Belvárosi plébániatemplom (Budapest)
| Nagyboldogasszony Főplébánia Belvárosi plébániatemplom |
|
 |
|
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-budapesti |
| Egyházközség | Budapest Pesti-Belső espereskerület |
| Pap(ok) | dr. Osztie Zoltán (plébános) |
| Segédlelkész | Herpy György, Merlás Tibor[1] |
| Diakónus | Csorba Gábor |
| Építési adatok | |
| Építése | Ismeretlen |
| Stílus | Gótikus Barokk |
| Építtetője | Zsigmond király |
| Felszentelés | Valamikor a 14. században |
| Felszentelő | Ismeretlen |
| Világörökségi adatok | |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1987 |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest |
| Cím | 1056 Budapest, Március 15. tér 2. |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyboldogasszony Főplébánia
Belvárosi plébániatemplom Pozíció Budapest térképén
|
|
| é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″ | |
| A Nagyboldogasszony Főplébánia Belvárosi plébániatemplom weboldala |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyboldogasszony Főplébánia
Belvárosi plébániatemplom témájú médiaállományokat. |
|
Budapesten, a Március 15. téren található Nagyboldogasszony Főplébánia (gyakran emlegetik még: Belvárosi plébániatemplom) a Contra-Aquincum erődítmény falaira, annak helyén épült. Legkorábbi emlékei a román kori, ma már nem fellelhető előtemplomig nyúlnak vissza. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták, ennek emléke egy mihráb (imafülke) a szentély délkeleti falában. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre, Pauer János György (1692–1752) építőmester vezetésével. 1839-ben a támpillérek közeit árusító bódékkal építették be, ezeket 1932-ben bontották le. Ekkor találták meg a gótikus ablakokat és az ikerkapuzatot.[2]
Többször restaurálták: 1805–1808 között Hild János, 1889-ben Steindl Imre, 1945 után Gerő László vezetésével. A templombelső festését 1976–77-ben felújították. 2010-ben a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori trónoló Szűz Mária freskót találtak, meglepő épségben. A templom külseje elhanyagolt állapotban volt, mígnem 2011-ben az előtte lévő park megújítása után a homlokzatot is renoválták, Mezős Tamás építész tervei szerint.[3]
Az Erzsébet híd újjáépítésekor a templomot (az akkorra már a világszerte rutinná vált eljárással) arrébb kellett volna helyezni, de végül inkább az új híd tengelyével is kikerülték.
Tartalomjegyzék
Ereklyék a templomban[szerkesztés]
- 2002 márciusában helyezték el a templom egyik kegyoltárán Szent Gellért püspök vértanú addig Muránóban őrzött ereklyéjének egy részét.
- 2006-tól itt látható Szent László király és Szent Erzsébet egy-egy ereklyéje is.
Harangjai[szerkesztés]
A templom 52 méter magas tornyaiban 4 harang lakik: a legnagyobb az északi, a másik három a déli toronyban.
Polgármester-harang (Nagyharang)[szerkesztés]
2400 kg-os, H0 alaphangú, 160 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1928-ban, Nékám Lajos adományozta.
Középharang[szerkesztés]
1200 kg-os, D1 alaphangú, 130 cm az alsó átmérője, Ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1927-ben.
Kisharang[szerkesztés]
200 kg-os, Cisz2 alaphangú, 70 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1927-ben.
Lélekharang[szerkesztés]
100 kg-os, Fisz2 alaphangú, 50 cm az alsó átmérője, Ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1929-ben.
A második világháborúban lefoglalt középső harang[szerkesztés]
A második világháborúban hadi célokra elvitték a déli toronyból a 650 kg-os, Fisz1 alaphangú, 105 cm alsó átmérőjű harangot, amelyet szintén Szlezák László öntött 1927-ben.
Harangozási rend[szerkesztés]
Jelenleg technikai okok (elektromos húzómű meghibásodása) miatt csak a 2400 és a 200 kg-os harangok működőképesek, csak ezeket használják. Az 1200 és a 100 kg-os harangok hangját már több évtizede nem lehet hallani. Déli és esti Úrangyalára a Polgármester-harang szól. Az esti Úrangyala után a műszaki hibás lélekharang helyett a kisharang szól a halottakért való imádságra. Szentmise kezdetekor, illetve fél- és negyedórával a kezdet előtt a Polgármester-harang szól. Szintén a Polgármester-harang hangja hallható pénteken délután három órakor Jézus kereszthalála emlékére. A kisharang hangereje nem teszi lehetővé, hogy egyszerre szóljanak, mivel az igen halk, a nagyharang hangja elnyomná.
Galéria[szerkesztés]
-
A templom a 2011-es tatarozást követően
-
A templom főbejárata 2011-ben
-
A templom homlokzata a tatarozás előtt
-
A templom főbejárata a tatarozás előtt
-
A gótikus északi kapu
-
Az északi oldal (jól látható az egykori emeleti gótikus ablak maradványa)
-
Szent Flórián szobra a templom hátulján
-
A gótikus déli kapu, mellette a koldusok számára kialakított paddal
-
A plébániatemplom légi fotója
-
Esti forgatagban
-
Díszes, gótikus boltozat
-
-
Szent Erzsébet ereklye
-
Reneszánsz pasztofórium a XVI. századból
-
Rieger orgona
-
-
A királyi oratórium lépcsőjének bejárata
-
-
Középkori freskótöredék a szentélyben
-
XIV. századi Trónoló Madonna freskó
-
A főoltáron Molnár C. Pál festménye
-
Kultsár István író síremléke - Ferenczy István alkotása
-
-
Altemplom (2017)
-
Fájdalmas Jézus szobor
-
Római és középkori maradványok a templom padló szintje alatt
-
Római és középkori maradványok
Források[szerkesztés]
- ↑ Személyi változások egyházmegyéinkben. Magyar Kurír, 2014. július 3. (Hozzáférés: 2014. július 5.)
- ↑ http://filmhiradokonline.hu/ 1933 június
- ↑ Újrafestik a Belvárosi Plébániatemplom homlokzatát (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2011. szeptember 1. (Hozzáférés: 2011. október 1.)
További információk[szerkesztés]
- A plébánia honlapja
- A templom története a miserend.hu honlapon
- vendegvaro.hu
- urbanlegends.hu
- Légi fotó a templomról
- A templom a Műemlékem.hu-n
- Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom (Hozzáférés: 2016. február 12.)
 |
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
 |
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
 |
Ez a Budapestről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
