1838-as esztergomi árvíz
Az 1838-as árvíz Esztergom történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája volt, a királyi város épületeinek hetven százaléka összedőlt.
Története[szerkesztés]
A Duna felsőbb szakaszán hatalmas mennyiségű hó esett le, a folyó Visegrádnál már 1837 decemberben befagyott. A tavaszi olvadást követően a Duna nem tudott levonulni. Helischer József városi tanácsnok korabeli leírása alapján március 5-én a város alacsonyabban fekvő utcáit már elborította a víz. Március 6-án a védekezés ellenére a jeges ár átszakította a gátakat, 8-ára a ferences templom környékén kívül minden a víz alá került a belvárosban. A vízszint március 13-áig emelkedett, „az 1809-eit is, még öt lábbal meghaladván az egész belső várost elöntötte”. „A Kapitányi Hivatal jókor, házonkint bémondatta és dobszóval is kihirdettette, hogy kiki ingóságait s marháit bátorságos helyre szállítsa, takarmányát a felső kenderföldek melletti útra hordassa és a vízöntésnek kitett házaikat támaszokkal ellássák. A molnároknak, halászoknak, épületfa kereskedőknek szólt, hogy dereglyéiket, ladikjaikat, talpjaikat a szükség esetébeni használásra készen tartsák.”[1]
Az ár március 14-éig, vagyis kilenc napon át tartott. A lakosok egy része elhagyta a várost; a magasabban fekvő Szenttamásra, Szentgyörgymezőre és a környező hegyekben található pincékbe, présházakba, vagy temetőkbe menekültek. 760 főnek a ferences rendház nyújtott menedéket és ellátást. Március 12-én azonban a barátok templomába és a rendházba is behatolt a víz, mindenkinek el kellett hagynia a jelentős károkat szenvedő épületet. A kripta napokig víz alatt állt, a falak meglazultak, az életveszélyessé vált templomot pedig csak 1857-ben tudták jótevők támogatásával annyira rendbe hozni, hogy a hívők minden veszély nélkül látogathassák.[2][3][4]
Az újjáépítés[szerkesztés]
Mivel a veszély lassan növekedett, ember- és marhaáldozat nem volt. A város 853 házából 614 teljesen összedőlt, mindössze 150 maradt némileg épségben.[5] A házak összerogyását elősegítette, hogy a lakosok bútoraikat a padlásokra menekítették, amit a falak már nem bírtak.[1]
Esztergom városának segélyosztó központját ez idő alatt a főkáptalan gazdasági hivatalában rendezték be. Az épület ma a Duna Múzeumnak ad otthont.[6] Az ár levonulta után a keletkezett kárt másfél millió forintra becsülték. A kormány ideküldte Pethőfalvi Uzovich János főispáni helytartót, aki már 16-án hozzáfogott a helyreállításhoz. Az újjáépítéskor prioritást élveztek az iskolák és a kaszárnyák.[7] A 120 éve a főúton működő Aggok háza is használhatatlanná vált, az intézménynek el kellett hagynia régi helyét. A Bazilika építkezését vezető Packh János ingyenesen készített terveket egy új kórház felépítésére a Csillag utca és a Hosszú sor sarkán, ami másfél év múlva meg is nyitotta kapuit. Új tervet dolgoztak ki az utcák szabályozására, Esztergom pedig százezer forintos kölcsönt kapott a kormánytól az újjáépítésre.
Árvízszintjelző táblák[szerkesztés]
| Kép | Hely | Nyelv |
|---|---|---|
 |
Mikszáth Kálmán utca 7. | Magyar |
 |
Jókai utca 58. | Magyar, német |
 |
Mikszáth Kálmán utca 16. | Magyar |
 |
Gran Tours épülete, Széchenyi tér | Magyar |
 |
Deák Ferenc utca 16. | Magyar |
 |
Széchenyi tér 10. | Magyar |
 |
Öregtemplom, Pór Antal tér | Magyar |
 |
Deák Ferenc utca 34. | Magyar |
 |
Városháza nyugati oldala | Magyar |
 |
Vármegyeháza, Bottyán János utcai homlokzat | Magyar |
 |
Rudnay Sándor tér 26. | Magyar |
 |
A Terézia úti szegényházi kápolna lábazatán | Magyar |
 |
Kossuth Lajos utca 58. | Német |
 |
Deák Ferenc utca páros oldala, a „Tökház” közelében | Német |
 |
Ferences rendház és gimnázium ebédlője | Magyar |
 |
Bajcsy-Zsilinszky Endre út 1. kapualjában | Német |
Források[szerkesztés]
- ↑ a b „...jég és víz nagy erővel rontott a városra...”. [2010. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
- ↑ Esztergom és Vidéke 1927. május 8. / 2. oldal
- ↑ Esztergom és Vidéke 1915. január 10. / 3. oldal
- ↑ Esztergom és Vidéke 1907. március 31
- ↑ Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig
- ↑ esztergom.hu - Duna Múzeum. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
- ↑ Borovszky Samu: Esztergom vármegye 398-399 p.