Komáromi vasúti összekötő híd
| Komáromi vasúti híd (Komárňanský železničný most) | |
 | |
| Elhelyezkedése | Észak-Komárom ( Szlovákia) és Dél-Komárom ( Magyarország) között |
| Áthidalt akadály | Duna |
| Funkció | A Komárom–Érsekújvár-vasútvonal hídja[1] |
| Legnagyobb támaszköz | 103 m |
| Nyílások száma | 5 |
| Teljes hosszúsága | 500 m |
| Sávok száma | 1 vasúti vágány |
| Tervező | Szikszay Gerő, MÁV Gépgyár |
| Építés kezdete | 1908, ill. 1954 |
| Átadás ideje | 1909, ill. 1955. január 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Komáromi vasúti híd (Komárňanský železničný most)
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 45′ 23″, k. h. 18° 05′ 12″47.756389°N 18.086667°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 23″, k. h. 18° 05′ 12″47.756389°N 18.086667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Komáromi vasúti híd (Komárňanský železničný most) témájú médiaállományokat. | |
A Komáromi vasúti híd (szlovákul: Komárňanský železničný most) a Komárom–Érsekújvár-vasútvonal 27/33 hm-szelvényében, Észak- és Dél-Komárom közötti szakaszán található egyvágányú vasúti Duna-híd. A híd a városközpontoktól nyugatra, Koppánymonostor és a Monostori erőd között ível át a Duna folyón. A hídon áthaladó 1T[2] illetve 135-ös jelű vonal Magyarországon az 1-es fővonalról ágazik ki, és teremt kapcsolatot a szlovákiai 131-es Pozsony–Komárom és a 136-os Komárom–Gúta vasútvonalakkal. A híd pozíciója 1770,4 folyamkilométer. Tőle feljebb, 1770,57 fkm-nél található a közúti Monostori híd.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A híd építése a századfordulón merült fel, majd az 1904. évben törvény született a híd megépítéséről. A híd helyének kijelölésekor több változatot vizsgáltak meg, emiatt a beruházás csúszott. A híd építése 1908 és 1909 között tartott. A mai országhatárokon belül ez volt az első híd amely vasúti kapcsolatot teremtett a Felvidékkel.[nem megbízható forrás] Az ötnyílású vasúti híd a korára jellemző, katonai műszaki jellegű, sarló alakú, oszlopos rácsozású, alsópályás acélszerkezet volt. Teljes súlya 2800 tonna volt.[1] Védelmi célokból, 1900 és 1911 között a híd mindkét oldalán betonerődöt alakítottak ki, amelyek megerősített lőrései a híd felé néznek. A bunkerek mára leromlottak, de még láthatóak.[3]
A második világháború végén, a visszavonuló Wehrmacht csapatai 1945. március 28-án felrobbantották. A roncsokat Magyarországnak kellett eltávolítania, amely több lépésben 1947 és 1953 között történt meg. Az új híd csak tervezése ezzel párhuzamosan, 1952-ben kezdődött.[4] Az elpusztult régi híd ezertonnás roncsait búvárok segítségével emelték ki a Duna medréből. A roncsok eltávolítása után kezdődött a jelenlegi szerkezet építése Barátság híd néven. Mivel a híd alépítményei is megsérültek, ezért víz alatti munkákra is szükség volt, amelyet búvárharang alatt, pneumatikus térben végeztek el. A híd pilléreibe 3000 köbméter betont és követ építettek be. A víz alatti munkák egészen 1954 nyaráig eltartottak, ekkor kezdődött az ötszáz méter hosszú, 2400 tonnás acélszerkezet összeszerelése, amely öt hónapig tartott.
A híd egy folytatólagos és egy kéttámaszú felszerkezetből áll, utóbbi a hődilatáció csökkentését szolgálja. A híd teljes hosszában azonos magasságú. A négynyílású szerkezetrészt a budapesti MÁVAG gyártotta és középről a partok felé haladva szerelte össze. Az ötödik nyílást az ostravai Hutni Montaze csehszlovák vállalat gyártotta és állványon szerelte. Más források azonban a vitfalvai vasművet jelölik meg kivitelezőként.
A híd terheléspróbáját 1954. december 16-17-én, a ČSD négy gőzmozdonyával tartották. A híd újjáépítését hivatalosan 1954. december 28-án fejezték be, ekkor avatta fel a magyar és a csehszlovák közlekedési miniszter.[4] A vasúti közlekedés 1955. január 1-jén indulhatott újra a két Komárom között.[1] A hídpótlás összesen másfél évig tartott.[5]
A kát várost összekötő vasútvonal villamosítását követően 1972. május 24-én indult meg a villamos vontatású üzem.
A híd szegecselt acél felszerkezetének korrózióvédelme 2012-re időszerűvé vált. A munkák elvégzésére kiírt pályázatot a Közgép Zrt. nyerte meg.[5]
Képtár
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A vasúti híd újjáépítése
A vasúti híd újjáépítése
A vasúti híd újjáépítése
A vasúti híd átadási ünnepsége, 1954
A vasúti híd átadási ünnepsége, 1954
A vasúti híd
A vasúti híd
A vasúti híd
A vasúti híd
A híd részlete
A híd részlete
A híd északi hídfője
A híd északi hídfője
A híd látképe északi irányból
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 dr. Domanovszky Sándor (2009). Duna hídjaink (PDF). Közlekedésfejlesztési Koordináció Központ. ISBN 978-963-88495-1-9.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ "Szolgálati hely". VPE kft. 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. március 5.
{{cite web}}: Unknown parameter|accesdate=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ "Csehszlovák erődítések". Bunkermuzeum.hu. 2012. január 11. 2016. március 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. március 8.
- 1 2 "Komárom". Vasutallomasok.hu. 2007. Hozzáférés: 2016. március 8.
- 1 2 "MÁV Duna-hidak állagmegőrzési munkái". Sínek Világa. 2012. 2016. március 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. március 8.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Duna-hidak
- A Komárom-megyei hidak története; Elérés: 2007. november 9.
- Csikány Tamás (történész) 1996: Gustav Herman mérnökkari alezredes emlékirata a Komáromnál létesítendő vasúti hídról. Fons 3/2.
