Ráckeve

Ráckeve
A szerb templom harangtornya
Ráckeve címere Ráckeve zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Ráckevei
Jogállás	város
Polgármester	Vereckei Zoltán (KEVE Egyesület)
Jegyző	Dr. Jambrik Anna
Irányítószám	2300
Körzethívószám	24
Testvértelepülései	Lista Calden Baktalórántháza Gyergyócsomafalva Kevevára Lukanénye Székelykeve Dány Beregsom
Népesség
Teljes népesség	10 956 fő (2021. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	165,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	64,09 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ráckeve Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 56′ 44″47.16107, 18.94558
Ráckeve Pozíció Pest megye térképén
Ráckeve weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráckeve témájú médiaállományokat.

Ráckeve (németül: Rautzenmarkt, macedónul: Рацкеве, szerbül: Српски Ковин/Srpski Kovin) város a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna partján, Pest megye Ráckevei járásában, melynek a székhelye. A múltban is rendelkezett már városi ranggal, de azt valamikor a 19. században elvesztette és csak 1989-ben kapta meg újra.

Fekvése

A ráckevei Árpád híd

Budapesttől mintegy 50 kilométerre délre fekszik, a Csepel-szigeten, Ráckevei-Duna-ág mentén; itt található a folyóág legdélebbi, gépjárművel is igénybe vehető hídja, az 1896-ban épült Árpád híd.

Központja a Duna-ág jobb partján, tehát magán a Csepel-szigeten helyezkedik el, Újtelep városrész viszont a bal parton, vagyis a „pesti oldalon”, valamint tartozik hozzá néhány kisebb sziget is, amelyek ugyancsak lakó- vagy legalábbis üdülőterületeknek számítanak (Angyali-sziget, Kerekzátony-sziget, Somlyó-sziget). Ráckeve közigazgatási területe egyébként keresztülér a Csepel-szigeten, tehát érintkezik a Duna főágával is.

A szomszédos települések: észak felől Szigetújfalu és Szigetszentmárton, kelet felől Kiskunlacháza, délkelet felől Dömsöd, dél felől Szigetbecse, délnyugat felől Lórév, illetve a Duna túlpartján fekvő Adony, nyugat felől Iváncsa, északnyugat felől pedig Ercsi.

Megközelítése

Ráckeve legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Csepel-sziget fő gerincútjának számító 5101-es út, ezen érhető el Budapest és az M0-s autóút felől éppúgy, mint a Duna bal parti településeit a fővárostól délre összekapcsoló 51-es főút kiskunlacházi szakasza irányából. Szigetszentmártonnal az 51 107-es, Makáddal az 51 112-es, Lórévvel pedig az 51 113-as számú mellékút köti össze.

Közösségi közlekedéssel a legegyszerűbben az egykori budapesti közvágóhídtól, a mai Közvágóhíd HÉV-állomástól induló H6-os HÉV-vel érhető el, melynek itt van a külső végállomása.

Története

Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt.

A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt.

Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első ismert írásos említése 1212-ből való.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett itt le, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)

A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció itteni térhódítása; később a település a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A településre német telepesek érkeztek; ettől kezdve a helyi lakosságot három nemzetiség alkotja.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Magyar Mezőváros, kevés Németekkel, és Rátzokkal elegyítve, Pest Vármegyében, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik a’ kis Dunának partyán, Csepely Szigetében, Pereggel általellenben, Becséhez mintegy 200 lépésnyire; a’ Szigetben kevés vető földgye van, hanem a’ Bálványosi pusztán termesztik vagyonnyaikat; hallal, gyümöltsel bővelkednek; sok magyar kenyeret elárúlnak sütő aszszonyai esztendőnként a’ Pesti piatzon; szigettye három van, úgymint: az Angyali, Becsei, és Somlói. Hügye, és Bálványos pusztákat pedig árendában bírják, második osztálybéli." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek, akik végül hadba nem vonultak. A 19. század végén járási székhely lett, de ekkora már elveszítette városi rangját. A századfordulón építették meg az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából a lebontott réginek a helyén készült el az új, ún. tornyos városháza, Szilágyi Lajos főszolgabíró szervezésében. A Tanácsköztársaság idején halálos áldozatot is követelő összecsapások folytak a településen.

1942-ben a római katolikus templomban szentelték be a Makád községnél repülőgépével Dunába zuhant Károlyi Gyula földi maradványait. A gyászmisén megjelent családjával Horthy Miklós kormányzó is, akinek tiszteletére a Fő utca egy szakasza megkapta a Horthy-nevet, a második világháború végéig. A Szovjet Hadsereg 1944. november 22-én szállta meg a várost, és elfoglalta a Savoyai-kastély épületét. A településen a szovjetek több személyt bántalmaztak és gyilkoltak meg, illetve vittek el málenkij robot kényszermunkára. 1945-re háromszáz főnél több személy tűnt el és halt meg a helyi lakosságból a háború miatt, köztük a település szinte teljes zsidó lakossága. A Szágel-családhoz tartozó, a budapesti gettóból megszökött házaspárt csepeli nyilasok Ráckevéhez közel lőtték a Dunába, a szovjetek bevonulásával szinte egy időben. A háborús áldozatokért - sok évnyi kutatást követően - elsőként a Ráckevei Savoyai Kulturális Egyesület szervezett megemlékezést 2005. december 4-én a Savoyai-kastély dísztermében, amelyen Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Rosta Márton a MAZSIHISZ képviselője mondott beszédet.

