Gubacsi híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gubacsi híd
A Gubacsi híd háromnyílású, alsó pályás, rácsos szerkezetű gerendahíd
A Gubacsi híd háromnyílású, alsó pályás, rácsos szerkezetű gerendahíd
Elhelyezkedése  Magyarország, Budapest
Áthidalt akadály Ráckevei-Duna
Szerkezettípus Rácsos gerendahíd
Funkció Vasúti, közúti és gyaloghíd
Nyílások száma 6
Teljes hosszúsága 145,5 m
Sávok száma 2×1 közúti + 1 vágány
Tervező Zsigmondy Béla
Építés kezdete 1919
Átadás ideje 1924, 1947
Elhelyezkedése
Gubacsi híd (Budapest)
Gubacsi híd
Gubacsi híd
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 010″, k. h. 19° 05′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 010″, k. h. 19° 05′ 20″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gubacsi híd témájú médiaállományokat.

A Gubacsi híd a Csepel-sziget egyik budapesti átkelője a Ráckevei-Dunán át, Budapest XXI. kerülete és XX. kerülete között.

Története[szerkesztés]

A ráckevei (soroksári) Duna-ágat az 1870-es években a folyamszabályozáskor, árvízvédelmi célból, töltéssel zárták el. A töltés a főváros jelenlegi XX. és XXI. kerületei, Pesterzsébet és Csepel között, kb. a jelenlegi híd helyén létesült és azon át bonyolódott az akkor még gyér forgalom. Ez volt az ún. Gubacsi gát, amely nevét Erzsébetfalva (később Pesterzsébet) község dűlőjétől vette, ahol a gát feküdt. Az 1912-ben megépült ráckevei HÉV csepeli szárnyvonala, ami a Pesterzsébet felső HÉV állomás után ágazott ki a fővonalból. Amikor a Soroksári Duna-ágat az 1920-as évek folyamán hajózhatóvá tették, a Duna-ág felső és alsó torkolatánál hajózsilipek (Kvassay-Tassi) épültek és a Gubacsi gátat elbontották. A Gubacsi híd abból a célból létesült, hogy áthaladjon a forgalom, amely annak előtte a gáton zajlott.

A pillérek alapozását 1919-1922 között Zsigmondy Béla, a vasszerkezetet 1923-24-ben a Magyar kir. Állami Vasgyárak építette meg a HÉV vonal, az akkoriban épült Szabadkikötőbe vezető iparvágány és a közúti forgalom számára. Két darab hatnyílású rácsos acélhidat építettek. Az északin a kikötői vasút és a HÉV osztozott, míg a délin a közúti forgalom kapott helyet irányonként egy sávval.

A második világháborúban Budapest ostroma idején a német alakulatok felrobbantották. 1947-ben építették újjá.

A két híd között egy befüggesztett részen még egy vágányt alakítottak ki a HÉV számára, hogy irányként külön vágányon haladhassanak a szerelvények. A sziget csúcsán 1927-ben megépült Kvassay híd nyugati oldalán 1951-ben átadott gyorsvasút, a mai H7-es HÉV megépülte után a szárnyvonal meglepően keveset veszített jelentőségéből. Bár rajta keresztül a belvárosból Csepelre ugyan hosszabb volt a menetidő, továbbra sem csak Pesterzsébetig utaztak rajta. 1959-ben hurokvégállomást létesítettek a Határ út és a Gubacsi út sarkán. Ettől kezdve innen indultak az eredeti vonalon a "H" jelzésű vonatok Csepelre. Egy elhibázott döntés következtében a Gubacsi híd felújításakor, 1978-ban a HÉV járatot megszüntették. Forgalmát több autóbusz vette át. A HÉV-vágányok helyén 1984-ben közúti sávokat alakítottak ki. A híd nem sokáig bírta el a kétszer két sáv közúti és az egy vágány iparvasúti forgalmat. A legutóbbi, 1997-es felújításkor újra a déli oldalra került az irányonként egy sávra szűkült erős közúti forgalom. A középre befüggesztett pályát elbontották. Azóta az északi oldalon a kikötői vágány és egy kerékpárút halad. Mióta megépült a Kossuth Lajos utca–Pesterzsébet kerékpárút végig, és így csatlakozik a már megépített erzsébeti hálózathoz, azóta a HÉV-sínek helyén lévő kerékpárutat használják.

2017 márciusában nyilvánosságra hozták, hogy a kormány a vasúti híd felújítását tervezi bruttó 9,995 milliárd forint (6,6 milliárd európai, 3,2 milliárd hazai finanszírozásban) értékben.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Átépítik a Gubacsi hidat. nemzetisport.hu, 2017. március 20. (Hozzáférés: 2017. március 21.)

Források[szerkesztés]