Belvárosi plébániatemplom (Budapest)
| Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom | |
 | |
 | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-budapesti |
| Egyházközség |
Budapest Pesti-Belső espereskerület |
| Névadója | Nagyboldogasszony |
| Pap(ok) | Dr. Osztie Zoltán (plébános) |
| Diakónus | Csorba Gábor |
| Építési adatok | |
| Építése | ismeretlen |
| Stílus |
gótikus barokk |
| Építtetője | Zsigmond király |
| Felszentelés | valamikor a 14. században |
| Felszentelő | ismeretlen |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 118 m |
| Magasság | 100 m |
| Szélesség | 49 m |
| Világörökségi adatok | |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1987 |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest |
| Hely |
1056 Budapest, Március 15. tér |
| Elhelyezkedése | |
 Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
| |
| é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″ | |
| A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom témájú médiaállományokat. | |
Budapesten, a Március 15. téren található Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (gyakran emlegetik még: Belvárosi plébániatemplom néven) a Contra-Aquincum erődítmény falaira, annak helyén épült.
Története[szerkesztés]
Legkorábbi emlékei a román kori, ma már nem fellelhető előtemplomig nyúlnak vissza. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták, ennek emléke egy mihráb (imafülke) a szentély délkeleti falában. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre, Pauer János György (1692–1752) építőmester vezetésével. 1828-ban a templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra Kultsár Istvánt, a felvilágosodás korának nagy színházszervezőjét.[1] 1839-ben a támpillérek közeit árusító bódékkal építették be, ezeket 1932-ben bontották le. Ekkor találták meg a gótikus ablakokat és az ikerkapuzatot.[2]
Többször restaurálták: 1805–1808 között Hild János, 1889-ben Steindl Imre, 1945 után Gerő László vezetésével. A templombelső festését 1976–77-ben felújították. 2010-ben a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori trónoló Szűz Mária-freskót találtak, meglepő épségben. A templom külseje elhanyagolt állapotban volt, mígnem 2011-ben az előtte lévő park megújítása után a homlokzatot is renoválták, Mezős Tamás építész tervei szerint.[3]
A 2014-2016 között elvégzett régészeti feltárások alkalmával megtekinthetővé vált a táborparancsnok szobája, valamint kialakításra került egy altemplom is. A felújítást követően 2016. augusztus 15-én dr. Erdő Péter bíboros jelenlétében adták át a hívek és látogatók részére a templomot.
Az Erzsébet híd újjáépítésekor a templomot (az akkorra már a világszerte rutinná vált eljárással) arrébb lehetett volna helyezni, de végül inkább az új híd tengelyével is kikerülték.
Ereklyék a templomban[szerkesztés]
- 2002 márciusában helyezték el a templom főoltárában Szent Gellért püspök vértanú addig Muránóban őrzött sarokcsont és csigolyacsont ereklyéjét.
- 2006-tól itt látható Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet egy-egy ereklyéje is.
- Az altemplomban látható az ún. Szent Kereszt ereklye, amelyet XI. Piusz pápa ajándékozott a Pálos rend számára 1934-ben.
Harangjai[szerkesztés]
A templom 52 méter magas tornyaiban 4 harang lakik: a két nagyobb az északi, a két kisebb a déli toronyban.
Polgármester-harang (Nagyharang)[szerkesztés]
2400 kg-os, H0 alaphangú, 160 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1928-ban, Nékám Lajos (orvos, 1868–1957) adománya.
Középharang[szerkesztés]
1200 kg-os, Disz1 alaphangú, 130 cm az alsó átmérője, ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1927-ben.
Kisharang[szerkesztés]
200 kg-os, Cisz2 alaphangú, 70 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1927-ben.
Lélekharang[szerkesztés]
100 kg-os, Fisz2 alaphangú, 50 cm az alsó átmérője, ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1929-ben.
A második világháborúban lefoglalt középső harang[szerkesztés]
A második világháborúban hadi célokra elvitték a déli toronyból a 650 kg-os, Fisz1 alaphangú, 105 cm alsó átmérőjű harangot, amelyet szintén Szlezák László öntött 1927-ben.
Harangozási rend[szerkesztés]
Korábban technikai okok (elektromos húzómű meghibásodása) miatt csak a 2400 és a 200 kg-os harangok voltak működőképesek. Az 1200 és a 100 kg-os harangok hangját már több évtizede nem lehetett hallani. Déli és esti Úrangyalára a Polgármester-harang szólt. Az esti Úrangyala után a lélekharang helyett a kisharang szólt a halottakért való imádságra. Szentmise kezdetekor a Polgármester-harang szólt. Szintén a Polgármester-harang hangja volt hallható pénteken délután három órakor Jézus kereszthalála emlékére. A kisharang hangereje nem tette lehetővé, hogy egyszerre szóljanak, mivel az igen halk, a nagyharang hangja elnyomta volna.
A harangokat 2016 végére felújították, azóta ismét valamennyi harang működőképes.
Galéria[szerkesztés]
A templom a 2011-es tatarozást követően
A templom főbejárata 2011-ben
A templom homlokzata a tatarozás előtt
A templom főbejárata a tatarozás előtt
A gótikus északi kapu
Az északi oldal (az egykori emeleti gótikus ablak maradványával)
Szent Flórián szobra a templom hátulján
A gótikus déli kapu, a kolduspaddal
A plébániatemplom légi fotója
Esti forgatagban
Díszes, gótikus boltozat
Szent Erzsébet-ereklye
Reneszánsz pasztofórium a XVI. századból
A Rieger-orgona
A királyi oratórium lépcsőjének bejárata
Középkori freskótöredék a szentélyben
XIV. századi Trónoló Madonna-freskó
A főoltáron Molnár C. Pál festménye
Kultsár István író síremléke - Ferenczy István alkotása
Altemplom (2017)
Fájdalmas Jézus-szobor
Római- és középkori maradványok a templom padlószintje alatt
Római- és középkori maradványok
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Március havi történelmi évforduló Archiválva 2018. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben - Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia
- ↑ http://filmhiradokonline.hu/ 1933. június
- ↑ Újrafestik a Belvárosi Plébániatemplom homlokzatát (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2011. szeptember 1. [2011. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 1.)
További információk[szerkesztés]
- Kulturális világörökségi helyszínek
- Budapest 18. századi katolikus templomai, kolostorai
- Budapest V. kerülete
- Magyarország gótikus vallási építményei
- Magyarország barokk vallási építményei
- Budapest középkori építményei
- Budapest Duna-parti látképe
- Budapest műemlékei
- Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye templomai és kápolnái