A második világháborúban egy bombatalálat következtében megsemmisült a városháza nyugati szárnya, benne felbecsülhetetlen értékű dokumentumokkal, bírósági és községi iratokkal. A település jelentős iratállománya később, az 1956-os forradalom idején veszett el, a Ráckevei Rendőrkapitányság épületének elfoglalását követően, amelyet Rácz-Steller László rendőr adott át a felkelőknek, megakadályozva ezzel egy lehetséges vérontást. 1957-ben még tartotta magát a kommunista rendszer ellenes, főként gazdákból álló forradalmi tanács, amelynek élére közmegegyezéssel Juhász Józsefet választották meg tanácselnöknek. Őt és társait később internálták, de halálukig nagy tisztelet övezte őket.

Az 1960-as években Árpád, Rákóczi és Aranykalász néven termelőszövetkezetek szerveződtek, amelyek egyesülését követően a ráckevei lakosság nagyobb része itt kapott munkát. 1982-ben Kádár János megszemlélte a ráckevei Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet aratási munkáit és meglátogatta az akkor országosan is kiemelt jelentőségű téesz hűtőházat. A látogatáson mondott beszédében sötét képet festett hazánk gazdasági helyzetéről, amit azonban akkor senki sem vett komolyan. 1975-ben adták át a meleg vizű termál strandot, amelyet 1983-ban Lázár György a minisztertanács elnöke is felkeresett.

1983-ban az Architektúra Kisszövetkezet Czerny Károly elnök vezetésével városszépítő reformkorszakot indított, amely elsősorban a ráckevei Szent Vendel-körút kiépítését tűzte ki célul, a belvárosi autóforgalom kivezetése érdekében. Az ötlet politikai érdekcsoportok csatái miatt a mai napig nem valósult meg. Azonban a kisszövetkezet a belváros szépítése érdekében renoválta a településnek a Ráckevei-Duna irányába húzódó kis utcáit, az ún. dunai lejáró közöket és 1986-ban a szerb paplak épületét.

A szocialista időkben járási székhely volt, Raffay Béla tanácselnök kezdeményezésére szerezte vissza városi rangját a Gál Zoltán által átadott oklevéllel 1989. március 15-én. 1992-ben környezetvédelmi és erdővédelmi politikai viták folytak a városban, amellyel az Alkotmánybíróság is foglalkozott. Ennek vetett véget 1996-ban, Szili Katalin környezetvédelmi államtitkár közbenjárása, ami a Kiskunlacháza határában található Peregi Parkerdő természetvédelmi területté nyilvánítását eredményezte.

2000. október 23-án diákok, ráckevei fiatalok tüntettek a polgármesteri hivatalnál, az akkori helyi politika miatt. A tüntetés előtt a Republic Együttes frontembere, Bódi László (Cipő) is találkozott a szervezőkkel. A Savoyai Universitas Alapítvány meghívására 1998-ban Habsburg Ottó a családjával meglátogatta a kastélyt, és ott felavatta Anka Margit alkotását, a Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő mellszobrot. Ugyanitt 2010-ben tett látogatást Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg annak emlékére, hogy nagyapja Habsburg József magyar kormányzó 1931-ben avatta fel az I. világháború ráckevei hőseinek szobrát.

2010-ben a Savoyai-kastély épületében tartották meg az első országos állatvédelmi jogi képzést megszervező találkozót, amelyet Czerny Róbert állatvédelmi civil ombudsman kezdeményezett. 2013-ban Áder János államfő részt vett a Savoyai-év záróünnepségén és beszédet mondott a kastélyban. 2017 és 2021 között a Magyarországi Harmonikások Kulturális Egyesülete felújította és harminc év után újra kulturális találkozóhellyé varázsolta a Népművészeti Házat.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Kulcsár István (független)
• 1994–1998: Dr. Kulcsár István (független)
• 1998–2002: Dr. Kulcsár István (független)
• 2002–2006: Dr. Kulcsár István (független)
• 2006–2010: Dr. Dávid László (Fidesz-KDNP)
• 2010–2014: Szadai József (független)
• 2014–2019: Szadai József (Fidesz-KDNP)
• 2019-től: Vereckei Zoltán (KEVE Egyesület)

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 2,9% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 18,2%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,1% (26,6% nem nyilatkozott).

Gazdaság

Zöldség- és gyümölcstermesztés, hűtőház, élelmiszeripari gépgyár.

