Újpesti vasúti híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újpesti vasúti híd
Elhelyezkedése Magyarország Budapest, Magyarország
Áthidalt akadály Duna
Szerkezettípus rácsos acélhíd
Funkció vasúti híd
Legnagyobb támaszköz93 m
Nyílások száma 8
Teljes hosszúsága673,4 m
Szélesség11,64 m
Sávok száma 1 sínpár,
1 járda (délen),
1 kerékpárút (északon)
Tervező MSc Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft.
Átadás ideje 1896, 1955, 2008
Elhelyezkedése
Újpesti vasúti híd (Budapest)
Újpesti vasúti híd
Újpesti vasúti híd
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 47″, k. h. 19° 04′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 47″, k. h. 19° 04′ 03″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Újpesti vasúti híd témájú médiaállományokat.

Az Újpesti vasúti híd[1] (a köznyelvben néha: Északi összekötő vasúti híd) Budapest egyik vasúti Duna-hídja, amely a Népsziget felett is átvezet. A Budapest–Esztergom-vasútvonal forgalma mellett a gyalogos és a kerékpáros közlekedést is szolgálja.

A budai oldalon a hídhoz csatlakozó vasúti pályaszakasz a III. kerületen, Aquincum városrészen vezet át, a pesti oldalon pedig a IV. és a XIII. kerület határán halad, és az M3-as metróvonal Újpest-városkapu állomásáig tart. Szomszédos vasútállomások: a Pesti oldalon Újpest megállóhely, Budán pedig Aquincum (korábban Aquincum felső) megállóhely. A hídtól északra a Megyeri, délre az Árpád híd található. A vasúti hidat 2008-ban felújították, melynek során a Duna főága feletti teljes acél felszerkezetet kicserélték, a pilléreket megerősítették. Az átépítés óta a hídon engedélyezett sebesség: 80 km/h.

Kapcsolódó építmények[szerkesztés]

A pesti oldalon a híd folytatásaként több híd található:

Története[szerkesztés]

Ötlete elsőként 1892-ben, az esztergomi vasútvonal tervezése során merült fel, hogy a főváros bal parti részével is összeköttetést alkossanak. A vasútvonal tulajdonosa, az olasz Fratelli Marsiglia et Co. vállalat, ennek érdekében határozta el az Óbuda és Újpest közötti egyvágányú Duna-híd építését, és 1894-ben látott hozzá a szintén olasz Societa Nazionale delle Ufficine di Savigliane cég. A vasszerkezet gyártását az olasz vállalkozó a Magyar Államvasutak Gépgyárában rendelte meg. A forgalomnak 1896. november 3-án adták át. A forgalom gyorsan nőtt, az egyre nagyobb terhelés miatt a szerkezetet többször meg kellett erősíteni, ezután viszont a híd egészen 1944 augusztusáig teljesítette hivatását.

Amerikai légibombázás 1944-ben

A második világháború során több súlyos légitámadás érte. A megrongált hídra a végső csapást 1944 karácsonyán a visszavonuló német haderő mérte: felrobbantotta. A szerkezet egyetlen nyílása maradt csak meg, ez a háború után Simontornyára került, ahol 2001-ig szolgált vasúti hídként.[2]

1945-ben a szovjet hadsereg ideiglenes pontonhidat épített. Az újjáépítés éveiben az esztergomi személyvonatok Császárfürdő vasútállomásig (Frankel Leó út) jártak.

1950-től a tehervonatokat szükségmegoldásként az Árpád hídra terelték. (Terelő útvonal: Angyalföld MÁV-állomás – az egykori Vizafogó teherpályaudvar bejárata – összekötő vágány az Árpád hídra – Flórián tér – üzemi vágány – Filatorigát vasútállomás – HÉV-sínek – Óbuda vasútállomás). A víz alatti hídroncsok kiemelése és a fel nem robbant 500 kg-os bombák hatástalanítása évekig eltartott, és a mai napig sem fejeződött be. Sok nehézséggel járt a lerobbantott mederpillér és a hídfő helyreállítása is, amit 1953 őszén kezdtek el. A rossz gazdasági helyzet ellenére azért kezdődhetett el a vasszerkezet építése, mert az Összekötő vasúti hídnál ideiglenesen beépített ún. „K”-hidat időközben elbontották, és annak elemeit építették be ide. A munkát tovább nehezítette az 1954. évi dunai nagy áradás, ami elmosta a hídszerelő telepet, a hídanyagon pedig rozsda- és iszapréteg jelent meg. 1955-re készült el az újjáépített híd, amely a Roth–Waagner-féle szerkezet továbbfejlesztése, azaz úgynevezett csavarozott, kettős „K”-híd.

