Mala-forrásalagút
| Mala-forrásalagút | |
 | |
Betömedékelt járat
Felújítást nem igénylő szakasz
Felújított szakasz | |
| Elhelyezkedése | Esztergom |
| Elhelyezkedése | |
 Mala-forrásalagút
Pozíció Esztergom térképén
| |
 é. sz. 47° 47′ 45″, k. h. 18° 44′ 25″47.795833°N 18.740278°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 45″, k. h. 18° 44′ 25″47.795833°N 18.740278°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mala-forrásalagút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Mala-forrásalagút Hévíz városrész és a Fürdő Szálló alatt húzódó, részben felújított és bejárható járatrendszer Esztergomban. Bejárata a Szent István Strandfürdő területéről nyílik.
Videót róla a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület készített, mely a földalatt.hu nevű YouTube csatornán tekinthető meg.
Története
[szerkesztés]|
Galéria        |
Esztergomnak ezen a részén 1838-ig a Hévíz-tó volt, melyet lecsapoltak, és feltöltöttek. Ezt a 38-as árvíz és a termálvízre alapozott szállóépítés indokolta. 1839-40-ben alakították ki az alagútrendszert, hogy a feltörő termálvizet elvezessék. A térségben 15 meleg, illetve langyos forrás működött, úgymint a Mala-forrás, Mosó-forrás, Kőfürdő-forrás és ennek szökevény forrásai. Emellett hidegvízi feltörésekről is történik említés. Az alagútrendszer építője feltehetőleg Gramling Ignác ácsmester volt, aki a Fürdő Szálló alapozását is végezte. A forrás 29 ˚C-os vízhozama a Dorogi-medence szénkitermelése miatt csökkenni kezdett a huszadik században. Az 1960-as évek végére búvárszivattyús kitermeltetésre kellett áttérni. A 80-as évek elején nyíló újabb barnakőszénbányák vízkiemelés-növekedése további nyomáscsökkenést eredményezett a főkarsztvíztárolókban. A legalacsonyabb vízszintet 1991-ben mérték. Az 1990-es évekre viszont már csak Lencsehegy maradt az egyetlen üzemelő bánya, a többit bezárták és betömedékelték, így a víz elkezdett visszatérni az alagútba. 1995-ben egyes részeit felújították, ezek ma bejárhatóak. A strand igazgatója előzetes bejelentkezés alapján bármikor lehetőséget biztosít 10–15 fős csoportok számára a műszaki műemlék megtekintésére.
Leírása
[szerkesztés]Az alagútrendszer önhordó szerkezetű, kő- és téglafalazatú. Járatainak teljes hossza összesen 473 méter. A források mélysége a földfelszíntől mérve 3–4 méter.
Források
[szerkesztés]- Hídlap 2009. február 14, 17.o
- www.regia-civitas.hu[halott link] (Képekkel)
- www.bebte.hu