Vasútállomás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A vasútállomás a vasút üzemeltetését, személy- és áruforgalom lebonyolítását lehetővé tevő épületek, építmények, vágányok, berendezések, műtárgyak elhelyezésére szolgáló egységes terület.

A vasúthálózat csomópontjait a vasútállomások alkotják. A vasútállomás vágányokból és állomásépületekből (felvételi épület) áll, egyszerre szolgálja a vasút üzemét, a vasút ügyfeleit (személyforgalom és áruszállítás). Az állomásokon lehet fel- és leszállni a vonatokról, árut rakodni, de itt zajlik a jegyek értékesítése, a vasúti járművek kiszolgálása is. A vasútállomások működtetését Európában a pályavasutak végzik.

A vasútállomásokat a vasúthálózatban betöltött helyük és szerepük szerint többféleképpen lehet osztályozni. A pályaudvarok általában nagy forgalmat bonyolító, és többnyire csak személyforgalmat, teherforgalmat vagy vonatrendezést szolgáló állomások. A fejpályaudvarokon nincsen átmenő forgalom, a hálózat egyik végpontját alkotják (például Keleti pályaudvar). A kisebb állomások általában vegyes üzemet látnak el. A megállóhelyek, illetve megálló-rakodóhelyek pedig nem képeznek csomópontot a hálózatban, a vágány mellett le- és felszállás, rakodás lehetséges.

Csontváry Kosztka Tivadar: A Keleti pályaudvar éjjel (1902)

A vasútállomásokat ma Európában a pályavasúti társaságok, infrastruktúra-kezelők üzemeltetik, amelyek többnyire vonatforgalmat nem bonyolítanak. A vasút története során azonban többnyire az volt jellemző, hogy az a társaság építette az állomásokat, amelyik az onnan induló vonatokat is üzemeltette, amelyet a pályaudvar neve gyakran őriz: a budapesti Déli pályaudvar az egykori Déli Vasút nevű társaság fejpályaudvara volt, a miskolci Tiszai pályaudvar pedig az építő cégről, a Tiszavidéki Vaspálya Társulatról kapta a nevét.

A vasútállomások nyitották meg először a nép előtt a nagyvilágot, hiszen a vasút tette lehetővé az olcsó távolsági utazást és áruszállítást. A vasútállomások ezért a társasági élet fontos tereivé váltak a 19. században, a települések kapujaként szolgáltak, találkozások helyszíneivé váltak, és számtalan műalkotást is megihlettek. A vasútállomások a száz éven át a legfontosabb és legforgalmasabb középületek közé tartoztak, fekvésük, arculatuk ezért gyakran meghatározó a települések központjában. A vasút jelentőségének csökkenésével a vasútállomások társadalmi kitüntetett szerepe is eltűnt.

Története[szerkesztés]

A világ első feljegyzett vasútállomása a The Mount volt az Oystermouth Railway (később Swansea és Mumbles néven ismert) vasútállomásán a walesi Swansea-ban,[1] amelyen 1807-ben kezdődött meg az utasforgalom, bár a vonatokat nem mozdonyok, hanem lovak vontatták.[2] A múzeumként fennmaradt kétszintes Mount Clare állomás az egyesült államokbeli Baltimore-ban, Marylandben, 1830. május 22-én látta el először az utasforgalmat a Baltimore és Ohio lóvasút végállomásaként.[3]

A világ legrégebbi végállomása az angliai Liverpoolban található Crown Street vasútállomás volt, amely 1830-ban épült a mozdonyok által vontatott Liverpool-Manchester-vasútvonalon. Az állomás valamivel idősebb volt, mint a ma is meglévő manchesteri Liverpool Road vasútállomás végállomása. Az állomás volt az első, amelyhez vonatszerelvénycsarnokot is építettek. A Crown Street állomást 1836-ban lebontották, mivel a liverpooli végállomás a Lime Street vasútállomásra költözött. A Crown Street állomást teherpályaudvari végállomássá alakították át.

Az első állomásoknak kevés épületük és felszerelésük volt. Az első modern értelemben vett állomások az 1830-ban megnyitott Liverpool és Manchester vasútvonalon voltak. 1830-ban a manchesteri Liverpool Road állomás, a világ második legrégebbi végállomása a manchesteri Tudományos és Ipari Múzeum részeként maradt fenn. Egy György-korabeli házsorra hasonlít.

A korai állomások néha személy- és teherforgalmi létesítményekkel is épültek, bár egyes vasútvonalakon csak áruszállításra vagy csak személyszállításra volt lehetőség, és ha egy vonal kétcélú volt, akkor gyakran volt egy teherpályaudvar is az utasállomáson kívül.[4] Ez a fajta kétcélú állomás néha még ma is megtalálható, bár sok esetben az áruszállítási létesítmények a nagyobb állomásokra korlátozódnak.

