Deák Ferenc híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Deák Ferenc híd
Deák Ferenc híd.jpg
Elhelyezkedése  Magyarország, Nagytétény (Budapest) és Szigetszentmiklós között
Áthidalt akadály Duna
Névadó Deák Ferenc (ember)
Szerkezettípus acél gerendahíd
Teljes hosszúsága 700 m
Sávok száma 2×4
Tervező Uvaterv
(Klatsmány Tibor, Sigrai Tibor)
Átadás ideje 1990. november 16.
Elhelyezkedése
Deák Ferenc híd (Budapest)
Deák Ferenc híd
Deák Ferenc híd
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 23′ 24″, k. h. 19° 00′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 24″, k. h. 19° 00′ 50″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Deák Ferenc híd témájú médiaállományokat.

A Deák Ferenc híd (nem hivatalosan az M0-s autóút Déli Duna-hídja) Budapest legdélibb Duna-hídja. Ezen túlmenően az E60, E71, E75 nemzetközi főútvonalak része. A kész hidat 1990. november 16-án adták át a forgalomnak. Névadója Deák Ferenc.
2013. június 30-án adták át a híd déli párját.[1]

Előzmények[szerkesztés]

A főváros körüli gyorsforgalmi út gondolatát először dr. Vásárhelyi Boldizsár, a budapesti Műegyetem egykori professzora fogalmazta meg, ő vázolta fel az általa javasolt nyomvonalat – Budapesttől a mainál kissé távolabb vezetve –, a magyar automobil utak hálózatáról 1942-ben megjelent munkájában. A megvalósításra azonban még több évtizedet kellett várni.

A hegesztett hídelem

Építése akkor vált időszerűvé, amikor az 1970-es években a magyar fővároson átvonuló nemzetközi forgalom kezdett nagyobb méreteket ölteni, ami a főváros akkori legdélibb hídján, a Petőfi hídon és a hozzávezető utakon kellemetlen mellékhatásokkal járt. A levegő mindjobban szennyeződött, a nehéz teherautók okozta zaj és rázkódás kezdett elviselhetetlenné válni a fővárosi lakosság számára. Különösen az M1-es (Győr, Hegyeshalom) és az M5-ös (Kecskemét, Szeged) autópályák egymás közötti forgalmának zömét kitevő kamionok okozták a panaszokat. Utóbbiak számára sem volt előnyös, kerülőt, torlódást, időveszteséget jelentett a városon áthajtás. Az autópálya-gyűrű déli szektorát először autóútként kívánták megépíteni. Ezért elhatározták, hogy megállapítják a nyomvonalat, és ezzel kijelölik a dunai áthidalás pontos helyét.

Szerkezete[szerkesztés]

Nemzetközi jelentőségét aláhúzza, hogy a Világbank az építési költség 35%-át kitevő kedvezményes hitel nyújtásával támogatta megvalósítását, benne a Duna-híd építését.

A hegesztett hídelem beemelése

Már a tervezés korai stádiumában szükség volt a hidak fő adatainak megállapítására. Erre a célra a minisztérium és a főváros 1981-ben tervpályázatot írt ki és bonyolított le. A tervpályázatra 15 munka érkezett be, melyek közül kettő volt kimagasló értékű. Ezeknek szerzői közösségeit Klatsmány Tibor és társai, valamint Sigrai Tibor az Uvaterv kollektívájával vezették. Az első szabadon szerelt, feszített beton, a másik vasbetonlemezzel együttdolgozó acélszerkezet volt. A tervbírálaton az áthidaló szerkezet kialakítása ügyében nem döntöttek, a benyújtott terveket főként a nyílások beosztása és az esztétika szempontjából értékelték.

