Belvárosi plébániatemplom (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyboldogasszony Főplébánia
Belvárosi plébániatemplom
Belvárosi plébániatemplom budapest 1.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Esztergom-budapesti
Egyházközség Budapest
Pesti-Belső espereskerület
Pap(ok) dr. Osztie Zoltán (plébános)
Segédlelkész Herpy György, Merlás Tibor[1]
Diakónus Csorba Gábor
Építési adatok
Építése Ismeretlen
Stílus Gótikus
Barokk
Építtetője Zsigmond király
Felszentelés Valamikor a 14. században
Felszentelő Ismeretlen
Világörökségi adatok
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1987
Elérhetőség
Település Budapest
Cím 1056 Budapest,
Március 15. tér 2.
Elhelyezkedése
Nagyboldogasszony FőplébániaBelvárosi plébániatemplom (Budapest)
Nagyboldogasszony FőplébániaBelvárosi plébániatemplom
Nagyboldogasszony Főplébánia
Belvárosi plébániatemplom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″
A Nagyboldogasszony Főplébánia
Belvárosi plébániatemplom weboldala
Commons

Budapesten, a Március 15. téren található Nagyboldogasszony Főplébánia (gyakran emlegetik még: Belvárosi plébániatemplom) a Contra-Aquincum erődítmény falaira, annak helyén épült. Legkorábbi emlékei a román kori, ma már nem fellelhető előtemplomig nyúlnak vissza. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták, ennek emléke egy mihráb (imafülke) a szentély délkeleti falában. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre, Pauer János György (1692–1752) építőmester vezetésével. 1839-ben a támpillérek közeit árusító bódékkal építették be, ezeket 1932-ben bontották le. Ekkor találták meg a gótikus ablakokat és az ikerkapuzatot.[2]

Többször restaurálták: 1805–1808 között Hild János, 1889-ben Steindl Imre, 1945 után Gerő László vezetésével. A templombelső festését 1976–77-ben felújították. 2010-ben a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori trónoló Szűz Mária freskót találtak, meglepő épségben. A templom külseje elhanyagolt állapotban volt, mígnem 2011-ben az előtte lévő park megújítása után a homlokzatot is renoválták, Mezős Tamás építész tervei szerint.[3]

Az Erzsébet híd újjáépítésekor a templomot (az akkorra már a világszerte rutinná vált eljárással) arrébb kellett volna helyezni, de végül inkább az új híd tengelyével is kikerülték.

Ereklyék a templomban[szerkesztés]

Harangjai[szerkesztés]

A templom 52 méter magas tornyaiban 4 harang lakik: a legnagyobb az északi, a másik három a déli toronyban.

Polgármester-harang (Nagyharang)[szerkesztés]

2400 kg-os, H0 alaphangú, 160 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1928-ban, Nékám Lajos adományozta.

Középharang[szerkesztés]

1200 kg-os, D1 alaphangú, 130 cm az alsó átmérője, Ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1927-ben.

Kisharang[szerkesztés]

200 kg-os, Cisz2 alaphangú, 70 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1927-ben.

Lélekharang[szerkesztés]

100 kg-os, Fisz2 alaphangú, 50 cm az alsó átmérője, Ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1929-ben.

A második világháborúban lefoglalt középső harang[szerkesztés]

A második világháborúban hadi célokra elvitték a déli toronyból a 650 kg-os, Fisz1 alaphangú, 105 cm alsó átmérőjű harangot, amelyet szintén Szlezák László öntött 1927-ben.

Harangozási rend[szerkesztés]

Jelenleg technikai okok (elektromos húzómű meghibásodása) miatt csak a 2400 és a 200 kg-os harangok működőképesek, csak ezeket használják. Az 1200 és a 100 kg-os harangok hangját már több évtizede nem lehet hallani. Déli és esti Úrangyalára a Polgármester-harang szól. Az esti Úrangyala után a műszaki hibás lélekharang helyett a kisharang szól a halottakért való imádságra. Szentmise kezdetekor, illetve fél- és negyedórával a kezdet előtt a Polgármester-harang szól. Szintén a Polgármester-harang hangja hallható pénteken délután három órakor Jézus kereszthalála emlékére. A kisharang hangereje nem teszi lehetővé, hogy egyszerre szóljanak, mivel az igen halk, a nagyharang hangja elnyomná.


Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Személyi változások egyházmegyéinkben. Magyar Kurír, 2014. július 3. (Hozzáférés: 2014. július 5.)
  2. http://filmhiradokonline.hu/ 1933 június
  3. Újrafestik a Belvárosi Plébániatemplom homlokzatát (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2011. szeptember 1. (Hozzáférés: 2011. október 1.)

További információk[szerkesztés]