Taksony (település)

	Taksony
	Szent Anna-templom
	; Taksony címere
	; Taksony címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Szigetszentmiklósi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Kreisz László (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	2335
Körzethívószám	24
	Népesség
Teljes népesség	6189 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	294,34 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	20,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Taksony Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 19′ 54″, k. h. 19° 03′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 54″, k. h. 19° 03′ 46″
	Taksony Pozíció Pest megye térképén
	Taksony weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Taksony témájú médiaállományokat.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Taksony (egyértelműsítő lap).

Nem tévesztendő össze a következővel: Tapsony.

Taksony (németül: Taks) Dunamenti nagyközség Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban. Népszerű horgász- és csónakázóhely, nyári üdülőhely.

Fekvése[szerkesztés]

Budapest közigazgatási határától délre kb. 10 km-re található. Északi irányban Dunaharaszti található, a két települést egymástól a Duna–Tisza-csatorna választja el. Keletre Alsónémedi, míg déli irányban Dunavarsány található.

Történelme[szerkesztés]

Árpád unokájának, Taksony fejedelemnek (931-973) a birtoka volt, akit állítólag itt temettek el, s később I. András bátyját, Leventét is. A 19. század elején bontották le az Árpád korban épített templomát.^[3]

Terra Toxun alakban 1281-ben említik. 1283-ban a Nyulak-szigeti (Margit-sziget) apácák kapták meg.

A török időkben elpusztult község 1711 után Württembergből (ma Baden-Württemberg, Németország) jött németekkel települt be.

1754-től a budai klarissza apácáké, feloszlásuk után (1782) a vallásalapé lett.

Krausz János falubíró alatt a határ

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% horvátnak, 22,9% németnek, 0,6% románnak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 8,1%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 12,7% (27,5% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Anna-templom. 1804-1811 között épült, a második világháború s az 1956-os földrengés tönkretette, új templomot építettek.
Taksony fejedelem fejszobra. Domonkos Béla műve, a főúton áll.
Wass Albert mellszobra a Szent Anna téren, Gábor Emese alkotása [1]

Neves taksonyiak[szerkesztés]

Arnold György (1781-1848) zeneszerző, karmester, egyházi karnagy
Krisz Rudi popsztár
Kugler Attila kajakozó, 2016-os riói Olimpia olimpikonja
Itt hunyt el 1953-ban Várady Béla római katolikus plébános, a két világháború közötti Csehszlovákia közéleti szereplője.