A híd főtartója öszvérszerkezetű acélszekrény. Ez a híd hazánkban a legnagyobb nyílású öszvérszerkezet. A hídpályát, mindkét oldalon, szokványos korlát határolja. Az északi - befolyási - oldalon kiemelt szegéllyel ellátott 2,4 m szélességű kerékpárút, a déli oldalon kezelőjárda osztja meg. Ily módon a kocsipályára 17,5 m marad, amit középen, mintegy 1,50 m szélességben, korlátot is tartalmazó biztonsági sáv oszt két-két forgalmi sávra. Az útpálya keresztirányú esése 2,5% a kerékpárút felé. A híd szerkezetileg három, hőtágulási hézagokkal elkülönített, egyenként háromnyílású részből áll. A hídpálya az acélszerkezetű szekrénytartó felső övlemezével együttdolgozó vasbeton lemez. Az acélszerkezetű szekrénytartó mind a három hídrészen azonos kiképzésű hegesztett szerkezet, kívül-belül el van látva kezelőjárdával. Belsejében kábelek és csővezetékek számára bőven van hely.

Építők[szerkesztés]

Épül a mederpillér

A bíráló bizottság 1986 októberében döntött a híd építése ügyében. Az építkezés fővállalkozója a Hídépítő Vállalat lett. A nagyvállalatok között az ÚtVasút Tervező Vállalat (Uvaterv) a kiviteli tervek elkészítését, a Ganz Acélszerkezeti Vállalat az acél tartószerkezet építését végezte folyamatosan és párhuzamban, a mélyépítési munkát és az öszvérszerkezetű híd vasbeton pályalemezét készítette a fővállalkozó.

A folyami mederpillér alapozási technológiája[szerkesztés]

Az Uvaterv és a Hídépítő Vállalat dolgozóinak közös alkotása a mélyalapozást légnyomás igénybevétele nélkül tette lehetővé. Ezt az eljárást Hlatky Károly és társai szabadalma alapján a Deák Ferenc hídnál alkalmazták először.

A híd két kész pillére. Az úszódaru a következő kéregelem beemelésére készül

Az eljárás lényege, hogy a parton előregyártva elkészült a tervezett alaptesttel azonos méretű (18,65 × 8,0 m) kéregelem, s azt úszódaru szállította a helyszínre és eresztette le arra a mélységre, amelyet előzetesen kotrással kialakítottak és nyomban utána kőszórással körülvettek a kimosás megelőzése érdekében. Ez a mélység a tervezett mederszintnél kb. fél méterrel lejjebb kialakított vízszintes felület volt. A kéregelem lesüllyesztésénél különös gondot kellett fordítani a terv szerinti pontos elhelyezésre. A pillérépítés további menetében, a helyére tett kéregelemben lévő vezetőgyűrűk segítségével 150 cm átmérőjű, 17-25 m hosszú, fúrt cölöpök készítésére került sor, majd a kéregelemre ráhelyeztek egy vele azonos méretű felső kéregelemet, mely az alsóhoz vízzáró módon illeszkedett. Ezt követte a pilléralapot alkotó 4,5 m magasságú betontömb elkészítése, víz alatti betonozással, a cölöpfejek összefogására, végül a felső kéregelem tetejére őrfal elhelyezése, ugyancsak vízzáró módon. Az őrfalat vaslemez alkotta, mely a kéregelemek fölött még 5 m magasságig volt hivatva a vízbetöréstől megóvni a munkateret. A víz sikeres kiszivattyúzása után, hagyományos módon folytatódott a pillér megépítése a kőburkolat elhelyezésével együtt. Utolsó műveletként csupán az őrfalat kellett a felső kéregelemtől elválasztani és ezzel a kész pillért „levetkőztetni”.

A csepeli háromnyílású, 222 m hosszú ártéri híd acélszerkezete

Az ártéri hidak esetében a mélyépítményeknél nem volt szükség a szabadalmazott eljárás alkalmazására, mivel azok pillérei a parton száraz felületen, vagy sekély vízborítású terepen épültek, ami feltöltéssel szárazzá volt tehető.

A mélyépítési munkát a Hídépítő Vállalat gárdája hajtotta végre Rapkay Kálmán és Hlatky Károly vezetésével. Az első kéregelemet 1987. augusztus 25-én helyezték el, egy-egy pillér elkészítése négy, négy és fél hónapot igényelt.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Deák Ferenc híd témájú médiaállományokat.
  1. [1]