Baja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baja
A Ferences templom és kolostor
A Ferences templom és kolostor
Baja címere
Baja címere
Becenév: A halászlé fővárosa
Mottó: Mediterrán életérzés a Duna mentén[1]
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bajai
Jogállás város
Polgármester Fercsák Róbert[1]
Irányítószám 6500
Körzethívószám 79
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 35 718 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 199,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 177,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baja (Magyarország)
Baja
Baja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 00″, k. h. 18° 57′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 00″, k. h. 18° 57′ 13″
Baja (Bács-Kiskun megye)
Baja
Baja
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Baja weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baja témájú médiaállományokat.

Baja város Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, a Bajai járás központja. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna bal partján, a Mohácsi-szigettel szemben fekszik. Budapesttől 167 kilométerre délre található. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán.

A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelynek keleti partján Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna.

Története[szerkesztés]

A város mai területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt; a régészeti feltárások újkőkori, bronzkori és népvándorláskori (szarmata) leleteket találtak. A 6. századtól avarok lakták a területet.

A honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált. Első írásos említése 1323-ból származik.[3] Neve török eredetű lehet; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta.[4] A közismert „bika” jelentés kevéssé valószínű, mivel az ótörökben buka, és egyetlen török nyelvben sincs palatális változata. Az ótörökben csak a bay szótő rengeteg jelentésének valamelyike jöhet szóba.[5] Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

Baja a török hódoltság alatt a bajai nahije központja volt. Ebben az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18-22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686–1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevác, sokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét.

A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696. december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát.[4]) Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727–1741 között a Czobor család volt,[6] majd a zálogba csapott uradalom 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette Zichy Ferraristól a bajai uradalmat és a Grassalkovich-kastélyt, amiből városháza lett.

Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840) pusztította. Ennek ellenére a 18-19. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált, így gazdasági és kulturális téren is a környék központjává fejlődött. 1828-ban kezdték kövezni az utcákat. 1830-ban kövezetvámszedési jogot kapott Baja. 1833-tól van a városnak megszakításokkal közvilágítása. 1839-ben a városban megkezdődött a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben megnyílt az első gőzfürdő. 1848-ban hozzácsatolták Istvánmegyét. 1873-tól törvényhatósági joggal ruházták fel a várost. A 19. század utolsó harmadában fejlődésnek indultak a közművek is. 1886-ban Riedinger L. A. augsburgi gyáros gázgyárat épített, 1887-től gázzal - vagyis légszesszel - világították az utcákat. 1892-ben készült el a bajai telefonhálózat. 1898-ban artézi kutat fúrtak a főtéren. A városnak azonban 19. század végén sem volt vízvezeték- és csatorna-hálózata.

Az első világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt formált rá. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, és néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1930-ban hozzácsatolták Bajaszentistván nagyközséget.

1921 és 1941 között a megcsonkított Bács-Bodrog vármegye székhelye lett. Ezt a rangot a Délvidék visszafoglalásával a korábbi megyeszékhely, Zombor visszakapta. A második világháborút követően, az 1950-es megyerendezésig ismét megyeszékhely volt.[3]

Népesség[szerkesztés]

Baja népessége a 2011-es népszámlálás szerint 36 267 fő, itt él a 17 településből és 71 680 főből álló Bajai járás lakosságának kicsivel több, mint 50%-a.

Baja korfája a 2011-es népszámlálás alapján

Baján 1000 férfira 1164 nő jut, vagyis hasonlóan az ország legnagyobb részéhez, itt is több nő él, mint férfi, viszont az az országos átlaghoz képest nagyon magas, hiszen az országos átlag szerint 1000 férfira 1106 nő jut.

2011-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 5%-a német, 2%-a horvát, 2%-a egyéb (főleg cigány és szerb) nemzetiségűnek vallotta magát.

A vallási hovatartozás tekintetében is hasonlóan egységes a város hívő lakossága, hiszen 93%-a katolikus, 6%-a református, 1%-a meg főleg ortodox, evangélikus és izraelita vallást vallotta magáénak.[7]

Baja történelme során mindig középváros volt, a legmagasabb népességét 1988-ban érte el, ami 40 497 fő volt.