Az építkezést a MÁV részéről Nemeskéri–Kiss Géza mérnök vezette, az acélszerkezet szerelését a Ganz–MÁVAG részéről Perényi Miklós fő-építésvezető irányította. Próbaterhelése 1955. május 5-én volt. A hídszerkezetek próbáján 4 darab 424-es sorozatú mozdonnyal terhelték meg az egyes hídnyílásokat. Az első személyvonat – több mint tíz év szünet után – 1955. május 21-én haladt át a hídon.

A hidat gyakran nevezik – hibásan – északi összekötő vasúti hídnak is. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a vasúti hidak helyzete Budapesten szimmetrikus, ezért a téves feltételezés, hogy a köznyelven déli összekötőnek ez a híd lenne az északi párja. Valójában a déli vasúti híd az ún. összekötő vasút hídja, amely a MÁV-nak a Duna két partján lévő hálózatainak összekötésére épült Kelenföld és Kőbánya felső között, innen származik a neve. Ezzel ellentétben az Újpesti híd „csak” az esztergomi vasútvonal hídjaként épült.

A régi híd adatai[szerkesztés]

Anyaga részben az (ideiglenes) Összekötő vasúti híd elbontott szerkezete, részben új gyártású elem volt.

  • Hossza: 674,40 m
  • Szélessége: 11,90 m

Átépítése[szerkesztés]

A 2000-es évek közepére a hídon a mozdony vontatta vonatoknak 10 km/h, motorvonatoknak pedig 30 km/h sebességkorlátozás volt érvényben. Az acélszerkezet felújítása nem lett volna gazdaságos, ezért azt – a pillérek felújítása mellett – teljes egészében lecserélték 2008 nyarán. A gyalogos járdát április 19-étől november 10-éig tervezték lezárni, azonban ez jelentősen elhúzódott. A járdát és a kerékpárutat végül 2009. május 30-án nyitották meg. Teljes hídzár 2008. június 21. és szeptember 21. között volt érvényben.

Az átépítés idején, szeptember 22-éig az Esztergom felől érkező személyvonatok a Szentendrei HÉV vágányain keresztül a Margit híd budai hídfőjéig jártak. Ezek közül négy pár vonat csak Kaszásdűlőig közlekedett.[3] Mivel a munkálatok teljesen nem fejeződtek be, decemberig, valamint 2009. március 20-ától május végéig a vonatok hétvégente ismét a Margit hídig közlekedtek. A Népsziget és Pest közötti Duna-öböl hídszerkezete változatlan maradt, ám felújították.

A híd új, előszerelt darabjait Csepelről TS-80 típusú bárkákon szállították a Duna óbudai szakaszához, ahol két úszódaru (a 200 tonnás magyar „Clark Ádám” és a 300 tonnás német „Atlas”) emelte őket a megerősített pillérekre.

Az északi járdán kerékpárutat jelöltek ki. A régi híd két oldalára rögzített villamos távvezetékeket a járda alá rejtették el. A teljesen dísztelen új híd zöld színű lett.

Az átépítés nettó 14 milliárd forintba került.

A hídon lévő vasúti pályát az esztergomi vonal egyéb szakaszaival együtt villamosították, 2018-ban indult meg[4] a forgalom villamos vontatással.

A heves esőzések következtében 2019. május 30-ra virradó éjszaka megcsúszott a a Gázgyár utcát a Pók utcával összekötő közúti átjárónál található ellenfal. Fölötte ideiglenesen 5 km/h-s sebességkorlátozást rendeltek el.[5] Később ezt 40 km/h-ra növelték.[6]

A híd a művészetben[szerkesztés]

  • Itt játszódnak Bertha Bulcsu Te jössz, Lupusz… című 1970-es regényének befejező jelenetei.

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]