Gubacsi híd
| Gubacsi híd | |
| A Gubacsi híd háromnyílású, alsó pályás, rácsos szerkezetű gerendahíd | |
| Elhelyezkedése | |
| Áthidalt akadály | Ráckevei-Duna |
| Szerkezettípus | Rácsos gerendahíd |
| Funkció | Vasúti, közúti és gyaloghíd |
| Nyílások száma | 6 |
| Teljes hosszúsága | 145,5 m |
| Magasság | (víztől a pilon tetejéig) 23 m |
| Sávok száma | 2×1 közúti + 1 vasúti iparvágány |
| Tervező | Zsigmondy Béla |
| Építés kezdete | 1919 |
| Átadás ideje | 1924, 1947 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gubacsi híd témájú médiaállományokat. | |
A Gubacsi híd a Csepel-sziget egyik budapesti átkelője a Ráckevei-Dunán át, Budapest XXI. kerülete és XX. kerülete között.
Története
[szerkesztés]A ráckevei (soroksári) Duna-ágat a folyamszabályozás során, 1872-ben árvízvédelmi célból töltéssel zárták el.[1][2] A töltés a főváros jelenlegi XX. és XXI. kerülete – Pesterzsébet és Csepel – között, megközelítőleg a jelenlegi híd helyén létesült és azon át bonyolódott az akkor még gyér forgalom. Ez volt az ún. Gubacsi gát, amely nevét Erzsébetfalva (később Pesterzsébet) községhez tartozó Gubacsidűlőről kapta, ahol a gát épült. 1912-ben megépült a ráckevei HÉV csepeli szárnyvonala, a Pesterzsébet–Csepel HÉV, ami a Pesterzsébet felső állomás után ágazott ki a fővonalból. Amikor a Soroksári Duna-ágat az 1920-as évek folyamán hajózhatóvá tették, a Duna-ág felső és alsó torkolatánál 1910 és 1928 között két hajózsilip (Kvassay-Tassi) épült és a Gubacsi zárógátat elbontották. A Gubacsi híd tulajdonképpen abból a célból létesült, hogy Duna ág fölött áthaladjon az a forgalom, amely annak előtte az azt elrekesztő gáton haladt.
A pillérek alapozását 1919–1922 között Zsigmondy Béla, a vasszerkezetet 1923–1924-ben a Magyar Királyi Állami Vasgyárak építette meg a Weiss Manfréd Acél- és Fémművektől északra az akkoriban épült Szabadkikötőbe is vezető vontatóvágány, a HÉV-vonal és a közúti forgalom számára. Két darab hatnyílású rácsos acélhidat építettek. Az északin az acélgyári és kikötői vasút (Soroksári út–Csepel vontatóvágány) és a HÉV osztozott, míg a délin a közúti forgalom kapott helyet irányonként egy-egy sávval.
A második világháborúban Budapest ostroma idején a német alakulatok felrobbantották. 1947-ben építették újjá.
Az újjáépítés során a két híd között egy befüggesztett részen még egy vágányt alakítottak ki a HÉV számára, hogy irányként külön vágányon haladhassanak a szerelvények. A sziget csúcsán 1927-ben megépült Kvassay híd nyugati oldalán 1951-ben átadott gyorsvasút, a mai H7-es HÉV megépülte után a viszonylat meglepően keveset veszített jelentőségéből. Bár rajta keresztül a belvárosból Csepelre ugyan hosszabb volt a menetidő, továbbra sem csak Pesterzsébetig utaztak rajta. 1959-ben hurokvégállomást létesítettek a Határ út és a Gubacsi út sarkán (Határ út HÉV-állomás), ekkor a csepeli szárnyvonalon közlekedő H járatok pesterzsébeti végállomását ide helyezték át. A Gubacsi híd 1978-as felújításakor a HÉV járatot megszüntették, szerepét főként az akkori 148-as, illetve részben a Csepel–Pesterzsébet útirányon át közlekedő, sűrű követésű autóbuszjáratok vették át. A HÉV-vágányai helyén 1984-ben közúti sávokat alakítottak ki. A híd azonban nem sokáig bírta el az irányonként két sáv közúti és az egy vágány iparvasúti forgalom okozta terhelést. A legutóbbi, 1997-es felújításkor újra a déli oldalra került az irányonként egy sávra szűkült erős közúti forgalom. A középre befüggesztett pályát elbontották. Azóta az északi oldalon a csepeli iparvidékre vezető vontatóvágány és egy kerékpárút halad.[3] Mióta megépült végig a Kossuth Lajos utca–Pesterzsébet kerékpárút és így csatlakozik a már megépített erzsébeti hálózathoz, azóta a biciklisek a HÉV-sínek helyén lévő kerékpárutat használják.
2017 márciusában nyilvánosságra hozták, hogy a kormány a vasúti híd felújítását tervezi bruttó 9,995 milliárd forint (6,6 milliárd európai, 3,2 milliárd hazai finanszírozás) értékben.[4] Ez ügyben semmi nem történt a következő években, a kormányzat még 2024-ben is csak ígéretekkel tudott előállni a híd felújítása kapcsán.[5]
2020-ban a vontatóvágány felújításakor a hídon átvezető szakasz felépítményének megerősítéseként a talpfák közepére U alakú idomacélszerkezettel összeforgatott sínszálakat rögzítettek, majd 5 km/h-s sebesség- és 18-20 tonnás súlykorlátozást rendeltek el.[6][7]
A híd 2025 februárjára olyan rossz műszaki állapotba került, hogy traffipaxot is kihelyeztek az 5 km/h-s sebességkorlátozás betartására a vonatvezetők számára.[8] Ugyanezen év július elején a jelentősen korrodált híd déli járdájának egy része beszakadt, ezután azt elzárták a forgalom elől. A járda javítását 800 millió forintra becsülték, a javítást viszont forráshiány miatt elhalasztották, ezért a két hídfő között ingyenessé tették a buszforgalmat.[9][10][11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
- ↑ Szávoszt-Vass Dániel - Vágtatott a Duna a rónán át - az 1876. évi tököli gátszakadás története (Dunai Szigetek blog, 2013.04.20.)
- ↑ Molnár Zoltán - Vonatmonstrumok zárhatják el Csepelt a külvilágtól (24.hu, 2017.07.16.)
- ↑ Átépítik a Gubacsi hidat. napi.hu, 2017. március 20. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
- ↑ Lázár János: A közlekedési jogot állampolgári alapjoggá fogjuk nyilvánítani Telex, 2024. augusztus 16.
- ↑ Vémax: öt - Indóház Online, 2020.04.15.
- ↑ Új gubacsi vasúti híd épülhet - Indóház Online, 2021.10.12.
- ↑ Olyan rossz állapotban van a Gubacsi híd, hogy sebességmérővel nézik, elég lassan mennek-e át rajta a vonatok Telex, 2025. január 2.
- ↑ Gubacsi híd: a beszakadt járda felújítása 800 millió forintba kerülne, ezért lezárva marad Telex, 2025. július 7.
- ↑ A járda járhatatlan, de a busz ingyen átvisz a Gubacsi hídon, HVG, 2025.07.05.
- ↑ Díjmentesen vehető igénybe a közösségi közlekedés a Gubacsi hídon, BKK, 2025. július 5.
Források
[szerkesztés]- dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Budapest: Hídépítő. 1984. ISBN 963-218-690-7
