet került elő, pl. az 1934-ben a Blaskovich-fivérek által feltárt szarmata sírból is. ”
- ↑ A református egyházközség története Idézet a lapról
- ↑ https://allevents.in/cegl%C3%A9di/ii-vid%C3%A9ki-offline-j%C3%A1t%C3%A9kok/272118766463174#[halott link]
- ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Tápiószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Tápiószőlős Helységnévtár
- ↑ Szent István király szobra Tápiószőlős honlapjának üdvözletében
- ↑ A katolikus egyházközségről „Önálló plébánia csak 1948-ban lett Tápiószőlős, amelynek addig HALESZ volt a neve (de erről a névváltozásról a helybeliek bizonyára sokkal többet tudnak mesélni). Ettől kezdve van bejegyzés a Kereszteltek, Házasultak és Halottak Anyakönyvébe. Az első keresztelés 1948. szeptember 15-ei dátummal lett bejegyezve. Előtte az anyakönyvezést is Tápiószelén végezték. Az első plébános Reszler József volt, aki felépítette a templom mellett a plébániát.”
Külső hivatkozások[szerkesztés]
