Szent Miklós híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Miklós híd
Esztergom Peace bridge.JPG
Elhelyezkedése Esztergom, Kis-Duna sétány és Gőzhajó utca
Áthidalt akadály Kis-Duna
Funkció gyalogos híd
Tervező Hídépítő Vállalat
Átadás ideje 1960
Elhelyezkedése
Szent Miklós híd (Esztergom)
Szent Miklós híd
Szent Miklós híd
Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 47′ 30″, k. h. 18° 44′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 30″, k. h. 18° 44′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Miklós híd témájú médiaállományokat.

A Szent Miklós híd (előző nevén 2007-ig Béke híd, a köznyelvben csak Lépcsős híd), egy az Esztergomban a belvárost a Prímás-szigettel összekötő gyalogos híd. A Kis-Dunán ível át, biztosítva a hajóállomás gyors megközelíthetőségét a belvárosi plébániatemplom felől. A tőle délre lévő Szent Erzsébet híddal, és az északra lévő Bottyán híddal ellentétben ez a híd csak a gyalogos forgalmat szolgálja ki.

Története[szerkesztés]

Az ideiglenes Cifra híd 1945-ben

A 19. század utolsó harmadában a mai Szent Miklós híd helyén már állt egy korszerűtlen, fa szerkezetű, híd. Ez volt az úgynevezett Kis híd, vagy Cifra híd. Rossz állapota miatt a kocsiközlekedést többször is be kellett tiltani rajta. A királyváros 1887-ben világította ki. A Cifra híd csak 1911. augusztus 3-ig állhatott, amikor elbontották,[1] hogy a Duna medrének kotrását akadálytalanul elvégezhessék.

1945-ben egy újabb fahidat emeltek a régi helyére, ami a gyalogos forgalmat szolgálta a belváros és a hajóállomás között. Az 1950-es évek végén, amikor a Műszeripari Művek sporttelepe kiépült, felmerült az ötlet, hogy egy állandó híddal kellene helyettesíteni. Ebben az időben sokkal nagyobb volt a gyalogosforgalom is, mint a mai. A híd tervezését és építését a Hídépítő Vállalat végezte. Az emelt pályaszintű, vasbeton híd tervei 1958 első felében készültek el, de az építkezés 1960-ig elhúzódott. A tervezőknek, Laber Kornélnak és Kenderessy Jánosnak gyakran kellett Esztergomba utazniuk hol a hibásan elhelyezett vasbetétek kényszerű helyreigazítása miatt, hol az útban lévő platánok kivágása miatt. További nehézségeket okozott a hegesztett toldással tervezett betonacélok varratainak az ellenőrzése, a hatalmas mennyiségű beton bedolgozása és a roppant súlyt hozdozó állványzat megépítése a Kis-Duna medrében. A híd szerkezete hasonló a Kossuth és a Bottyán hídéhoz. A két parton bebetonozott ellensúlyok egyensúlyozzák ki a víz fölé ívelő konzolokat.[2]

Források[szerkesztés]

  1. Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája
  2. Esztergom és Vidéke 1991. január 18. 5. oldal