Nyársapát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyársapát
Nyársapát címere
Nyársapát címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásNagykőrösi
Jogállás község
Polgármester Kis Miklós (független)[1]
Irányítószám 2712
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség1889 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség36,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyársapát (Magyarország)
Nyársapát
Nyársapát
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 04″, k. h. 19° 48′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 04″, k. h. 19° 48′ 12″
Nyársapát (Pest megye)
Nyársapát
Nyársapát
Pozíció Pest megye térképén
Nyársapát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyársapát témájú médiaállományokat.

Nyársapát község Pest megyében, a Nagykőrösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A helység a Duna-Tisza közi homokhátságon, a Vecsés-Pilis-Cegléd környéki homoklepel területén helyezkedik el.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevét egy apátságról nyerte, melyről középkori oklevelek nem maradtak fenn. Északon Cegléddel, délen Nagykőrössel, nyugaton Csemővel, keleten Törtellel határos. A helység a 441. számú útvonal mellett helyezkedik el. Vasútállomással rendelkezik a Cegléd–Szeged-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Nyársapát nevét 1376-ban említették először az oklevelekben, mint a Nyársapáti család tulajdonát. A család egyik leszármazottja, Nyársapáti Klára a birtokot a 16. század közepén Werbőczy Istvánra hagyta. Később a Werbőczyek leányágán keresztül a Zeleméri család birtokába került, majd a 16. század végén a Zelemériek kihaltával Lórántffy Mihály birtoka lett, kinek lánya Lorántffy Zsuzsanna volt, ki I. Rákóczi György felesége lett, ezáltal Nyársapát fele a Rákóczi-család birtokába jutott, míg a település másik felét a Forgách család birtokolta.

Az 1600-as évekig lakottnak mondott falu a 16. század végén, a Tizenöt éves háború idején elnéptelenedett. 1626-ban még mint puszta szerepelt, melyet a nagykőrösiek használtak. A helység 1628 után népesült újra. 1663-ban a Forgách család urbáriuma szerint négy jobbágyuk lakott a helységben. Az 1670-es évekre a falu ismét elnéptelenedett, lakói Ceglédre és Nagykőrösre költöztek. 1818-tól a falu Nagykőrös birtokába került.

Nyársapát 1954-ben alakult önálló községgé, elszakadva Nagykőröstől. Ekkor hozzákerült a ceglédi határból Csemő egy része, viszont Nyilas és Besnyő a törteli határ része lett.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,2%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 0,4% németnek, 1,8% románnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,1%, református 18,3%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 31% (22,9% nem nyilatkozott).[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
  • Kis Miklós (független)
Korábban

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Árpád-kori romtemplom (ma már a rom nem látható, egy kis emlékhelyet létesítettek fölötte)[4]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Nyársapát Helységnévtár
  4. A templomrom a muemlekem.hu-n

További információk[szerkesztés]