Szent Erzsébet híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Erzsébet híd
ElhelyezkedéseEsztergom, Tabán városrész és Prímás-sziget között
Áthidalt akadályKis-Duna
NévadóÁrpád-házi Szent Erzsébet
Szerkezettípusegynyílású kerethíd
Legnagyobb támaszköz48 m
Nyílások száma1
Teljes hosszúsága50,50 m
Szélesség12,12 m
Sávok száma2+gyalogjárda
Átadás ideje2002. május 17.
Elhelyezkedése
Szent Erzsébet híd (Esztergom)
Szent Erzsébet híd
Szent Erzsébet híd
Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 47′ 16″, k. h. 18° 44′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 16″, k. h. 18° 44′ 04″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Erzsébet híd témájú médiaállományokat.

A Szent Erzsébet híd (2002-2007 között Tabán híd) Esztergom legújabb hídja. A Kis-Dunán ível át, és a Prímás-sziget déli részével biztosítja az összeköttetést. A Mária Valéria hídról vezeti le a forgalmat, tehermentesítve ezzel a Bottyán hidat és a belvárost.

Története[szerkesztés]

Légi felvételről

A Mária Valéria híd átadása (2001) következtében Esztergom központjában az autóforgalom a többszörösére nőtt. Ez 2–4 ezer új autót jelent, ami ellehetetlenítette volna a belváros közlekedését. A Tabán híd tehermentesítő hídként szolgál, ami alternatív közlekedési tengelyként vezeti el a Párkány felőli forgalmat. Ennek megfelelően kiemelt teherbírású. Hossztartóját 2002. február 7-én emelték a helyére az ország legnagyobb mozgódarujával. Átadására 2002. május 17-én került sor. A beruházás 1 milliárd forintos állami támogatással jött létre. A híddal egyszerre épült a Prímás-szigeten a 11 326-os számú út a Nagy Duna sétányon és az Árok utcában. A Hősök terei körforgalomba torkollik, ahol találkozik a (táti) 11-es, a (dorogi) 111-es főúttal, és a (dobogókői) 1111-es úttal. A híd neve Esztergom Tabán városrészének a nevét őrizte. 2007-ben az Árpád-házi Szent Erzsébet emlékév alkalmából Szent Erzsébet hídra keresztelték. A jövőben átépülő Tabán városrész nevét egy újonnan kialakított utca fogja őrizni.

Leírása[szerkesztés]

A korszerű anyagokból és technológiával épült Szent Erzsébet híd 19. század végi építészeti megjelenésű, illeszkedik a többi Kis-Duna híd stílusához. A 2×1 sávos útpálya 8 méter széles, járdákkal együtt 12. Szabad fesztávolsága 48 méter. A főtartószerkezetet 100 tonnás, acélból készült. A híd szerkezeti magassága a pályaszint és a szerkezet alsó éle között mérve hídközépen 1594 mm. Az egymástól 2750 mm-re elhelyezkedő acél főtartókat a helyszínen készült vasbeton pályalemez hidalja át, melynek túlnyúló konzoljai a gyalogjárda szegélytartó terheit viselik. A keretként kialakított szerkezetnél az alépítményekre a szokásos függőleges terheken kívül jelentős vízszintes hatások is adódnak, ezért olyan alapozási rendszert kellett kialakítani, amely e terhek felvételére is alkalmas. Az árvízvédelmi vonal folyamatosságát is biztosítani kellett, ezért a hídfő elé félkörben szádfalat is kellett verni.[1]

Az Árok utcai hídfőnél, a Kis-Duna mellett – a 14. században Prágában vízbe fojtott – Nepomuki Szent János szobra áll egy fülkében, mivel ő a hidak, hajósok, molnárok védőszentje.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Horváth László (lekt): Térségek, kapcsolatok, hidak - 110 éves a Mária Valéria híd (2005)