Ráckeve

	Ráckeve
	A szerb templom harangtornya
; Ráckeve címere	; Ráckeve zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Ráckevei
Jogállás	város
Polgármester	Vereckei Zoltán ; (Keve Egyesület)
Jegyző	Mesterné Veszeli Mária
Irányítószám	2300
Körzethívószám	24
Testvértelepülései	Lista Kevevára; Baktalórántháza; Calden; Gyergyócsomafalva község;
	Népesség
Teljes népesség	10 605 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	165,47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	64,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ráckeve Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 56′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 56′ 44″
	Ráckeve Pozíció Pest megye térképén
	Ráckeve weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ráckeve témájú médiaállományokat.

Ráckeve (németül: Rautzenmarkt, szerbül: Српски Ковин/Srpski Kovin) Pest megyében, a Csepel-sziget déli részén található, a Ráckevei-Duna partján. A város 1989-ben kapta meg ismét a városi jogot. A megye Ráckevei járásának székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A ráckevei Árpád híd

A település Budapesttől mintegy 50 km-re délre fekszik, a fővárossal a H6-os HÉV köti össze. Ráckevén van a Duna-ág legdélebbi, gépjárművel is igénybe vehető hídja, az 1896-ban épült Árpád híd.

Története[szerkesztés]

Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt.

A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt.

Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)

A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Magyar Mezőváros, kevés Németekkel, és Rátzokkal elegyítve, Pest Vármegyében, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik a’ kis Dunának partyán, Csepely Szigetében, Pereggel általellenben, Becséhez mintegy 200 lépésnyire; a’ Szigetben kevés vető földgye van, hanem a’ Bálványosi pusztán termesztik vagyonnyaikat; hallal, gyümöltsel bővelkednek; sok magyar kenyeret elárúlnak sütő aszszonyai esztendőnként a’ Pesti piatzon; szigettye három van, úgymint: az Angyali, Becsei, és Somlói. Hügye, és Bálványos pusztákat pedig árendában bírják, második osztálybéli." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek. A 19. század végén járási székhely lett. Ekkor építették az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából építették meg a városházát a lebontott régi helyére. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. 1975-ben adták át a meleg vizű termál strandot. A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1989-ben kapta vissza.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 2,9% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 18,2%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,1% (26,6% nem nyilatkozott).^[2]

Gazdaság[szerkesztés]

Zöldség- és gyümölcstermesztés, hűtőház, élelmiszeripari gépgyár.

Neves szülöttei[szerkesztés]

Ács Károly (1824–1894) szabadságharcos, ügyvéd, alapítvány tevő
Fegyó Béla (1943–) festőművész
Horváth Nepomuki János (1774–1847) huszártiszt, a testőrgárda őrnagya (valószínűleg róla mintázta Petőfi a János Vitézt)^[3]^[4]
Katona Klári (1953–) énekes
Keviczky László (1945–) akadémikus, a város díszpolgára
Pauer János (1814–1889) történész, katolikus püspök
Skarica Máté (1544–1591) prédikátor, költő

Ráckevén éltek[szerkesztés]

Kép Ferenc a város nótáriusa, a szabad királyi jogállás önzetlen előmozdítója
Patay László (1932–2002) Munkácsy-díjas festőművész
Szegedi Kis István prédikátor, püspök, korának legjelentősebb teológusa

Látnivalók[szerkesztés]

Az ortodox szerb templom

Savoyai-kastély

Savoyai-kastély kupolája

A Savoyai-kastély légi felvételen

Ortodox szerb templom (gótikus, az építkezést 1487-ben fejezték be), a két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony építését 1758-ban fejezték be. A falfestés a 18. századból való. Lásd még: Szerb monostor (Ráckeve)
Keresztelő Szent János római katolikus templom (műemlék jellegű épület), a templomban Patay László hatalmas szekkója található
Református templom (1913-ban készült el neogótikus stílusban), érdekessége, hogy kisebb eltérésekkel a tiszakécskei református templom tervei alapján épült, a régi - kisebb méretű - barokk templom helyén
Savoyai-kastélyt (barokk) Savoyai Jenő építtette, az épület Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján 1702–1750 között épült
A Savoyai-kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az egyetlen vidéki Árpád-szobor, amelyet a millenniumi ünnepségek során 1897-ben avattak fel
Szent János téren láthatjuk a 18. századi Nepomuki Szent János szobrot
Horváth-kúria (Szent János tér 13., eklektikus stílusban átalakított)
Árpád híd, épült 1896-ban
Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34.) tájmúzeum, a tárlatában egy 12. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormű, és egy 16. századi festett fa Madonna található
Városi képtár (Kossuth L. u. 26.)
Keve Galéria (Kossuth L. u. 49.) időszaki kiállítások
A katolikus temetőben álló kápolna a 18. század végén épült, egyszerű barokk stílusban. Ugyancsak a temetőben található 19. század elején épült kör alakú kálvária.
Aqualand Termál- és Élményfürdő (Strand u. 1.), az 52 °C-os gyógyvíz 1040 m mélységből tör fel
Ráckevei Kis-Duna Natúrpark
Ráckevei Hajómalom - Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalmát Ráckevén tekinthetik meg, amely a lakosság közösségi összefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A ráckeveiek kedve a Hajómalom újbóli megépítésére a „Jelképünk volt és lehetne” gondolat mentén éledt fel, melynek köszönhetően a ráckevei vízimolnárság hagyományai felélesztésre kerültek.
A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján

Visszatérő rendezvények[szerkesztés]

János Vitéz Napok (június első hétvégéje)
Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében)
Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 20.)
Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége)

Testvérvárosai[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
↑ Ráckeve Helységnévtár
↑ János vitéz emlékére Ráckeve város lakossága díszkutat állított a Szent István téren. Síremlékén olvasható: Itt nyugszik a boldog feltámadás reményében Nagyságos Horváth Nep. János kir. Magyar lovas őrnagy, a szicíliai Szent György, a pápai Krisztus rend gyémántcsillagos vitéze. 1774—1849.
↑ 3szek.ro: Ki volt János vitéz? (hu-HU nyelven). Háromszék, 2010. január 23. (Hozzáférés: 2017. július 10.)

Források[szerkesztés]

Ráckeve története (magyar nyelven). www.rackeve.hu. [2016. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
Sasi Attila: A magyarországi németek térképe (német településnév, hozzáférés: 2013 január 12.)