Erzsébet híd (Budapest, 1964)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erzsébet híd
View from Citadella on Budapest 2005 154.jpg
Elhelyezkedése  Magyarország, Budapest I. és V. kerülete
Áthidalt akadály Duna
Névadó Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Szerkezettípus függőhíd
Anyag acél
Legnagyobb támaszköz290,0 m
Nyílások száma 3
Teljes hosszúsága378,6 m
Szélesség27,1 m
Sávok száma 6
Tervező Sávoly Pál
Átadás ideje 1964. november 21.
Elhelyezkedése
Erzsébet híd (Budapest)
Erzsébet híd
Erzsébet híd
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 02′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 02′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet híd témájú médiaállományokat.

Az Erzsébet híd Budapest egyik közúti hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel.

Az 1903-tól ugyanezen a helyen álló (régi) Erzsébet hidat 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották, a helyette épült, 10 méterrel szélesebb kábelhidat 1964-ben adták át.

Története[szerkesztés]

A „minta”, a kölni Mülheimi híd, 1951

Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került volna sor. Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel, végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között történt meg az újjáépítés. Sávolyék az új Erzsébet híd tervezése előtt az 1929-ben épült, majd 1951-ben újjáépült köln-mülheimi Rajna-hidat tanulmányozták a helyszínen, és a méretezési elvekről konzultáltak annak építőivel. Végül a magyar híd 63 méterrel hosszabb lett, azonos szélesség mellett.

Az eredeti megnyitási időpont 1964. november 7. lett volna, de végül november 21-én adták át a forgalomnak. A megnyitóra több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat; az eseményt a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette.

A 6300 tonnás acélhíd 29 darab, egyenként 90 tonnás hídtagból áll, ezt a terhet alig több mint ezertonnányi kábel tartja. A kábeleket a Ganz–MÁVAG alvállalkozójaként a Magyar Kábel Művek gyártotta kelenföldi (Bp. XI., Budafoki út 60.) gyáregységében.[1] Az új híd közel tíz méterrel lett szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. Eredetileg 2x2 sávos volt, két oldalon szintben elkülönített járdával, középen két sínpárral, jelentős villamosforgalommal.

A villamosok dinamikus hatása miatt azonban a híd lemezei elkezdtek repedezni, főleg emiatt szüntették meg a villamosforgalmat rajta a 2-es metró elkészülte után.[2]

1972 során folyamatosan vágták vissza a járatokat: a 44-es és 67-es villamos csak a Keleti pályaudvartól indult, a 60-as villamos megszűnt, a 68-as is csak a Keleti pályaudvarhoz ment, és a 19-es villamos sem ment már át a hídon, helyette a Batthyány tér lett az új végállomás. December 31-én haladt át az utolsó villamos, 1973-tól már nem járt egy sem. 1975-ben távolították el végleg a vágányokat, ekkor kapott új szigetelést és felületvédelmet is a híd.

További felújítások voltak 1985-ben (új dilatáció, új kopóréteg, korlát-átalakítás), 1990-ben (járdaátépítés, külső kezelőjárda kiépítése, kábelbilincs-ellenőrzés és -csere, merevítőtartó külső mázolása), 1992-ben (kopóréteg-csere a teljes pályán), 1997-ben (kábelek és kapuzat felületvédelme), 1998-ban (szélső sávban új kopóréteg) és 2001-ben (mázolás, budai hídfőn új szigetelés és burkolat). A híd a villamos megszüntetése óta irányonként három sávos, a két oldalon szintben elkülönített járdával.

A híd későbbi díszkivilágítása 2009. október elején készült el,[3] és 2009. november 17-én, a főváros napján adták át hivatalosan. A japán nép ajándékaként a költségek felét Japán állta, a kidolgozást Isii Motoko japán tervezőnő végezte.[2][4]

A fővárosi hőgyűrű kialakításának részeként 2018–2020 között távhővezetéket szereltek a híd aljára.[5][6]

Érdekességek[szerkesztés]

  • A pilonok kereszttartó elemeiben a vízelvezető nyílások a camera obscura elvén az alatta haladó forgalom fordított, színes képét vetítik a belső oldalfalakra.[7]
  • A Magyar Televízió műsorkezdési logója sok éven keresztül az Erzsébet híd stilizált animációja volt.

Az Erzsébet híd pénzeken[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. „Mélyépítéstudományi Szemle”. Mélyépítéstudományi Szemle 1964 (összevont 4.-5. szám), 147-164. o.  
  2. a b Kész a díszkivilágítás a kölni Mülheim hídról koppintott Erzsébet hídonOrigo, 2009. október 8.
  3. Kivilágították az Erzsébet hidatUrbanista, 2009. október 5.
  4. Szeptemberre kész az Erzsébet híd díszkivilágításaIndex, 2008. december 19.
  5. Hídon jön a távhő a pesti belvárosba. Index.hu, 2018. november 2.
  6. Maradnak a dugók, a Hableány balesete is késleltette az alagútfúrást a belvárosban. 24.hu, 2019. szeptember 3.
  7. Titkos mozi az Erzsébet híd tetején – Index, 2008. november 28. (+ videó)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]