Tápióbicske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tápióbicske
Tápióbicske római katolikus templom.JPG
Tápióbicske címere
Tápióbicske címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Nagykátai
Jogállás község
Polgármester Kanyó Sándor (független)[1]
Irányítószám 2764
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 3353 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 69,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 48,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tápióbicske (Magyarország)
Tápióbicske
Tápióbicske
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 45″, k. h. 19° 41′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 45″, k. h. 19° 41′ 14″
Tápióbicske (Pest megye)
Tápióbicske
Tápióbicske
Pozíció Pest megye térképén
Tápióbicske weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápióbicske témájú médiaállományokat.

Tápióbicske község Pest megyében, a Nagykátai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alsó-Tápió jobb partján terül el. A legközelebbi település Tápiószentmárton.

Megközelítése[szerkesztés]

A 4-es főútról MonorGombaPánd, a PilisPánd és a CeglédTápiószentmárton útvonalakon, a 31-es főútról Nagykáta vagy Tápiószecső felől közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás Nagykátán található.

Története[szerkesztés]

A község területe, a régészeti leletek tanúsága szerint, a bronzkortól lakott. A honfoglalás óta az Árpád-kori Bicske (Bikchely) nemzetség ősi fészke. A hagyomány szerint az itteni mocsárvilágban eltévedt IV. Béla magyar királyt, bicskei Bitskey András és fegyverhordozói igazították útba Buda felé. Erre utal a bicskei Bitskey család címerében a Budát mutató csillag szimbóluma; ez az egyetlen földesúri família a Tápió-vidéken, amely az Árpád-kortól az 1848-as jobbágyfelszabadításig fennmaradt és birtokait megőrizte. Az első írásos adat 1250-ből ismert. A török idők alatt elnéptelenedett falut a 18. században a Bichkey, Beleznay és Bárdy családok birtokolták. A török kiűzés után több helyi nemesi birtokos család áttért a kálvinizmusról a katolicizmusra; 1733. június 17.-én idősebb bicskei Bitskey István (17031773), tápióbicskei birtokos tért át. Első felesége, földeáki Návay Anna,[3] földeáki Návay Pál és Borsos Erzsébet lánya, 1735-ben hozta világra egyetlenegy fiát, Bicskey Mihályt. Bitskey István második feleségétől, nemes Csebi Katalin (17201797) úrnőtől több gyermeke született: köztük, bicskei Bitskey Sebestyén (1764-1826), királyi kapitány, bicskei Bitskey Gábor (1756-†?), és bicskei Bitskey Abigail (1758-†?), nemes Takáts Ádám (1757-1812), birtokosnak a házastársa volt. Takáts Ádám leszármazottja volt Takács alias Deák György úrnak, aki 1694. szeptember 10.-én szerzett nemesi armális címereslevelet I. Lipót magyar királytól.[4][5]

Egy másik ágához tartozó Bitskey Erzsébet és más örökösök 1730-ban a földbirtokának egy részét eladták Beleznay Jánosnak, összesen 2947 rajnai forintért. 1773-ban és 1785-ben újabb részek jutottak Beleznay család kezére. Onnantól fogva a Beleznay család igen meghatározó tényezőnek kezdett számítani a helyi birtokosok között.[6]

A tápióbicskei ütközet[szerkesztés]

Than Mór: A tápióbicskei ütközet

Az 1848-49-es szabadságharc egyik győztes ütközetét vívta itt a magyar honvédsereg 1849. április 4-én. A magyar veszteség nyolcszáz halott volt, akiket a homokbuckák alól 1882-ben temettek közös sírba. Itt zajlott le a Hermann Riedesel őrnagy és Színi Sebő Alajos alezredes közötti párviadal, amelyet Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében örökített meg.

A dicsőséges ütközet emlékét híven őrzik a lakók. Vaskereszt mutatja az elesett honvédok, császári katonák, valamint a párviadalban elesett Riedesel báró hamvainak helyét. A többi áldozat végső nyughelye felett pedig kőkereszt áll.

A tápióbicskei csata emlékére az akkori bíró – Fehér István és felesége Csikós Terézia – vagyonuk egy részének felajánlásával alapítványt hozott létre. Miszerint a dicsőséges tavaszi hadjárat győztes csatájának évfordulóján – április 4-én – minden évben zsömlét osztanak a falu kisdiákjainak, akik részt vettek az évforduló ünnepén. Fehér István és Csikós Terézia tiszteletére emelt emlékmű a nagykátai úton van, nem messze a párviadal színhelyétől, hamvaik a tápióbicskei temetőben, helyét kopjafa jelzi. A tápióbicskei Kultúrházat Fehér Istvánról nevezték el.

Fáklyás menettel ünnepel a település minden évben az ütközet évfordulóján. Azt a falurészt pedig, ahol Jellasics altábornagy, horvát bán seregei táboroztak, Horvátországnak hívják.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
  • Kanyó Sándor (független)
Korábban
  • Blahúz László (független) 2006-2010
  • Láng Ferenc

Látnivalók[szerkesztés]

Honvédemlékmű

Római katolikus templom[szerkesztés]

A szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt templom építését 1737-ben kezdték a falu közepén, de tornya csak 1786-ban készült el. Az egyhajós, barokk stílusú épület homlokzatát falsávok és tükrös kialakítások tagolják.

A templom oldalhomlokzatait hegedűablakok, tornyát törtívű zsalus ablakok díszítik. A boltozott belső szentélyében 18. századi díszítőfestés van, a lapos kupolán - álperspektivikus keretben - Szentháromság-ábrázolás látható. A főoltár mögött pedig festett oltárépítmény látható. Az oltárok 18. századi, megújított alkotások, a padjai állítólag a régi budai egyeteméi voltak.

A templomkertben első világháborús emlékmű áll, melyen az első világháborúban elesett tápióbicskei katonák neve olvasható.

Honvédemlékmű[szerkesztés]

1849. április 4-én Tápióbicske határában zajlott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik győztes csatája. A csata színhelyén álló, 1910-ben emelt szobor, Jankovich Gyula alkotása.

Gyurgyalag-telep[szerkesztés]

A temető melletti ún. Agyigácsó-gödör meredek löszfalában nagyon gazdag gyurgyalag-telep található.

Bicskey-kúria[szerkesztés]

A Bicskey család kúriája az egyik legrégibb nemesi kúria a megyében, 1690 körül már állt. A 19. század első felében klasszicista stílusban átépítették, eredeti stílusjegyei elvesztek.

Az épületben később téeszirodákat rendeztek be, jelenleg magántulajdonban van. Érdekessége, hogy máig megtalálható mellette a hajdani cselédház.

Testvérvárosa[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)Návayak a 18. század elején
  4. Köszeghi Sándor. Nemes családok Pest vármegyében. 1899. 77.o.
  5. C 57 - Helytartótanácsi Levéltár - Departamentum nobilitare - megye - 1836 - F. 80
  6. [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Tapiobicske/pages/005_regi_es_uj_foldesurak.htm Írta: SZABÓ ATTILA Szerkesztette: EGEY TIBOR. Tápióbicske. Száz magyar falu könyvesháza. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007]

További információk[szerkesztés]

Motocross pálya

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]