Erzsébet híd (Budapest, 1964)
| Erzsébet híd | |
 | |
| Elhelyezkedése |
 Magyarország, Budapest I. és V. kerülete |
| Áthidalt akadály | Duna |
| Névadó | Wittelsbach Erzsébet magyar királyné |
| Szerkezettípus | függőhíd |
| Anyag | acél |
| Legnagyobb támaszköz | 290,0 m |
| Nyílások száma | 3 |
| Teljes hosszúsága | 378,6 m |
| Szélesség | 27,1 m |
| Sávok száma | 6 |
| Tervező | Sávoly Pál |
| Átadás ideje | 1964. november 21. |
| Elhelyezkedése | |
 Erzsébet híd
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 02′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 02′ 57″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet híd témájú médiaállományokat. | |
Az Erzsébet híd Budapest egyik közúti hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel.
Az 1903-tól ugyanezen a helyen álló (régi) Erzsébet hidat 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották, a helyette épült, 10 méterrel szélesebb kábelhidat 1964-ben adták át.
Története[szerkesztés]
Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került volna sor. Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel, végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között történt meg az újjáépítés. Sávolyék az új Erzsébet híd tervezése előtt az 1929-ben épült, majd 1951-ben újjáépült kölni mülheimi Rajna-hidat (Mülheimer Brücke(wd)) tanulmányozták a helyszínen, és a méretezési elvekről konzultáltak annak építőivel.
Az eredeti megnyitási időpont 1964. november 7. lett volna, de végül november 21-én adták át a forgalomnak. A megnyitóra több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat; az eseményt a televízió egyenes adásban közvetítette.
A 6300 tonnás acélhíd 29 darab, egyenként 90 tonnás hídtagból áll, ezt a terhet alig több mint ezertonnányi kábel tartja. A kábeleket a Ganz–MÁVAG alvállalkozójaként a Magyar Kábel Művek gyártotta kelenföldi (Bp. XI., Budafoki út 60.) gyáregységében.[1] Az új híd közel tíz méterrel lett szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. Eredetileg 2x2 sávos volt, két oldalon szintben elkülönített járdával, középen két sínpárral, jelentős villamosforgalommal.
A villamosok dinamikus hatása miatt azonban a híd lemezei elkezdtek repedezni, főleg emiatt szüntették meg a villamosforgalmat rajta a 2-es metró elkészülte után.[2]
1972 során folyamatosan vágták vissza a járatokat: a 44-es és 67-es villamos csak a Keleti pályaudvartól indult, a 60-as villamos megszűnt, a 68-as is csak a Keleti pályaudvarhoz ment, és a 19-es villamos sem ment már át a hídon, helyette a Batthyány tér lett az új végállomás. December 31-én haladt át az utolsó villamos, 1973-tól már nem járt egy sem. 1975-ben távolították el végleg a vágányokat, ekkor kapott új szigetelést és felületvédelmet is a híd.
További felújítások voltak 1985-ben (új dilatáció, új kopóréteg, korlát-átalakítás), 1990-ben (járdaátépítés, külső kezelőjárda kiépítése, kábelbilincs-ellenőrzés és -csere, merevítőtartó külső mázolása), 1992-ben (kopóréteg-csere a teljes pályán), 1997-ben (kábelek és kapuzat felületvédelme), 1998-ban (szélső sávban új kopóréteg) és 2001-ben (mázolás, budai hídfőn új szigetelés és burkolat). A híd a villamos megszüntetése óta 2x3 sávos, a két oldalon szintben elkülönített járdával.
A híd későbbi díszkivilágítása 2009. október elején készült el,[3] és 2009. november 17-én, a főváros napján adták át hivatalosan. A japán nép ajándékaként a költségek felét Japán állta, a kidolgozást Isii Motoko japán tervezőnő végezte.[2][4]
Az Erzsébet híd a Március 15. térről
Az Erzsébet híd megnyitására kiadott ünnepi emlékbélyeg blokk (1964)
A felfüggesztés
A híd alulról. Jól megfigyelhetők a kétoldalt és középen húzódó szervizjáratok
Az épülő híd a Gellért-hegyről nézve
.JPG)
_bridge.jpg)
Érdekességek[szerkesztés]
- A pilonok kereszttartó elemeiben a vízelvezető nyílások a camera obscura elvén az alatta haladó forgalom fordított, színes képét vetítik a belső oldalfalakra.[5]
- A Magyar Televízió műsorkezdési logója sok éven keresztül az Erzsébet híd stilizált animációja volt.
Az Erzsébet híd pénzeken[szerkesztés]
- Az 1964-ben átadott új Erzsébet híd került az 1967-ben kibocsátott 50 filléres érme hátoldalára, valamint az 1970-ben kibocsátott 500 forintos bankjegy hátoldalán lévő Budapest-látképnek is meghatározó eleme volt az Erzsébet híd, amely látkép a Gellért-hegyi Citadelláról készült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „Mélyépítéstudományi Szemle”. Mélyépítéstudományi Szemle 1964 (összevont 4.-5. szám), 147-164. o.
- ↑ a b Kész a díszkivilágítás a kölni Mülheim hídról koppintott Erzsébet hídon – Origo, 2009. október 8.
- ↑ Kivilágították az Erzsébet hidat – Urbanista, 2009. október 5.
- ↑ Szeptemberre kész az Erzsébet híd díszkivilágítása – Index, 2008. december 19.
- ↑ Titkos mozi az Erzsébet híd tetején – Index, 2008. november 28. (+ videó)
Források[szerkesztés]
- Magyar Mérnök- és Építész Egyesület: Technikai fejlődésünk története (Budapest, 1928) 435–438. old.
- dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Budapest: Hídépítő. 1984. ISBN 963-218-690-7 (az Erzsébet (lánc) híd), Online hozzáférés (az Erzsébet (kábel) híd)
További információk[szerkesztés]
- Az új Erzsébet híd átadása 1964. november 20-án
- Ötvenéves lett az Erzsébet híd (FővárosiBlog.hu, 2014. november 21.) – Beszámoló az új híd létrejöttéről
- Villamosok az Erzsébet hídon
- Homonnai.hu – Erzsébet híd
- Titkos mozi az Erzsébet híd tetején
- Rengeteg archív fotó a régi Erzsébet hídról
- Archív képek Budapest hídjairól
- Erzsébet híd, 1964 – Budapestcity.org
- Budapest ostroma 1944-45 (Erzsébet híd)
- Felmászunk az Erzsébet híd tetejére, tartson velünk! – Magyar Nemzet, 2014. szeptember 26.
