Ráckeve

	Ráckeve
	A szerb templom harangtornya
; Ráckeve címere	; Ráckeve zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Ráckevei
Jogállás	város
Polgármester	Vereckei Zoltán (KEVE Egyesület)
Jegyző	Mesterné Veszeli Mária
Irányítószám	2300
Körzethívószám	24
Testvértelepülései	Lista Calden Baktalórántháza Gyergyócsomafalva Kevevára Lukanénye Székelykeve Dány Beregsom
	Népesség
Teljes népesség	10 956 fő (2021. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	165,47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	64,09 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ráckeve Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 56′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 56′ 44″
	Ráckeve Pozíció Pest megye térképén
	Ráckeve weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ráckeve témájú médiaállományokat.

Ráckeve (németül: Rautzenmarkt, macedónul: Рацкеве, szerbül: Српски Ковин/Srpski Kovin) Pest megyében, a Csepel-sziget déli részén található, a Ráckevei-Duna partján. A város 1989-ben kapta meg ismét a városi jogot. A megye Ráckevei járásának székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A ráckevei Árpád híd

Budapesttől mintegy 50 kilométerre délre fekszik, a Csepel-szigeten, Ráckevei-Duna-ág mentén; itt található a folyóág legdélebbi, gépjárművel is igénybe vehető hídja, az 1896-ban épült Árpád híd.

Központja a Duna-ág jobb partján, tehát magán a Csepel-szigeten helyezkedik el, Újtelep városrész viszont a bal parton, vagyis a „pesti oldalon”, valamint tartozik hozzá néhány kisebb sziget is, amelyek ugyancsak lakó- vagy legalábbis üdülőterületeknek számítanak (Angyali-sziget, Kerekzátony-sziget, Somlyó-sziget). Ráckeve közigazgatási területe egyébként keresztülér a Csepel-szigeten, tehát érintkezik a Duna főágával is.

A szomszédos települések: észak felől Szigetújfalu és Szigetszentmárton, kelet felől Kiskunlacháza, délkelet felől Dömsöd, dél felől Szigetbecse, délnyugat felől Lórév, illetve a Duna túlpartján fekvő Adony, nyugat felől Iváncsa, északnyugat felől pedig Ercsi.

Megközelítése[szerkesztés]

Ráckeve legfontosabb közúti megközelítési útvonala az Csepel-sziget fő gerincútjának számító 5101-es út, ezen érhető el Budapest és az M0-s autóút felől éppúgy, mint a Duna bal parti településeit a fővárostól délre összekapcsoló 51-es főút kiskunlacházi szakasza irányából. Szigetszentmártonnal az 51 107-es, Makáddal az 51 112-es, Lórévvel pedig az 51 113-as számú mellékút köti össze.

Közösségi közlekedéssel a legegyszerűbben az egykori budapesti közvágóhídtól, a mai Közvágóhíd HÉV-állomástól induló H6-os HÉV-vel érhető el, melynek itt van a külső végállomása.

Története[szerkesztés]

Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt.

A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt.

Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)

A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Magyar Mezőváros, kevés Németekkel, és Rátzokkal elegyítve, Pest Vármegyében, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik a’ kis Dunának partyán, Csepely Szigetében, Pereggel általellenben, Becséhez mintegy 200 lépésnyire; a’ Szigetben kevés vető földgye van, hanem a’ Bálványosi pusztán termesztik vagyonnyaikat; hallal, gyümöltsel bővelkednek; sok magyar kenyeret elárúlnak sütő aszszonyai esztendőnként a’ Pesti piatzon; szigettye három van, úgymint: az Angyali, Becsei, és Somlói. Hügye, és Bálványos pusztákat pedig árendában bírják, második osztálybéli." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek. A 19. század végén járási székhely lett. Ekkor építették az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából építették meg a városházát a lebontott régi helyére. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. 1975-ben adták át a meleg vizű termál strandot. A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1989-ben kapta vissza.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Dr. Kulcsár István (független)^[4]
1994–1998: Dr. Kulcsár István (független)^[5]
1998–2002: Dr. Kulcsár István (független)^[6]
2002–2006: Dr. Kulcsár István (független)^[7]
2006–2010: Dr. Dávid László (Fidesz-KDNP)^[8]
2010–2014: Szadai József (független)^[9]
2014–2019: Szadai József (Fidesz-KDNP)^[10]
2019-től: Vereckei Zoltán (KEVE Egyesület)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 2,9% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 18,2%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,1% (26,6% nem nyilatkozott).^[11]

Gazdaság[szerkesztés]

Zöldség- és gyümölcstermesztés, hűtőház, élelmiszeripari gépgyár.