A következő ábra bemutatja, miként változott Baja lakosainak száma 1784-től:

Gazdaság[szerkesztés]

Fontos dunai kikötő. Évszázadokig vezető szerepe volt a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben.

Kikötő a Sugovicán

Vályi András országleírásában Baja mezővárost úgy jellemezte, melynek lakói „leginkább búzával, és egyéb hazánkbéli termésekkel való kereskedésből élnek, vásárjai nevezetesek. (...) Vásárja mind a három nevezetes, és nem kevés hasznot hajt, Dunán való malmai fél órányira vagynak, fogyatkozásai ellenben hogy szántó földjeinek egy része hol homokos, hol pedig kemény, kaszállójok bő időben elég”.

Fényes Elek 1851-ben megjelent geographiai szótárában Baja népességét 15 ezer főben határozta meg. A város lakói gabonával, baranyai borokkal, sárközi tüzifával, gyapjúval, bőrrel kereskednek. A városban a komáromi fakereskedők nagy rakhellyel rendelkeznek. A kézműves mesterek közül legnagyobb számban a csizmadiák, szűcsök, bocskorosok és szűrszabók vannak.

Bár kézmű- és malomipara jelentős volt, az igazi ipari fejlődése a 19. század végén indult meg, amikor számos ipari üzem létesült itt. Megyeszékhely státuszának elvesztésével fejlődése is visszaesett, ismételt fellendülése az 1970-es évek fejlesztései nyomán kezdődött. Az 1990-es évek, a gazdasági szerkezet átalakítása kedvezőtlenül érintette, amely a mai napig érezteti hatását.

Ma is léteznek itt feldolgozóipari üzemek, főként a malomipar, bőripar, posztóipar, faipar és építőipar területén, de élelmiszeripara is jelentős.

Közlekedés[szerkesztés]

Baja fontos közlekedési csomópont, a legdélibb dunai átkelőhely Magyarországon.

Baja (Baja)
Baja
Baja
Baja térképe

Közút[szerkesztés]

Budapest felől az 51-es, Kecskemétről az 54-es, Szeged és Bátaszék felől pedig az 55-ös számú főúton közelíthető meg. A Duna-híd 1909-ben épült.

Vasút[szerkesztés]

Baja vasútállomás és Baja-Dunafürdő megállóhely a Kiskunhalast Bátaszékkel összekötő egyvágányú, villamosítatlan, 154-es számú Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon érhető el.

A Baja–Regőce-Zombor-vasútvonal és a Baja–Bezdán–Zombor-vasútvonal magyarországi szakaszainak (Baja–Gara illetve Baja–Hercegszántó) megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció rendelte el. A települést régebben közvetlen vonal kötötte össze Szabadkával, ez volt a Szabadka–Baja-vasútvonal, ami jelenleg nagy részben a 154-es vasúti mező része, az eredeti pálya Bácsalmástól Csikériáig megvan, de már járhatatlan.
A vasútállomás és a Duna között ágazott volna ki belőle a tervezett, de soha meg nem épült Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal.

Hajózás[szerkesztés]

A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Magyarország második legjelentősebb kikötője a Duna-Majna-Rajna víziút-rendszeren.[8] A kikötő a Duna bal partján, az 1479+140 és az 1480+900 folyamkilométer között található.[9]

Helyi tömegközlekedés[szerkesztés]

Baja helyi tömegközlekedését a Bács Volán Zrt. látja el. A 11 helyi autóbuszvonal mindegyike a városközpont mellett fekvő Déri Frigyes sétányon kialakított autóbusz végállomásról indul.

Kultúra[szerkesztés]

A városban található az Eötvös József Főiskola.

1946-53 között itt működött a Rudnay-művésztelep a Vojnich-kúriában (ma: Nagy István képtár). A művésztelep működésében Rudnay Gyulát három művésztanár P. Bak János, Kun István és B. Mikli Ferenc segítette. [1]

1968 óta a Duna menti Folklórfesztivál egyik helyszíne.[2]

1996 óta minden év július második szombatján rendezik meg a Bajai Népünnepély – Bajai Halfőző Fesztivál nevű hagyományőrző programot, amelyen több ezren főzik a híres bajai halászlét. Az elmúlt években ez a program négy napos fesztivállá bővült.

