Blaskovich Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ebeczki Blaskovich Ernő
Blaskovich Ernő
Blaskovich Ernő
Született1834. január 14.
Tápiószentmárton
Elhunyt1911. május 18. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamezőgazdász, lótenyésztő
Sablon • Wikidata • Segítség

Ebeczki Blaskovich Ernő (Tápiószentmárton, 1834. január 14. – Budapest, 1911. május 18.) magyar nagybirtokos, mezőgazdász, sportoló, úrlovas, lótenyésztő, a tápiószentmártoni ménes alapítója.[1] A minden versenyét megnyerő Kincsem nevű verhetetlen csodaló tulajdonosa.

Családja[szerkesztés]

A jómódú és tekintélyes nemesi származású ebeczki Blaskovich család sarja. Édesapja, ebeczki Blaskovich Bertalan (1794–1859), táblabíró, 1816 és 1827 között a kecskeméti járás szolgabírája, a Vaskorona-rend vitéze, édesanyja, a zsadányi Almásy család köznemesi ágából való, zsadányi Almássy Erzsébet (1801–1872) volt. Apai nagyszülei, ebeczki Blaskovich József (1771–1859), táblabíró, honti országgyűlési követ, és fáji Fáy Anna (1776–1839) voltak.[2] Anyai nagyszülei, zsadányi Almássy József (1774–1858), Heves vármegye alispánja, majd Gömör vármegye főispánja, és Kovanetz Franciska (1781–1833) voltak.[3] Blaskovich Ernő nagybátyja, ebeczki Blaskovich Gyula (1806–1850) Heves vármegye főispánja volt, aki az 1848-as szabadságharc alatt alispánként vezette a megyét.

A lóhoz értés, a lószeretet öröklődött a Blaskovich családban. Mindegyik Blaskovich tenyésztett, lovagolt és hajtott. A család története során 14 Blaskovich birtokolt telivért (II. József, Bertalan, II. Pál, I. Sándor, II. Bertalan, István, Miklós, Ernő, Elemér, László, Aladár, Ernő, Péter, ifj. Ernő). Ernő nagyapja, Blaskovich József, már komolyabban foglalkozott a versenyló-tenyésztéssel; már az első pesti versenynapokon, 1827 júniusában, a Széchenyi István által megindított magyar lóversenyzés harmadik versenynapján, 9-én, az ő méneséből való 5 éves névtelen fekete kanca Eszterházy Károly gróf színeiben nyert egy külön fogadásos versenyt Andrássy György 5 éves szürke kancája, Confidance ellen.[4] Blaskovich József és fia Ernő, 1828-ban a Pesti Gyep alapításának aláírói közé is tartoztak. Az első pálya a Rákosmezőn volt, az első lófuttatást 1827. június 6-án rendezték itt, Pest városának "gyepén". Blaskovich József kiváló lótenyésztő hírében állt.

Blaskovich Ernő világos felöltőben (1865)

Blaskovich Ernő egyik nagybátyja, Blaskovich Pál már neves kocsihajtó volt. Blaskovich Pál 1847-ben István főherceget másfél óra alatt vitte bravúros hajtással egy olyan úton, amit addig még három óra alatt sem teljesített jó kocsis, jó lovakkal. Azóta terjedt el a közmondás Magyarországon: „hajt, mint egy Blaskovich...”

„ …a Blaskovich fiúk az egész Tápió mentén ismertek és kedveltek voltak a köznép előtt is. Számos parasztgazda famíliájához hivatalosak voltak a lakodalmakba, mert szerettek táncolni, jó táncosok voltak az „úrfiak." Egy ilyen lakodalom kapcsán történt állítólag a következő mulatságos eset. A menyasszonyt már mind a négy idősebb Blaskovich fiú megtáncoltatta és Ernő került sorra. A menyasszony azonban elfordult a legifjabb Blaskovichtól, a következő mondással: „az Erneszt úrral nem táncolok, mert a Németet vitte!" - A történet lehet legenda, az igazság azonban az, hogy 1858-ban, amikor Ferenc József Erzsébet királyné kívánságára utazást tett Magyarországon, Pest vármegyén keresztül Blaskovich Ernő vitte a megyehatárig négyesfogatán. ”
– G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv Fehér Dezső: Blaskovich Ernő, Kincsem, a csodakanca tenyésztője (A tápiószentmártoni ménes története)

A tápiószentmártoni ménes[szerkesztés]

A tápiószentmártoni ménes 10. évjáratában született a világhírűvé vált és verhetetlen Kincsem, a csodaló. 4 éves versenyzői pályafutása alatt soha nem betegedett meg, és mindvégig versenyképes állapotban maradt.

