Ugrás a tartalomhoz

Vácrátót

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vácrátót
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Vácrátót címere
Vácrátót címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásVáci
Jogállásközség
PolgármesterSpiegelhalter László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2163
Körzethívószám28
Népesség
Teljes népesség2625 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség104,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 19° 14′ 07″47.710900°N 19.235300°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 19° 14′ 07″47.710900°N 19.235300°E
Vácrátót (Pest megye)
Vácrátót
Vácrátót
Pozíció Pest megye térképén
Vácrátót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vácrátót témájú médiaállományokat.

Vácrátót község Pest megyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban. Lakosainak száma 2625 fő (2025. január 1.).[2]

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vácrátót Sződ–Rákos-patak sekély és széles völgyében helyezkedik el. Keleten a Gödöllői-dombság, délen a Kő-hegy, északon a Cserhát peremén húzódó Kígyós-dombsor, végül nyugat felől a Vác–Pesti-Duna-völgy határolja. Vácrátót határának északi része a Gödöllői-dombsághoz, déli része pedig a Pesti-hordalékkúpsíkság keskeny északi nyúlványához tartozik.

Az alacsonynak mondható dombos vidék széles medencéjében a középkorban lesüllyedt mészkőrögöket homok, az északi peremvidéki Kígyós-dombsort pedig lösz fedte be. A folyami eredetű homokot még a jégkorszak idején szállította ide az ős-Duna, valamint a Börzsöny illetve a Cserhát felől érkező vízfolyások, majd a jégkorszak utáni száraz felmelegedés idején a hordalék nagyrészt futóhomokká alakult. A későbbi, csapadékosabb időszakban a homokbuckákat jórészt megkötötte a növénytakaró, azonban a kopárabb területeken a homok mozgása még napjainkban is tart. Az ősi növényzetet legnagyobb részben a tölgyesek alkották: a löszös helyeken tatár juharos lösztölgyesek nyomai lelhetők fel, a magasabb ártereken pedig a tölgy-kőris-szil ligeterdő nyomait találhatjuk meg. A dús cserjeszinten jellemzőek voltak a különböző galagonyafélék, a gyepszinten pedig a boglárkák és a keltikék.

Közúton Vác és Gödöllő felől is a 2104-es úton érhető el, ez képezi a település főutcáját is. Északkeleti szomszédjával, Váchartyánnak és azon keresztül Galgamácsa térségével a 2105-ös út, Vácdukával pedig a 21 113-as számú mellékút kapcsolja össze.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal és az Aszód–Vácrátót-vasútvonal érinti, melyeknek egy közös megállási pontjuk van itt. Vácrátót vasútállomás a belterület északi szélétől bő egy kilométerre helyezkedik el, közvetlenül a 2104-es út mellett, közúti elérését az abból kiágazó 21 323-as számú mellékút teszi lehetővé.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időszak Név Jelölő szervezet Megjegyzés
1990–1991 Papp István független
1991–1994 Horváth Ferenc független
1994–1998 KDNP[3]
1998–1999 független a képviselő-testület feloszlatta magát
1999–2002 Garamszegi Géza független[4]
2002–2006 független[5]
2006–2010 független[6]
2010–2014 független[7]
2014–2019 Spiegelhalter László független[8]
2019–2024 Fidesz-KDNP[9]
2024– Fidesz-KDNP[1]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1926-os választásokkor nem engedték a helyieket az ellenzéki jelöltre (Andrássy Gyula) szavazni, s eközben csendőrsortűz is eldördült, aminek hatására ketten azonnal meghaltak.[10]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Vigyázó-kastély
  • A Sződ–Rákos-patak partján állt kastély romjai helyén az 1930-as évek végén épült a földszintes udvarházszerű kúria. A kertjével együtt 1952-ben került a Magyar Tudományos Akadémia kezelésébe. (2023 óta a Magyar Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont része.) A nemzetközi hírű Botanikus Kert évente mintegy százezer látogatót fogad. Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény, amelyben az üvegházban és a sziklakertben látható egzotikus növényeken kívül megcsodálhatjuk a kert kiemelkedően gazdag fa- és cserjegyűjteményét, valamint a Biblia növényeit bemutató kert-kompozíciót is. A botanikus kertet folyamatosan fejlesztik: elkészült a karbonház, a kaktuszház, valamint a bromélia- és orchideaház is.

Helyi szokások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vácrátóton a mai napig élnek a temetéssel kapcsolatos helyi népszokások. Míg régen a halottak mellett tartottak siratást és virrasztást a hozzátartozók, mára a közös imádkozás vált általánossá, melyet télen a halottak lakásán, nyáron kint a temetőben tartanak meg.

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1869
1864
1924
2038
2207
2324
2476
2625
20132014201820212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 1% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 5,8%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,1% (27% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% szlováknak, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40% volt római katolikus, 6,7% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[12]

Tömegközlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt születtek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Vácrátót települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 1.
  2. 1 2 "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ "Vácrátót települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 14.
  4. ↑ "Vácrátót települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1999. augusztus 1. Hozzáférés: 2020. május 20.
  5. ↑ "Vácrátót települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 11.
  6. ↑ "Vácrátót települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 11.
  7. ↑ "Vácrátót települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 21.
  8. ↑ "Vácrátót települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 14.
  9. ↑ "Vácrátót települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 15.
  10. ↑ Esti Kurir 4/283, 13 (1926. december 10.)
  11. ↑ Vácrátót Helységnévtár
  12. ↑ Vácrátót Helységnévtár

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Száz magyar falu könyvesháza sorozat, Vácrátót, Írta: Böőr László és Szabó Attila, Szerkesztette: Egey Tibor, 2001

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vácrátót&oldid=29400143”