Itt telepedett le 1813-ban a csárdás atyjának is nevezett hegedűművész és zeneszerző, Rózsavölgyi Márk. 1985-ben alakult a Gemenc Táncegyüttes. Azóta a város néptáncos életét más tánccsoportok is színesítik, mint a Lippangós Tánccsoport vagy a Sugovica Tánckör. [3]

A város zenei életét két lelkes amatőr kórus is gazdagítja: a Liszt Ferenc Kórus, az Ad Libitum Kórus és számos tamburazenekar is, illetve minden év tavaszán a város iskolái megrendezik az Éneklő ifjúság kórustalálkozót, valamint a III. Béla Gimnázium Bélás zenedélutánt, ahol az iskola diákjai mutathatják meg tehetségüket. A belváros két templomában a Belvárosi Szent Péter és Szent Pál Templomban illetve a barátok templomaként ismert Páduai Szent Antal Templomban évente 8 alkalommal rendeznek orgonahangversenyeket, a BELVÁROSI ORGONAESTÉK [4] sorozatban. Ennek az 1998-ban alapított fesztiválnak a szervezője és művészeti szerkesztője dr. Kosóczki Tamás orgonaművész, a Belvárosi Templom orgonistája.[10]

Nevezetességek[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

A város labdarúgóklubjai a Bajai Labdarúgó Sport Egyesület és a Bajaszentistváni Sportkör. 1803 óta jelen van a sportlövészet a város életében, 1992 óta Vízügyi Lövészklub keretein belül. Megyei és országos szinten egyaránt kiemelkedő teljesítményeket érnek el a város sportlövői. Ezen kívül kosárlabda-, röplabda-, vízilabda-, asztalitenisz-, floorball-, sakk-, triatlon-, tenisz- és kajak-kenu-klub is működik a településen. Az úszók és az evezősök is kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek. Amatőr szinten jelentős a FuTeam SE és a Bajai Lasszó nyíltvízi úszás. Jelentős eredményeket mutat fel a Bajai Táncsport Szövetség is. Baján a táncsport reneszánszát éli mind versenytánc, mind néptánc stílusban.

Ismertebb sportolók[szerkesztés]

  • Hosszú Katinka (úszás, háromszoros olimpiai bajnok 2016, világbajnok 2009, 2013)
  • Koch Renáta (duatlon-triatlon, világbajnok 2004, többszörös Európa-bajnok), [5]
  • Bajai Péter (triatlon, Európa-bajnok) [6]
  • Csábi Bettina (1977) ökölvívó
  • Földes Vilmos (pool biliárd, junior világ- és Európa-bajnok, Pool Masters résztvevő)
  • Varga Tamás (evezés, világbajnok 2005)
  • Vizin László (többszörös bajnok raliversenyző, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnökségi tagja)
  • Vereczkei Zsolt (3-szoros aranyérmes paralimpikon úszó: Barcelona 1992, Atlanta 1996, Sydney 2000)
  • Hosszú István (kosárlabda, magyar válogatott játékos)

Baján sportoltak még:

A város szülöttei[szerkesztés]

A Jézus Szíve-templom
Türr István szobra Baján
Telcs Ede Hüvelyk Matyi c. szobra Baján, a Kölcsey Lakótelepen

További híres bajaiak[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Dr. Révfy Zoltán: Kedves Látogató (magyar nyelven). Baja város honlapja, 2008. október 23. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b Baja város története (magyar nyelven). Baja város honlapja, 2008. június 14. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
  4. ^ a b Múltidéző (magyar nyelven). utazom.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 16.)
  5. Vikisüzlük: Özgür Sözlük
  6. Magyarász Ferenc Bajáról írt tanulmányában (megjelent: Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye. Magyarország vármegyéi és városai) ismerteti azt az anekdotát, miért volt kénytelen elzálogosítani Baját a tékozlásairól hírhedt Czobor József. Czobor úgy nyert meg egy állítólagos fogadást - ti. kinek lesz a legdrágább ruhája egy udvari estélyen - hogy a családi képtárból egy Rubens festmény kivetetett a keretéből, s abból csináltatott mellényt magának.
  7. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_03
  8. Cégbemutató (magyar nyelven). Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft.. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
  9. Szolgáltatások (magyar nyelven). Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft.. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
  10. http://www.orgona.baja.hu/

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]