Neves szülöttei

• Skarica Máté (1544–1591) prédikátor, költő
• Horváth Nepomuki János (1774–1847) huszártiszt, a testőrgárda őrnagya (valószínűleg róla mintázta Petőfi a János Vitézt)
• Pauer János (1814–1889) történész, katolikus püspök
• Bánde Zoltán (1883 – ?, 1944) kispesti főrabbi, hittudós.
• Fegyó Béla (1943–) festőművész
• Keviczky László (1945–) akadémikus, a város díszpolgára
• Katona Klári (1953–) énekes
• Dárdai Péter (1969–) festőművész
• Dévényi János Géza autóversenyző, festőművész

Ráckevén éltek

• Szegedi Kis István (1505–1572) prédikátor, püspök, korának egyik legjelentősebb teológusa
• Kép Ferenc a város nótáriusa, a szabad királyi jogállás önzetlen előmozdítója
• Patay László (1932–2002) Munkácsy-díjas festőművész
• Dr. Czerny Károly (1944–2020) Kaán Károly-díjas erdőmérnök, a város háromszoros Pro Urbe-díjas építészmérnöke, városszépítője

Látnivalók

Az ortodox szerb templom

Savoyai-kastély

Savoyai-kastély kupolája

A Savoyai-kastély légi felvételen

• Ortodox szerb templom (gótikus, az építkezést 1487-ben fejezték be), a két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony építését 1758-ban fejezték be. A falfestés a 18. századból való. Lásd még: Szerb monostor (Ráckeve)
• Keresztelő Szent János római katolikus templom (műemlék jellegű épület), a templomban Patay László hatalmas szekkója található
• Református templom (1913-ban készült el neogótikus stílusban), érdekessége, hogy kisebb eltérésekkel a tiszakécskei református templom tervei alapján épült, a régi – kisebb méretű – barokk templom helyén
• Savoyai-kastélyt (barokk) Savoyai Jenő építtette, az épület Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján 1702–1750 között épült
• A Savoyai-kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az egyetlen vidéki Árpád-szobor, amelyet a millenniumi ünnepségek során 1897-ben avattak fel
• Szent János téren láthatjuk a 18. századi Nepomuki Szent János szobrot
• Horváth-kúria (Szent János tér 13., eklektikus stílusban átalakított)
• Az 1896-ban épült Árpád híd
• Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34.) tájmúzeum, a tárlatában egy 12. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormű, és egy 16. századi festett fa Madonna található
• Városi képtár (Kossuth L. u. 26.)
• Keve Galéria (Kossuth L. u. 49.) időszaki kiállítások
• A katolikus temetőben álló kápolna a 18. század végén épült, egyszerű barokk stílusban. Ugyancsak a temetőben található 19. század elején épült kör alakú kálvária.
• Aqualand Termál- és Élményfürdő (Strand u. 1.), az 52 °C-os gyógyvíz 1040 m mélységből tör fel
• Ráckevei Kis-Duna Natúrpark
• Ráckevei Hajómalom – Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalmát Ráckevén tekinthetik meg, amely a lakosság közösségi összefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A ráckeveiek kedve a Hajómalom újbóli megépítésére a „Jelképünk volt és lehetne” gondolat mentén éledt fel, melynek köszönhetően a ráckevei vízimolnárság hagyományai felélesztésre kerültek.
• A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján. A helyiek csónakos piacnak emlegetik.

Visszatérő rendezvények

• János Vitéz Napok (június első hétvégéje)
• Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében)
• Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 19.)
• Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége)

Testvérvárosai

• Calden, Németország
• Gyergyócsomafalva, Románia
• Baktalórántháza, Magyarország
• Kevevára, Szerbia
• Lukanénye, Szlovákia
• Székelykeve, Szerbia
• Dány, Magyarország
• Beregsom, Ukrajna

Források

• Ráckeve története (magyar nyelven). www.rackeve.hu. [2016. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
• Sasi Attila: A magyarországi németek térképe (német településnév, hozzáférés: 2013 január 12.)

További információk

• Webkamera Ráckevén Archiválva 2005. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Térkép Kalauz – Ráckeve
• Ráckeve.lap.hu – linkgyűjtemény
• Summerfest
• Ráckevei Hajómalom
• A Kerekzátony-sziget
• Kovács József László–Kovácsné Paulovits Teréz: Duna vizén malom forog... A ráckevei molnárcéh évszázadai; függelék Fegyó János: Fejezetek a ráckevei molnárcéh történetéből; Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága–Árpád Múzeum, Szentendre–Ráckeve, 2005 (Ráckevei múzeumi füzetek)
• Czerny Károly: Ráckeve Évgyűrűi Képes Krónikája; Savoyai Universitas Alapítvány, Ráckeve, 2009
• Szánthó Györgyné: A ráckevei hajómalom; ford. Babits Péter; Sophia Nostra, Ráckeve, 2020 (Ráckeve történelmi és turisztikai értékei)