Nyársapát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyársapát
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Nyársapát címere
Nyársapát címere		 Nyársapát zászlaja
Nyársapát zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásNagykőrösi
Jogállásközség
PolgármesterKis Miklós (független)[1]
Irányítószám2712
Körzethívószám53
Népesség
Teljes népesség2062 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 04″, k. h. 19° 48′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 04″, k. h. 19° 48′ 12″
Nyársapát (Pest vármegye)
Nyársapát
Nyársapát
Pozíció Pest vármegye térképén
Nyársapát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyársapát témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyársapát község Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna-Tisza közi homokhátságon, a Vecsés-Pilis-Cegléd környéki homoklepel területén helyezkedik el. Északon Cegléddel, délen Nagykőrössel, nyugaton Csemővel, keleten Törtellel határos.

Megközelítése[szerkesztés]

A község a Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét között húzódó 441-es főút mellett helyezkedik el, mindhárom említett város felől azon érhető el. Belterületét azonban a 441-es elkerüli, az csak a 8,600-as kilométerszelvény táján keletnek kiágazó 46 119-es számú mellékúton érhető el. Csemő felé a 46 117-es ("Vett út") és a 46 118-as utak vezetnek Nyársapát területéről; közigazgatási határszélét keleten még érinti az Abony-Nagykőrös közt vezető 4611-es út is.

Vasúton a Cegléd–Szeged-vasútvonalon érhető el a település, Nyársapát vasútállomás a településközpont nyugati szélén található, a 46 119-es út és a vasútvonal kereszteződésétől pár száz méterre délre.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevét egy apátságról nyerte, melyről középkori oklevelek nem maradtak fenn.

Története[szerkesztés]

Nyársapát nevét 1376-ban említették először az oklevelekben, mint a Nyársapáti család tulajdonát. A család egyik leszármazottja, Nyársapáti Klára a birtokot a 16. század közepén Werbőczy Istvánra hagyta. Később a Werbőczyek leányágán keresztül a Zeleméri család birtokába került, majd a 16. század végén a Zelemériek kihaltával Lórántffy Mihály birtoka lett, kinek lánya Lorántffy Zsuzsanna volt, ki I. Rákóczi György felesége lett, ezáltal Nyársapát fele a Rákóczi-család birtokába jutott, míg a település másik felét a Forgách család birtokolta.

Az 1600-as évekig lakottnak mondott falu a 16. század végén, a tizenöt éves háború idején elnéptelenedett. 1626-ban még mint puszta szerepelt, melyet a nagykőrösiek használtak. A helység 1628 után népesült újra. 1663-ban a Forgách család urbáriuma szerint négy jobbágyuk lakott a helységben. Az 1670-es évekre a falu ismét elnéptelenedett, lakói Ceglédre és Nagykőrösre költöztek. 1818-tól a falu Nagykőrös birtokába került.

Nyársapát 1954-ben alakult önálló községgé, elszakadva Nagykőröstől. Ekkor hozzákerült a ceglédi határból Csemő egy része, viszont Nyilas és Besnyő a törteli határ része lett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Labancz Árpád (független)[3]
  • 1994–1998: Labancz Árpád (független)[4]
  • 1998–2002: Labancz Árpád (független)[5]
  • 2002–2006: Labancz Árpád (független)[6]
  • 2006–2010: Kis Miklós (független)[7]
  • 2010–2014: Kis Miklós (független)[8]
  • 2014–2019: Kis Miklós (független)[9]
  • 2019-től: Kis Miklós (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1949
1945
1889
1896
2082
2062
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,2%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 0,4% németnek, 1,8% románnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,1%, református 18,3%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 31% (22,9% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 1% románnak, 0,4% cigánynak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,7% volt római katolikus, 16,2% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 30% felekezeten kívüli (34,1% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Árpád-kori romtemplom (ma már a rom nem látható, egy kis emlékhelyet létesítettek fölötte)[12]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  6. ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  7. ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  8. ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. ↑ Nyársapát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. ↑ Nyársapát Helységnévtár
  11. ↑ Nyársapát Helységnévtár
  12. ↑ A templomrom a muemlekem.hu-n

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyársapát&oldid=27036588”