Közép-Magyarország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közép-Magyarország
HU NUTS 24 KM.png

Központ Budapest
Megyék Pest megye
Budapest
Népesség
Teljes népesség 2 925 500 fő +/-
Népsűrűség 423 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6919 km²
Legmagasabb pont Csóványos, 938 m
Közép-Magyarországi régió elhelyezkedése

Közép-Magyarország a hét magyarországi statisztikai régió egyike. Pest megye és Budapest főváros alkotja. Központja Budapest. Az ország legfejlettebb régiója.

A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra oszlik, ezek egyike Közép-Magyarország, amely tehát egyszerre NUTS 1 és NUTS 2 szintű régió.

2015-ben kezdeményezték a régió kettéválasztását, mivel Budapest sokkal fejlettebb, mint a megye. Ha az Európai Bizottság és az unió statisztikai hivatala (Eurostat) ezt elfogadja, akkor az új régióhatárok 2018 elejétől lépnek életbe.[1]

Közigazgatás[szerkesztés]

Közép-Magyarország járásai:

Budapest

Pest megye

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Város Lélekszám
Budapest 1 759 407 fő (2016. jan 1.)[2] +/-
Érd 63 993 fő (2015. jan 1.)[3] +/-
Dunakeszi 41 846 fő (2015. jan 1.)[4] +/-
Cegléd 35 885 fő (2015. jan 1.)[5] +/-
Gödöllő 32 720 fő (2015. jan 1.)[6] +/-
Vác 33 169 fő (2015. jan 1.)[7] +/-
Szigetszentmiklós 35 656 fő (2015. jan 1.)[8] +/-
Budaörs 28 045 fő (2015. jan 1.)[9] +/-
Szentendre 25 542 fő (2015. jan 1.)[10] +/-
Nagykőrös 23 694 fő (2015. jan 1.)[11] +/-
Gyál 22 920 fő (2015. jan 1.)[12] +/-
Vecsés 20 463 fő (2015. jan 1.)[13] +/-
Dunaharaszti 20 767 fő (2015. jan 1.)[14] +/-

Demográfia[szerkesztés]

  • Lakosság: 2 925 500 fő (2009)
  • 0-14 éves korig terjedő lakosság: 14%
  • 15-64 éves korig terjedő lakosság: 69%
  • 65-X éves korig terjedő lakosság: 17%
  • A KSH adatai alapján.

Turizmus[szerkesztés]

Közép-Magyarország területe a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió részét képezi.

Budapest

A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.

A legfőbb turisztikai látnivalók ezenkívül a budai oldalon a Gellért-hegy és a török kori emlékek (Gül Baba türbéje, Rudas fürdő), Óbudán az ókori római maradványok (a Nagyszombat utcai amfiteátrum és Aquincum romjai), a Budai-hegyekben pedig a Libegő, a Gyermekvasút és a Pál-völgyi-barlangrendszer. A pesti oldal fő látnivalói a Hősök terén, illetve az Andrássy úton és környékén kívül az Országház, a Belvárosban a Szent István-bazilika, a belvárosi plébániatemplom, az Akadémia és a Vigadó, a Kiskörút mentén a Nemzeti Múzeum és a Dohány utcai zsinagóga, a Nagykörút vonalán pedig a New York-palota és az Iparművészeti Múzeum.

Budapest leglátványosabb múzeumai közé tartoznak az említetteken kívül a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum és a Szoborpark.

Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok, különösen a Városliget (benne a Vajdahunyad vára, a Széchenyi fürdő és az Állatkert) és a Duna parkosított szigete, a Margit-sziget.

Budapest világhírű gyógyfürdőváros, a gyógyturizmus egyik kedvelt célpontja. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.

A főváros számos turisztikai szempontból is jelentős programnak ad otthont. Ezek közé tartozik a Budapesti Búcsú és az augusztus 20-i programok (tűzijáték, Mesterségek Ünnepe, Budapest Parádé).

Lásd még:

Pest megye

Pest megye turisztikai szempontból legfontosabb települései Gödöllő (Gödöllői Királyi Kastély és az arborétum), Ráckeve (a szerb templom és a Savoyai-kastély), Szentendre (barokk főtér, Templom-domb, Szerb püspöki székesegyház, Kovács Margit Múzeum, skanzen), Vác (püspöki székesegyház, diadalív) és Visegrád (a visegrádi vár Magyarország egyik legszebb panorámájával és a visegrádi királyi palota). A megye egyéb jelentős látnivalói közé tartozik a zsámbéki középkori templomrom és az ócsai román kori református templom, a romantikus stílusú fóti templom, a Kiskunság táját bemutató Apajpuszta, Tatárszentgyörgy csodálatos Ősborókása, és lovas programjai Pusztavacs (Magyarország földrajzi középpontja), a Tápiószentmártonban található Attila-domb, a vácrátóti arborétum és a veresegyházi medvemenhely. Túrázásra, kirándulásra sok lehetőséget kínál a Pilis (Holdvilág-árok, Rám-szakadék), a Visegrádi-hegység (Dobogó-kő, Ördögmalom-vízesés), a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet és az Ócsai Tájvédelmi Körzet.

Lásd még:

Lábjegyzet[szerkesztés]

  1. Pest megye kikiáltotta a függetlenségét. origo.hu, 2016. január 29. (Hozzáférés: 2016. január 30.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal: Népesség a település jellege szerint, január 1. (1980–)*. ksh.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2016. aug. 18.)
  3. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. ksh.hu (2015. jan. 1.) (Hozzáférés: 2015. szept. 6.)
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. ksh.hu (2015. jan. 1.) (Hozzáférés: 2015. szept. 6.)
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. ksh.hu (2015. jan. 1.) (Hozzáférés: 2015. szept. 6.)
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. ksh.hu (2015. jan. 1.) (Hozzáférés: 2015. szept. 6.)
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. ksh.hu (2015. jan. 1.) (Hozzáférés: 2015. szept. 6.)
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. ksh.hu (2015. jan. 1.) (Hozzáférés: 2015. szept. 6.)
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. ksh.hu (2015. jan. 1.) (Hozzáférés: 2015. szept. 6.)
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. ksh.hu (2015. jan. 1.) (Hozzáférés: 2015. szept. 6.)
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. ksh.hu (2015. jan. 1.) (Hozzáférés: 2015. szept. 6.)
  12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. ksh.hu (2015. jan. 1.) (Hozzáférés: 2015. szept. 6.)
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. ksh.hu (2015. jan. 1.) (Hozzáférés: 2015. szept. 6.)
  14. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. ksh.hu (2015. jan. 1.) (Hozzáférés: 2015. szept. 6.)

További információk[szerkesztés]