Kis-Duna sétány (Esztergom)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Kis-Duna sétány Esztergom Királyi városrészén halad a észak-déli irányba egészen a Vízivárosig, a Duna Prímás-szigeti mellékága mellett.

Fekvése[szerkesztés]

A Lőrinc utca és a Kis-Duna sétány kereszteződése

A sétány a Kis-Duna jobb partján található, párhuzamosan fut a Deák Ferenc utcával. Ez a Királyi városrész nyugati határa. A Gesztenye fasorral együtt fogják közre a Prímás-szigeti mellékágat. A sétány köti össze a város turisztikai szempontból legfontosabb területeit, a történelmi Esztergomot a Széchenyi térrel és a Vízivárost a bazilikával és Várheggyel.

Korábbi nevei[szerkesztés]

1777-ben Molnár sor, 1838-ban Duna-sor, 1905-től a Lőrinc utcától délre eső fele Alsó- északi fele pedig Felső Kis-Duna sor, 1914-től Csernoch János út 1948-tól Csernoch János és Török Ignác út, 1950-től Vorosilov út, 1962-től Lenin sétány, majd 1990-től Kis-Duna sétány.[1]

Története[szerkesztés]

Galéria
2009 őszén
A bal parton a Gesztenye fasor, a jobb parton a Kis-Duna sétány, háttérben a Hittudományi Főiskola
Mattyasovszky kereszt
Emléktábla Balassa Bálint megsebesülésének helyén, a középkori városfalon
Első világháborús emlékmű
Szent Erzsébet Gimnázium
Esztergom sétány.JPG

A 23-25-ös számú ház közelében állt a királyi város nyugati kapuja, a Dunai-kapu-rondella. A török-kori metszetek gerendákból készült építménynek ábrázolják.[2] A sétány nyomvonala már 1769-es térképeken is látható. Ide vontatták be a dunai malmokat télire. A két partját több híd köti össze. 1895-ben adták át a Bottyán hidat, 1897-ben a Kolos hidat, 1960-ban a Béke hidat (Mai nevén Szent Miklós híd), 2002-ben a Tabán hidat (Mai nevén Szent Erzsébet híd). A sétányon, az egykori Fekete Sas vendégfogadó kertjében 1909 és 1919 között nyári színkör működött. 1913. szeptember 15-én a Sétahelyszépítő Egylet elfogadta a sétány korzóvá alakításának tervét. Ekkor ültették a ma is meghatározó platánsort. Innen nyílik a 20-as években épült műemléki Szent István Strandfürdő, az ország első fedett uszodájával. A strandot a közeljövőben felújítják, a berendezéseket korszerűsítik, az idő közben elbontott épületeket visszaépítik. Erre 400 millió forintos támogatást nyert a strand.[3] A vízivárosi szakaszon található a középkori eredetű Mattyasovszky (vagy Hévíz)-bástya, valamint egy török eredetű fürdő romjai. A várfal beszögelésében, egy kovácsoltvas kerítés mögött áll egy kereszt, melyet 1894-ben állított Mattyasovszky Lajos, prímási jószágigazgató családja. A várfalon a tizennégyes gyalogezred 2×3 méteres emléktáblája őrzi a világháborús hősök emlékét. Felirata: Ezredünk emlékének Bars- Esztergom- Hont és Nyitra megyék honvéd fiai. A sétány északi végénél egy méter magasan még látszik a középkori várfal, amire a mai Szent Erzsébet Iskola épült. A falba beleágyazott ágyúgolyók mai napig megtalálhatók. Az itteni rondella jelentős része a Kossuth híd feljárójának építésekor a föld alá került.[2]

Az Esztergom és Vidéke 1925. május 24-én így ír a sétányról: „Köztudomású dolog, hogy a Kis-Dunapart ritkaszép sétahely lett, amióta a platánok megerősödtek Igen nagy baja volt ennek a sétánynak, hogy a kocsi-útja nem volt rendesen megépítve. Az Esztergomi Takarékpénztér elhatározta, hogy megépíti a Csernoch János-út alsó részét. A képviselőtestület megszavazta hozzá a szükséges anyagot és így rövid idő alatt a sétány alsó részén kemény makadám út lesz Reméljük a felső rész sem fog elmaradni.”

Műemléki épületei[szerkesztés]

  • A műemléki vízivárosi erődrendszer egyes részei a Kis-Duna parton húzódnak. Lásd: Mattyasovszky-bástya!
  • A Lőrinc utca és a sétány sarkán álló megyei bérpalota 2009-ben kapott műemléki védettséget. Bővebben lásd: Lőrinc utca (Esztergom)!
  • A 36-os házszám alatti historizáló stílusú lakóház 1870 körül épült. Zártsorú beépítésben áll, L alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület. Az utcai homlokzat középtengelyében aedikulás keretezésű, vízszintes záradékú kapu áll. Síkmennyezetes belső terek jellemzik. Részben 19. századi nyílászárói vannak ma is.[4]

Források[szerkesztés]

  • Esztergom 2000 Enciklopédia
  1. Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990
  2. ^ a b Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma magyar városok sorozat, 1981
  3. Hídlap - Zöld út a Szent István fürdő felújítása előtt
  4. Komárom-Esztergom megye nűemlékjegyzéke (2006)

Koordináták: é. sz. 47° 47′ 24″, k. h. 18° 44′ 13″