Kossuth híd (Esztergom)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kossuth híd
A Kossuth híd a szigetről
A Kossuth híd a szigetről
Elhelyezkedése Esztergom, Magyarország
Áthidalt akadály Kis-Duna
Szerkezettípus rácsos acélhíd
Funkció gyalogos híd
Átadás ideje 1897, 1948 december 5.
Elhelyezkedése
Kossuth híd (Esztergom)
Kossuth híd
Kossuth híd
Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 18° 44′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 18° 44′ 04″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kossuth híd témájú médiaállományokat.

Az esztergomi Kossuth híd a Kis-Duna sétányon található. A Prímás-sziget északi csücskét köti össze a Vízivárossal. A híd a régi Kolos híd helyén áll a Kis-Duna és a Duna főágának összefolyásánál, a prímási palota közlében.

  • Kolos híd: 1897-1944
  • Kossuth híd: 1948-

Történetük[szerkesztés]

A Kolos híd egy régi képeslapon
A 2006-os árvíz idején
A híd fából készült elődje, előtérben a Hévízi-bástya és a Bibliotheca 1860 körül

Már a 16-19. századi metszeteken – például L. Rohbock acélmetszetén – jól látható, hogy a Vízivárost és a sziget északi csúcsát híd kötötte össze. A mai Kossuth híd helyén 1897-ben készült el a hercegprímásról elnevezett vasszerkezetű Kolos híd egy középkor óta ott álló fahíd vonalában. Nevét a városért sokat tett hercegprímásról, Vaszary Kolosról a Kolos nevet kapta, aki a Mária Valéria híd építéséhez is nagy összeggel hozzájárult. Férfi keresztnevekről szokatlan dolog volt egy hidat elnevezni, azonban egyházi személyről lévén szó, az elnevezés érthető. A régi és az új híd gyakorlatilag megegyeztek egymással. Átadására 1897. december 20-án került sor ünnepség nélkül.[1] Az első, mintegy 40 méter nyílású, alsópályás, rácsos hidat, mint Esztergom többi hídját, 1944 decemberében felrobbantotta a visszavonuló német hadsereg.

Az új, dr. Menyhárd István által tervezett híd egy felsőpályás, csuklós, rácsos acélszerkezetű ívhíd volt. Az újjáépítésre 1948-ban került sor, ekkor már a Kossuth híd nevet kapta. Átadására december 5-én került sor. Egyúttal egy emlékművet is felavattak az államférfinak, ahol a városban partra szállt 1848-ban.[2] Az új híd szélesebb lett elődjénél. A hídfőbe elrejtve egy vasbeton dobozt építettek ellensúlynak.[3] A Kossuth híd ma korlátozott teherbírású. Csak gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgál. A híd végében áll Erzsébet királyné szobra.

Források[szerkesztés]

  1. Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája
  2. Esztergom 1945-1750 49. o.
  3. Esztergom 1945-1750 92. o.