Ráckeve
Ráckeve | |||
A szerb templom harangtornya | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Megye | Pest | ||
Járás | Ráckevei | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Vereckei Zoltán (KEVE Egyesület)[1] | ||
Jegyző | Mesterné Veszeli Mária | ||
Irányítószám | 2300 | ||
Körzethívószám | 24 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 10 605 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 165,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 64,09 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 56′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 56′ 44″ | |||
Ráckeve weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ráckeve témájú médiaállományokat. |
Ráckeve (németül: Rautzenmarkt, macedónul: Рацкеве, szerbül: Српски Ковин/Srpski Kovin) Pest megyében, a Csepel-sziget déli részén található, a Ráckevei-Duna partján. A város 1989-ben kapta meg ismét a városi jogot. A megye Ráckevei járásának székhelye.
Fekvése[szerkesztés]
A település Budapesttől mintegy 50 km-re délre fekszik, a fővárossal a H6-os HÉV köti össze. Ráckevén van a Duna-ág legdélebbi, gépjárművel is igénybe vehető hídja, az 1896-ban épült Árpád híd.
Története[szerkesztés]
Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt.
A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt.
Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212.
A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)
A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.
A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja.
Leírás a településről a 18. század végén:
"Magyar Mezőváros, kevés Németekkel, és Rátzokkal elegyítve, Pest Vármegyében, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik a’ kis Dunának partyán, Csepely Szigetében, Pereggel általellenben, Becséhez mintegy 200 lépésnyire; a’ Szigetben kevés vető földgye van, hanem a’ Bálványosi pusztán termesztik vagyonnyaikat; hallal, gyümöltsel bővelkednek; sok magyar kenyeret elárúlnak sütő aszszonyai esztendőnként a’ Pesti piatzon; szigettye három van, úgymint: az Angyali, Becsei, és Somlói. Hügye, és Bálványos pusztákat pedig árendában bírják, második osztálybéli." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)
1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek. A 19. század végén járási székhely lett. Ekkor építették az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából építették meg a városházát a lebontott régi helyére. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. 1975-ben adták át a meleg vizű termál strandot. A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1989-ben kapta vissza.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Dr. Kulcsár István (független)[4]
- 1994–1998: Dr. Kulcsár István (független)[5]
- 1998–2002: Dr. Kulcsár István (független)[6]
- 2002–2006: Dr. Kulcsár István (független)[7]
- 2006–2010: Dr. Dávid László (Fidesz-KDNP)[8]
- 2010–2014: Szadai József (független)[9]
- 2014–2019: Szadai József (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019-től: Vereckei Zoltán (KEVE Egyesület)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 2,9% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 18,2%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,1% (26,6% nem nyilatkozott).[11]
Gazdaság[szerkesztés]
Zöldség- és gyümölcstermesztés, hűtőház, élelmiszeripari gépgyár.
Neves szülöttei[szerkesztés]
- Fegyó Béla (1943–) festőművész
- Horváth Nepomuki János (1774–1847) huszártiszt, a testőrgárda őrnagya (valószínűleg róla mintázta Petőfi a János Vitézt)[12][13]
- Katona Klári (1953–) énekes
- Keviczky László (1945–) akadémikus, a város díszpolgára
- Pauer János (1814–1889) történész, katolikus püspök
- Skarica Máté (1544–1591) prédikátor, költő
Ráckevén éltek[szerkesztés]
- Kép Ferenc a város nótáriusa, a szabad királyi jogállás önzetlen előmozdítója
- Patay László (1932–2002) Munkácsy-díjas festőművész
- Szegedi Kis István prédikátor, püspök, korának legjelentősebb teológusa
Látnivalók[szerkesztés]
- Ortodox szerb templom (gótikus, az építkezést 1487-ben fejezték be), a két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony építését 1758-ban fejezték be. A falfestés a 18. századból való. Lásd még: Szerb monostor (Ráckeve)
- Keresztelő Szent János római katolikus templom (műemlék jellegű épület), a templomban Patay László hatalmas szekkója található
- Református templom (1913-ban készült el neogótikus stílusban), érdekessége, hogy kisebb eltérésekkel a tiszakécskei református templom tervei alapján épült, a régi - kisebb méretű - barokk templom helyén
- Savoyai-kastélyt (barokk) Savoyai Jenő építtette, az épület Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján 1702–1750 között épült
- A Savoyai-kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az egyetlen vidéki Árpád-szobor, amelyet a millenniumi ünnepségek során 1897-ben avattak fel
- Szent János téren láthatjuk a 18. századi Nepomuki Szent János szobrot
- Horváth-kúria (Szent János tér 13., eklektikus stílusban átalakított)
- Árpád híd, épült 1896-ban
- Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34.) tájmúzeum, a tárlatában egy 12. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormű, és egy 16. századi festett fa Madonna található
- Városi képtár (Kossuth L. u. 26.)
- Keve Galéria (Kossuth L. u. 49.) időszaki kiállítások
- A katolikus temetőben álló kápolna a 18. század végén épült, egyszerű barokk stílusban. Ugyancsak a temetőben található 19. század elején épült kör alakú kálvária.
- Aqualand Termál- és Élményfürdő (Strand u. 1.), az 52 °C-os gyógyvíz 1040 m mélységből tör fel
- Ráckevei Kis-Duna Natúrpark
- Ráckevei Hajómalom - Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalmát Ráckevén tekinthetik meg, amely a lakosság közösségi összefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A ráckeveiek kedve a Hajómalom újbóli megépítésére a „Jelképünk volt és lehetne” gondolat mentén éledt fel, melynek köszönhetően a ráckevei vízimolnárság hagyományai felélesztésre kerültek.
- A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján
Visszatérő rendezvények[szerkesztés]
- János Vitéz Napok (június első hétvégéje)
- Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében)
- Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 20.)
- Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége)
- Péntek Esti Korzó minden péntek délután
Testvérvárosai[szerkesztés]
Calden, Németország
Gyergyócsomafalva, Románia
Baktalórántháza, Magyarország
Kevevára, Szerbia
Lukanénye, Szlovákia
Székelykeve, Szerbia
Dány, Magyarország
Beregsom, Ukrajna[14]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)[halott link]
- ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Ráckeve Helységnévtár
- ↑ János vitéz emlékére Ráckeve város lakossága díszkutat állított a Szent István téren. Síremlékén olvasható: Itt nyugszik a boldog feltámadás reményében Nagyságos Horváth Nep. János kir. Magyar lovas őrnagy, a szicíliai Szent György, a pápai Krisztus rend gyémántcsillagos vitéze. 1774—1849.
- ↑ 3szek.ro: Ki volt János vitéz? (hu-HU nyelven). Háromszék, 2010. január 23. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
- ↑ Testvérvárosok. Ráckeve.hu, hozzáférés: 2020-06-24
Források[szerkesztés]
- Ráckeve története (magyar nyelven). www.rackeve.hu. [2016. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
- Sasi Attila: A magyarországi németek térképe (német településnév, hozzáférés: 2013 január 12.)
További információk[szerkesztés]
- Webkamera Ráckevén
- Légi felvételek Ráckevéről
- Térkép Kalauz – Ráckeve
- Ráckeve anno - képgyűjtemény
- Ráckeve.lap.hu - linkgyűjtemény
- Summerfest
- Ráckevei Hajómalom
- A Kerekzátony-sziget
|