Neves szülöttei[szerkesztés]

Fegyó Béla (1943–) festőművész
Horváth Nepomuki János (1774–1847) huszártiszt, a testőrgárda őrnagya (valószínűleg róla mintázta Petőfi a János Vitézt)^[12]^[13]
Katona Klári (1953–) énekes
Keviczky László (1945–) akadémikus, a város díszpolgára
Pauer János (1814–1889) történész, katolikus püspök
Skarica Máté (1544–1591) prédikátor, költő

Ráckevén éltek[szerkesztés]

Kép Ferenc a város nótáriusa, a szabad királyi jogállás önzetlen előmozdítója
Patay László (1932–2002) Munkácsy-díjas festőművész
Szegedi Kis István prédikátor, püspök, korának legjelentősebb teológusa

Látnivalók[szerkesztés]

Az ortodox szerb templom

Savoyai-kastély

Savoyai-kastély kupolája

A Savoyai-kastély légi felvételen

Ortodox szerb templom (gótikus, az építkezést 1487-ben fejezték be), a két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony építését 1758-ban fejezték be. A falfestés a 18. századból való. Lásd még: Szerb monostor (Ráckeve)
Keresztelő Szent János római katolikus templom (műemlék jellegű épület), a templomban Patay László hatalmas szekkója található
Református templom (1913-ban készült el neogótikus stílusban), érdekessége, hogy kisebb eltérésekkel a tiszakécskei református templom tervei alapján épült, a régi - kisebb méretű - barokk templom helyén
Savoyai-kastélyt (barokk) Savoyai Jenő építtette, az épület Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján 1702–1750 között épült
A Savoyai-kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az egyetlen vidéki Árpád-szobor, amelyet a millenniumi ünnepségek során 1897-ben avattak fel
Szent János téren láthatjuk a 18. századi Nepomuki Szent János szobrot
Horváth-kúria (Szent János tér 13., eklektikus stílusban átalakított)
Árpád híd, épült 1896-ban
Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34.) tájmúzeum, a tárlatában egy 12. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormű, és egy 16. századi festett fa Madonna található
Városi képtár (Kossuth L. u. 26.)
Keve Galéria (Kossuth L. u. 49.) időszaki kiállítások
A katolikus temetőben álló kápolna a 18. század végén épült, egyszerű barokk stílusban. Ugyancsak a temetőben található 19. század elején épült kör alakú kálvária.
Aqualand Termál- és Élményfürdő (Strand u. 1.), az 52 °C-os gyógyvíz 1040 m mélységből tör fel
Ráckevei Kis-Duna Natúrpark
Ráckevei Hajómalom - Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalmát Ráckevén tekinthetik meg, amely a lakosság közösségi összefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A ráckeveiek kedve a Hajómalom újbóli megépítésére a „Jelképünk volt és lehetne” gondolat mentén éledt fel, melynek köszönhetően a ráckevei vízimolnárság hagyományai felélesztésre kerültek.
A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján

Visszatérő rendezvények[szerkesztés]

János Vitéz Napok (június első hétvégéje)
Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében)
Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 19.)
Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége)

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2021. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
↑ (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)^{[halott link]}
↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
↑ Ráckeve Helységnévtár
↑ János vitéz emlékére Ráckeve város lakossága díszkutat állított a Szent István téren. Síremlékén olvasható: Itt nyugszik a boldog feltámadás reményében Nagyságos Horváth Nep. János kir. Magyar lovas őrnagy, a szicíliai Szent György, a pápai Krisztus rend gyémántcsillagos vitéze. 1774—1849.
↑ 3szek.ro: Ki volt János vitéz? (hu-HU nyelven). Háromszék, 2010. január 23. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
↑ Testvérvárosok. Ráckeve.hu, hozzáférés: 2020-06-24. [2020. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 24.)

Források[szerkesztés]

Ráckeve története (magyar nyelven). www.rackeve.hu. [2016. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
Sasi Attila: A magyarországi németek térképe (német településnév, hozzáférés: 2013 január 12.)