Ráckeve

Ráckeve
A szerb templom harangtornya
Ráckeve címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Ráckevei
Jogállás	város
Polgármester	Szadai József
Jegyző	Mesterné Veszeli Mária
Irányítószám	2300
Körzethívószám	24
Népesség
Teljes népesség	9965 fő (2013. január 1.)
Népsűrűség	155,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	64,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ráckeve Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 56′ 44″47.16107, 18.94558
Ráckeve Pozíció Pest megye térképén
Ráckeve weboldala

Ráckeve (németül Rautzenmarkt) Pest megyében, a Csepel-sziget déli részén található, a Ráckevei-Duna partján. A város 1989-ben kapta meg ismét a városi jogot. A Ráckevei kistérség székhelye.

Fekvése

A ráckevei Árpád híd

A település Budapesttől mintegy 50 km-re délre fekszik, a fővárossal a H6-os HÉV köti össze. Ráckevén van a Duna-ág legdélebbi, gépjárművel is igénybe vehető hídja, az 1896-ban épült Árpád híd.

Története

Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt.

A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt.

Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, akik ekkor kezdték először Kiskeuenek, majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)

A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja. 1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek. A 19. század végén járási székhely lett. Ekkor építették az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából építették meg a városházát a lebontott régi helyére. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. 1975-ben adták át a meleg vizű termál strandot. A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1989-ben kapta vissza.

Gazdaság

Zöldség- és gyümölcstermesztés, hűtőház, élelmiszer-ipari gépgyár.

Neves szülöttei

• Ács Károly (1824–1894) szabadságharcos, ügyvéd, alapítvány tevő
• Fegyó Béla (1943–) festőművész
• Horváth Nep János (1774–1847) huszártiszt, a testőrgárda őrnagya (valószínűleg róla mintázta Petőfi a János Vitézt)
• Katona Klári (1953–) énekes
• Keviczky László (1945–) akadémikus, a város díszpolgára
• Pauer János (1814–1889) történész, katolikus püspök
• Skarica Máté (1544–1591) prédikátor, költő

Ráckevén éltek

• Kép Ferenc a város nótáriusa, a szabad királyi jogállás önzetlen előmozdítója
• Patay László (1932–2002) Munkácsy-díjas festőművész
• Savoyai Jenő hadvezér, a Csepel-sziget földesura
• Szegedi Kis István prédikátor, püspök, korának legjelentősebb teológusa

Látnivalók

Az ortodox szerb templom

Savoyai-kastély

A Savoyai-kastély légifotón

• Ortodox szerb templom (gótikus, az építkezést 1487-ben fejezték be), a két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony építését 1758-ban fejezték be. A falfestés a 18. századból való.
• Keresztelő Szent János római katolikus templom (műemlék jellegű épület), a templomban Patay László hatalmas seccoja található
• Református templom (1913-ban készült el neogótikus stílusban), érdekessége, hogy kisebb eltérésekkel a tiszakécskei református templom tervei alapján épült, a régi - kisebb méretű - barokk templom helyén
• Savoyai-kastélyt (barokk) Savoyai Jenő építtette, az épület Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján 1702–1750 között épült
• A Savoyai-kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az egyetlen vidéki Árpád-szobor, amelyet a millenniumi ünnepségek során 1897-ben avattak fel
• Szent János téren láthatjuk a 18. századi Nepomuki Szent János szobrot
• Horváth-kúria (Szent János tér 13., eklektikus stílusban átalakított)
• Árpád híd, épült 1896-ban
• Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34.) tájmúzeum, a tárlatában egy 12. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormű, és egy 16. századi festett fa Madonna található
• Városi képtár (Kossuth L. u. 26.)
• Keve Galéria (Kossuth L. u. 49.) időszaki kiállítások
• A katolikus temetőben álló kápolna a 19. század elején épült, egyszerű barokk stílusban, mellette kör alakú kálvária áll
• Aqualand Termál- és Élményfürdő (Strand u. 1.), az 52°C-os gyógyvíz 1040 m mélységből tör fel
• Ráckevei Kis-Duna Natúrpark
• Ráckevei Hajómalom - Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalmát Ráckevén tekinthetik meg, amely a lakosság közösségi összefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A ráckeveiek kedve a Hajómalom újbóli megépítésére a „"Jelképünk volt és lehetne"” gondolat mentén éledt fel, melynek köszönhetően a ráckevei vizimolnárság hagyományai felélesztésre kerültek.
• A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján

Visszatérő rendezvények

• Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár (augusztus 12–20.)
• Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében)
• Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 20.)
• Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége)

Testvérvárosai

• Baktalórántháza, Magyarország
• Calden, Németország
• Gyergyócsomafalva, Románia
• Kevevára, Szerbia

Források

• Ráckeve története (magyar nyelven) (html). www.rackeve.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
• http://epa.oszk.hu/01200/01259/00015/pdf/Bar23.pdf (német településnév, hozzáférés: 2013 január 12.)

További információk

• Webkamera Ráckevén
• Légifotók Ráckevéről
• Térkép Kalauz – Ráckeve
• Ráckeve anno - képgyűjtemény
• Ráckeve.lap.hu - linkgyűjtemény
• Summerfest
• Ráckevei Hajómalom
• A Kerekzátony-sziget