Kincsem születési helye körüli eltérő híradások
1874 július 15. és 1887. március 24. között

„ Ellések.
Blaskovich Ernő ur telivér ménesében Tápió-Sz.Mártonon ellettek:
Giralda egy p. kanczacsikót Buccaneertől.
Queen of the Isles egy p. k. Buccaneertől.
Waternymph egy sga[5] kanczacsikót Cambuscantól.
Fényes egy sga méncsikót Cambuscantól.
Louise Bonne egy p: kanczacsikót Carnivaltól.
Lenke egy p. kanczacsikót Carnivaltól.
Gipsy Girl egy f. méncsikót Carnivaltól.
Nefelejts egy p. kanczacsikót Carnivaltól.
(Mint látjuk régi sportmaneink egyikének különös szerencséje volt az idén a teli vér-tenyészet szaporodásában s jövőre ismét — mint halljuk — önállóan saját színeiben[6] futtatja lovait.)
 ”

– Vadász- és Versenylap, 18. évfolyam,
1874. július 15., 28. szám, 199. oldal[7]

„ E tüneményszerű versenyló, mely számos versenyzései alatt vereséget nem szenvedett, mint ilyen ugy szólván egyedül áll a turf történetében, Blaskovits Ernő ur nevelése, s Kisbérben elletett, hol anyja Waternymph akkor éppen farsangolni volt. Apja Cambuscan …volt. ”

– Vadász- és Versenylap, 31. évfolyam,
1887. március 24. 12. szám[8]

A tápiószentmártoni ménes volt Magyarország legrégibb magánménese, amelyben 1864-től kezdődően 80 évjáratot neveltek fel. Az angol telivérek tenyésztése 1863-ban kezdődött. Ebben az évben osztotta be tenyésztésre Blaskovich Ernő az első két kancát: Arankát és Palmyrát.[9] Blaskovich Ernő „...jó gazda volt és nagyvonalú gavallér. Büszke volt jól karbantartott birtokára, kitűnő gabonájára, legelőire állataira, különösképpen szerette a rózsákat..., mindig takarékos ember maradt. A Reáltanoda utcában épített palotája ma is áll.”[10]

Az agglegény Ernő, Ernest, „Neszti” négy idősebb bátyával ellentétben pici, vékony csontú ember volt. Fiatal korától rajongott a lovakért. A Magyar Lovaregylet tagjaként 1857-1876 között úrlovasként aratott szép sikereket. 1863-ban alapította meg a ménest Tápiószentmártonban. A ménes 10. évjáratában született a külföldön „Hungarian miracle” és „The Hungarian yellow WonderMare” néven nevezett Kincsem.[11] Özv. Rudnay Józsefné Veres Szilárda Emlékeim című 1922-ben megjelent művében így írt: „Blaskovich Ernő, a „Kincsem” futólónak gazdája, amely neki egy budapesti házat szerzett diadalaival, azt állította, hogy istállójának nagy hírneve a tápiószentmártoni zabnak tulajdonítható.”[12] Egyéb híres és jó lovaik voltak: Budagyöngye, Ollyan nincs!, Dandár, Beregvölgy, Miczi.

Tápiószentmártonban a ménes 80. évjárata még megszületett, majd a második világháború során, 1944 őszén megsemmisült.

A tápiószelei kis Blaskovich-kastély ma családi múzeum.[13] Tápiószentmártonban 1999-ben került átadásra a Kincsem Lovaspark területén létrehozott Kincsem múzeum, amely a helyi ménesben született csodakanca, Kincsem tiszteletére állít emléket.[14] A Blaskovich család több tagja a tápiószentmártoni temetőkápolna mögötti Blaskovich sírkertben van eltemetve.

2017-ben egy romantikus kalandfilmet készítettek róla és Kincsem nevű lováról. A filmben Blaskovich szerepét Nagy Ervin alakította.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ familysearch.org Blaskovich Ernő gyászjelentése
  2. ↑ familysearch.org Blaskovits Józsefné Fáy Anna halála - Budapest - Belvárosi
  3. ↑ genealogy.eu Almásy family 01
  4. ↑ G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)Fehér Dezső: Blaskovich Ernő, Kincsem, a csodakanca tenyésztője (A tápiószentmártoni ménes története)
  5. ↑ »sga«: Kincsem sárga színű volt, a ló jegyei azok a külső jegyek, amelyek segítségével a lovat azonosítani lehet.
  6. ↑ A legenda szerint egyszer a tápiószentmártoni kúrián egy vendége megkérdezte Blaskovich Ernőt, hogy miért nem a tarka-barka dresszt választotta az egyszerű színek helyett, miért a fehér dresszt és a világoskék sapkát a zsokéjának? Blaskovich így válaszolt: „…nézz körül nálam, nézd a kúriát, a portát, az istállókat - mind hófehérre van meszelve - és a kék ég a kalpag fölöttük”.
  7. ↑ Vadász és Versenylap, 18. évfolyam, 1874 július 15. 28. szám. library.hungaricana.hu, 1874. július 15. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  8. ↑ Vadász- és Versenylap 31. évfolyam 1887. március 24. 12. szám. library.hungaricana.hu, 1887. március 24. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  9. ↑ G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)Fehér Dezső: Blaskovich Ernő, Kincsem, a csodakanca tenyésztője (A tápiószentmártoni ménes története), library.hungaricana.hu
  10. ↑ Kincsem-palota a Reáltanoda utcában, egykor.hu
  11. ↑ Kincsem, the Hungarian yellow WonderMare Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, huns2huns.com
  12. ↑ Rudnay Józsefné: Emlékeim , mtdaportal.extra.hu
  13. ↑ A Blaskovich-kastély Tápiószelén.[halott link]
  14. ↑ Kincsem Lovaspark Archiválva 2016. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, kincsemlovaspark.hu
  15. ↑ Kincsem a PORT.hu-n (magyarul)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Blaskovich_Ernő&oldid=26819339”