Baja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baja
A sugovicai kikötő
A sugovicai kikötő
Baja címere
Baja címere
Baja zászlaja
Baja zászlaja
Becenév: A halászlé fővárosa
Mottó: Mediterrán életérzés a Duna mentén
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásBajai
Jogállás város
Polgármester Nyirati Klára (Sikeres Bajáért Egyesület)[1]
Irányítószám 6500
Körzethívószám 79
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség34 788 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség199,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság95 m
Terület177,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baja (Magyarország)
Baja
Baja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 00″, k. h. 18° 57′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 00″, k. h. 18° 57′ 13″
Baja (Bács-Kiskun megye)
Baja
Baja
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Baja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baja témájú médiaállományokat.

Baja (németül: Frankenstadt)[3][4] város, Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Bács-Kiskun megye második legnagyobb települése, a Bajai járás központja. Jelentős kikötőváros és közlekedési csomópont. Magyarország 25. legnépesebb városa. Gazdasági, kulturális, oktatási központ.

Fekvése[szerkesztés]

A Mohácsi-szigettel szemben, Budapesttől 160 kilométerre délre fekszik, a Duna bal parti oldalán. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. Hazánkban a legfontosabb déli átkelőhely a Dunán.

A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelynek keleti partján Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna.

A szomszédos települések: észak felől Érsekcsanád, kelet felől Csávoly és Felsőszentiván, délkelet felől Bácsbokod, dél felől Vaskút és Bátmonostor, dél-délnyugat felől Szeremle, délnyugat felől Báta, nyugat felől pedig Pörböly; utóbbi kettő már a Duna túlsó partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A város mai területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt; a régészeti feltárások újkőkorszaki, bronzkori és népvándorláskori (szarmata) leleteket találtak. A 6. századtól avarok lakták a területet.

A honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált. Első írásos említése 1323-ból származik.[5] Neve török eredetű lehet; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta.[6] A közismert „bika” jelentés kevéssé valószínű, mivel az ótörökben buka, és egyetlen török nyelvben sincs palatális változata. Az ótörökben csak a bay szótő rengeteg jelentésének valamelyike jöhet szóba.[7] Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

Baja a török hódoltság alatt a Bajai nahije központja, az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18–22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686–1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevác, sokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) és magyar betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét.

A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696. december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát, hiszen december 24-én van mindkét név névnapja.[6]) Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727–1741 között a Czobor család volt,[8] majd a zálogba csapott uradalom – a Czobor család kihalása után – 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette Zichy Ferraristól a bajai uradalmat és a Grassalkovich-kastélyt, amiből városháza lett.

Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840)[9] pusztította. Ennek ellenére a 18-19. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált, így gazdasági és kulturális téren is a környék központjává fejlődött. 1828-ban kezdték kövezni az utcákat, aminek folytán a város 1830-ban kövezetvámszedési jogot kapott, 1833-tól pedig – megszakításokkal – közvilágítása is van a településnek. 1839-ben megindult a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben pedig megnyílt az első helyi gőzfürdő is.

1848-ban hozzácsatolták Istvánmegyét, 1873-tól pedig törvényhatósági joggal ruházták fel. A 19. század utolsó harmadában fejlődésnek indult a közművesítés is. 1886-ban az augsburgi Riedinger L.A. cég gázgyárat épített, emiatt már a következő évtől, 1887-től gázzal – akkori nevén légszesszel – világították az utcákat. 1892-ben elkészült el a bajai telefonhálózat, 1898-ban pedig artézi kutat fúrtak a főtéren; vízvezeték- és csatornahálózata azonban még a 19. század végén sem volt a városnak.

Az első világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt formált rá. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 1921. augusztus 19-ig nem ürítették ki, és néhány napra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1930-ban hozzácsatolták Bajaszentistván nagyközséget.

1921 és 1941 között a megcsonkított Bács-Bodrog vármegye székhelye lett. Ezt a rangot a Délvidék visszafoglalásával a korábbi megyeszékhely, Zombor visszakapta. A második világháborút követően, az 1950-es megyerendezésig ismét megyeszékhely volt.[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Baja népessége a 2019-es adat szerint 34 495[18] fő, itt él a 17 településből és 63 205 főből álló Bajai járás[19] lakosságának kicsivel több, mint 50%-a.

Baján 1000 férfira 1164 nő jut (az országos átlag 1000 férfira 1106 nő).

2011-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 5%-a német, 2%-a horvát, 2%-a egyéb (főleg cigány és szerb) nemzetiségűnek vallotta magát.

Vallási hovatartozás tekintetében is hasonlóan egységes a város hívő lakossága, hiszen 93%-a katolikus, 6%-a református, 1%-a meg főleg a görögkeleti, az evangélikus és a zsidó vallást mondja magáénak.[20]

Baja történelme során mindig középváros volt, a legmagasabb népességét 1988-ban érte el, amely 40 497 fő volt.

Baja lakosai számának változása 1784-től:

Gazdaság[szerkesztés]

Kikötő a Sugovicán

Fontos dunai kikötő. Évszázadokig vezető szerepe volt a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben.

Vályi András országleírásában Baja mezővárost úgy jellemezte, melynek lakói „leginkább búzával, és egyéb hazánkbéli termésekkel való kereskedésből élnek, vásárjai nevezetesek. (...) Vásárja mind a három nevezetes, és nem kevés hasznot hajt, Dunán való malmai fél órányira vagynak, fogyatkozásai ellenben hogy szántó földjeinek egy része hol homokos, hol pedig kemény, kaszállójok bő időben elég”.