Sok állomás a 19. századból származik, és tükrözi a kor pompás építészetét, amely a városnak és a vasútüzemnek is presztízst kölcsönzött.[5] Azokban az országokban, ahol a vasút később jelent meg, még mindig előfordulhat ilyen építészet, mivel a későbbi állomások gyakran a 19. századi stílusokat utánozták. Az állomások építésénél különböző építészeti formákat alkalmaztak, a nagyszabású, bonyolult, barokk vagy gótikus stílusú épületektől kezdve az egyszerűbb, haszonelvű vagy modernista stílusú építményekig. Az európai állomások általában a brit terveket követték, és néhány országban, például Olaszországban, a brit vasúttársaságok finanszírozták őket.[6]

Az újabban épült pályaudvarok gyakran a repülőterekhez hasonlóan egyszerű, absztrakt stílusúak. A modern állomások példái közé tartoznak az újabb nagysebességű vasúthálózatok, mint például a japán Sinkanszenn, a tajvani THSR, a franciaországi TGV-vonalak és a németországi ICE-vonalak állomásai.

Az állomás létesítményei[szerkesztés]

Presto érintésmentes intelligens kártyaolvasó és önkiszolgáló jegykiadó automata egy torontói elővárosi vasútállomáson
Jegypénztárak a Nyugati pályaudvaron, Budapest, Magyarország

Az állomásokon általában személyzettel ellátott jegyértékesítő irodák, jegykiadó automaták vagy mindkettő található, bár egyes vonalakon a jegyeket a vonatokon is árulják. Sok állomáson üzlet vagy kisbolt, a nagyobb állomásokon általában gyorsétterem vagy étterem is található. Egyes országokban az állomásokon bár vagy kocsma is lehetséges. Az állomások egyéb létesítményei lehetnek: WC-k, csomagmegőrző, indulási és érkezési menetrendek, csomagszállító kocsik, várótermek, taxiállomások, buszöblök és még parkolók is. A nagyobb vagy személyzettel ellátott állomások általában többféle létesítménnyel rendelkeznek, beleértve az állomás biztonsági irodáját is. Ezek általában akkor állnak nyitva az utazók előtt, ha elegendő forgalom van elég hosszú időn keresztül ahhoz, hogy a költségek indokoltak legyenek. Nagyvárosokban ez azt jelentheti, hogy a létesítmények éjjel-nappal rendelkezésre állnak. Egy alapállomásnak csak peronjai lehetnek, bár még így is különbözik a megállóhelytől, amely nem rendelkezik állomási személyzettel.

Sok állomás, legyen az nagyobb vagy kisebb, átszállási lehetőséget kínál a helyi közlekedéssel; ez az utca túloldalán lévő egyszerű buszmegállótól a földalatti gyorsvasúti városi vasútállomásokig terjedhet.

Számos afrikai, dél-amerikai és ázsiai országban az állomásokat nyilvános piacok és egyéb informális üzletek helyszíneként is használják. Ez különösen igaz a turisztikai útvonalakon vagy a turisztikai célpontok közelében lévő állomásokon.

Az utasok kiszolgálása és az áruk rakodási lehetőségei mellett az állomásokon néha mozdony- és járműtelepek is találhatók (általában a járművek tárolására és feltöltésére, valamint kisebb javítási munkálatok elvégzésére szolgáló létesítményekkel).

Nevezetes vasútállomások, pályaudvarok[szerkesztés]

Keleti pályaudvar
Szombathely vasútállomása

Magyarországon[szerkesztés]

Világszerte[szerkesztés]

Állomások a művészetben[szerkesztés]

Sok költőt és művészt megihletett a pályaudvarok és állomások színes kavalkádja, az állandó mozgás és nyüzsgés. Versek, festmények, dalok születtek a vonatok érkezéséről, az indulás izgalmáról, a búcsúzásról és minden másról, ami egy ilyen hely egyedülálló hangulatához kapcsolódik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hughes, Stephen (1990), The Archaeology of an Early Railway System: The Brecon Forest Tramroads, Royal Commission on Ancient and Historical Monuments in Wales, p. 333, ISBN 978-1871184051, <https://books.google.com/books?id=C-pzUWrCU5sC&pg=PA333>. Hozzáférés ideje: 9 February 2014
  2. Mumbles Railway. bbc.co.uk, 2007. március 25. (Hozzáférés: 2015. május 1.)
  3. [[[:Sablon:MHT url]] B & O Transportation Museum & Mount Clare Station]. National Historic Landmarks in Maryland. Maryland Historical Trust. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
  4. (1961) „The Inception of the English Railway Station”. Architectural History 4, 63–76. o, Kiadó: SAHGB Publications Limited. DOI:10.2307/1568245.  
  5. Miserez, Marc-André. „Stations were gateways to the world”, SwissInfo, 2004. június 2.. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2008. március 13.) 
  6. Italian Railroad Stations. History of Railroad Stations. (Hozzáférés: 2008. március 13.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Train stations
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasútállomás témájú médiaállományokat.