Vácrátót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vácrátót
Szentháromság római katolikus templom
Szentháromság római katolikus templom
Vácrátót címere
Vácrátót címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Váci
Jogállás község
Polgármester Spiegelhalter László (független)[1]
Irányítószám 2163
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség 1871 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 104,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vácrátót (Magyarország)
Vácrátót
Vácrátót
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 19° 14′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 19° 14′ 07″
Vácrátót (Pest megye)
Vácrátót
Vácrátót
Pozíció Pest megye térképén
Vácrátót weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vácrátót témájú médiaállományokat.

Vácrátót község Pest megyében, a Váci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vácrátót az Alföld északi részén található Veresegyházi-medencében fekszik. Keleten a Gödöllői-dombság, délen a fóti Somlyó-hegy és a Kő-hegy, északon a Cserhát peremén húzódó Kígyós-dombsor, végül nyugat felől a gödi lapály határolja. Vácrátót határának északi része a Gödöllői-dombsághoz, déli része pedig a Pesti-síkság hordalékkúpjához tartozik. Az alacsonynak mondható dombos vidék széles medencéjében a középkorban lesüllyedt mészkőrögöket homok, az északi peremvidéki Kígyós-dombsort pedig lösz fedte be. A folyami eredetű homokot még a jégkorszak idején szállította ide az ős-Duna, valamint a Börzsöny illetve a Cserhát felől érkező vízfolyások, majd a jégkorszak utáni száraz felmelegedés idején a hordalék nagyrészt futóhomokká alakult. A későbbi, csapadékosabb időszakban a homokbuckákat jórészt megkötötte a növénytakaró, azonban a kopárabb területeken a homok mozgása még napjainkban is tart. Az ősi növényzetet legnagyobb részben a tölgyesek alkották: a löszös helyeken tatárjuharos lösztölgyesek nyomai lelhetők fel, a magasabb ártereken pedig a tölgy-kőris-szil ligeterdő nyomait találhatjuk meg. A dús cserjeszinten jellemzőek voltak a különböző galagonyafélék, a gyepszinten pedig a boglárkák és a keltikék.

Története[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Vigyázó-kastély
  • A nemzetközi hírű botanikus kert évente mintegy százezer látogatót fogad. Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény, amelyben az üvegházban és a sziklakertben látható egzotikus növényeken kívül megcsodálhatjuk a kert kiemelkedően gazdag fa- és cserjegyűjteményét, valamint a Biblia növényeit bemutató kert-kompozíciót is. A botanikus kertet folyamatosan fejlesztik: elkészült a karbonház, a kaktuszház, valamint a bromélia- és orchideaház is.

Helyi szokások[szerkesztés]

Vácrátóton a mai napig élnek a temetéssel kapcsolatos helyi népszokások. Míg régen a halottak mellett tartottak siratást és virrasztást a hozzátartozók, mára a közös imádkozás vált általánossá, melyet télen a halottak lakásán, nyáron kint a temetőben tartanak meg.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Források[szerkesztés]

  • Száz magyar falu könyvesháza sorozat Vácrátót, Írta: Böőr László és Szabó Attila, Szerkesztette: Egey Tibor

További információk[szerkesztés]