Fényes Elek 1851-ben megjelent geographiai szótárában Baja népességét 15 ezer főben határozta meg. A város lakói gabonával, baranyai borokkal, sárközi tűzifával, gyapjúval, bőrrel kereskednek. A városban a komáromi fakereskedők nagy rakhellyel rendelkeznek. A kézműves mesterek közül legnagyobb számban a csizmadiák, szűcsök, bocskorosok és szűrszabók vannak.

Bár kézmű- és malomipara jelentős volt, az igazi ipari fejlődése a 19. század végén indult meg, amikor számos ipari üzem létesült itt. Megyeszékhely státuszának elvesztésével fejlődése is visszaesett, ismételt fellendülése az 1970-es évek fejlesztései nyomán kezdődött. Az 1990-es évek, a gazdasági szerkezet átalakítása kedvezőtlenül érintette, amely a mai napig érezteti hatását.

Ma is léteznek itt feldolgozóipari üzemek, főként a malomipar, bőripar, posztóipar, faipar és építőipar területén, de élelmiszeripara is jelentős.

Közlekedés[szerkesztés]

Baja fontos közlekedési csomópont, a legdélibb dunai átkelőhely Magyarországon.

Baja (Baja)
Baja
Baja
Baja térképe

Közút[szerkesztés]

Budapest felől az 51-es, Kecskemétről az 54-es, Szeged és Bátaszék felől pedig az 55-ös számú főúton közelíthető meg. A lakott terület tehermentesítését szolgálják az 511-es és az 551-es főutak. Az 55-ös főút Duna-hídja (Türr István híd) 1909-ben épült.

A város területét érintő mellékutak közül legfontosabb az 5501-es út, ez köti össze Bácsalmáson át Tompa és Kelebia térségével. Vaskúttal és annak délebbi szomszédaival az 5506-os út, Szeremlével az 51 144-es számú mellékút kapcsolja össze.

Vasút[szerkesztés]

Baja vasútállomás és Baja-Dunafürdő megállóhely a Kiskunhalast Bátaszékkel összekötő egyvágányú, villamosítatlan, 154-es számú Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon érhető el.

A Baja–Regőce-Zombor-vasútvonal és a Baja–Bezdán–Zombor-vasútvonal magyarországi szakaszainak (Baja–Gara illetve Baja–Hercegszántó) megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció rendelte el. A települést régebben közvetlen vonal kötötte össze Szabadkával, ez volt a Szabadka–Baja-vasútvonal, ami jelenleg nagy részben a 154-es vasúti mező része, az eredeti pálya Bácsalmástól Csikériáig megvan, de már járhatatlan.
A vasútállomás és a Duna között ágazott volna ki belőle a tervezett, de soha meg nem épült Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal.

Hajózás[szerkesztés]

A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Magyarország második legjelentősebb kikötője a Duna-Majna-Rajna víziút-rendszeren.[21] A kikötő a Duna bal partján, az 1479+140 és az 1480+900 folyamkilométer között található.[22]

Helyi tömegközlekedés[szerkesztés]

Baja helyi tömegközlekedését 2019-től a Volánbusz látja el. A helyi autóbuszvonalak mindegyike a városközpont mellett fekvő Déri Frigyes sétányon kialakított autóbusz végállomásról indul.[23]

Kultúra[szerkesztés]

A Belvárosi Szent Péter és Szent Pál-templom

1946-53 között itt működött a Rudnay-művésztelep a Vojnich-kúriában (ma: Nagy István képtár). A művésztelep működésében Rudnay Gyulát három művésztanár P. Bak János, Kun István és B. Mikli Ferenc segítette.[24]

1968 óta a Duna menti Folklórfesztivál egyik helyszíne.

Kálvária-kápolna

1996 óta minden év július második szombatján rendezik meg a Bajai Népünnepély – Bajai Halfőző Fesztivál nevű hagyományőrző programot, amelyen több ezren főzik a híres bajai halászlét. Az elmúlt években ez a program négy napos fesztivállá bővült.

Itt telepedett le 1813-ban a csárdás atyjának is nevezett hegedűművész és zeneszerző, Rózsavölgyi Márk. 1985-ben alakult a Gemenc Táncegyüttes. Azóta a város néptáncos életét más tánccsoportok is színesítik, mint a Lippangós Tánccsoport vagy a Sugovica Tánckör.

A város zenei életét két lelkes amatőr kórus is gazdagítja: a Liszt Ferenc Kórus, az Ad Libitum Kórus és számos tamburazenekar is, illetve minden év tavaszán a város iskolái megrendezik az Éneklő ifjúság kórustalálkozót, valamint a III. Béla Gimnázium Bélás zenedélutánt, ahol az iskola diákjai mutathatják meg tehetségüket.

A belváros két templomában, a Belvárosi Szent Péter és Szent Pál-templomban, illetve a barátok templomaként ismert Páduai Szent Antal-templomban évente 8 alkalommal rendeznek orgonahangversenyeket, a Belvárosi Orgonaesték sorozatban. Ennek az 1998-ban alapított fesztiválnak a szervezője és művészeti szerkesztője dr. Kosóczki Tamás orgonaművész, a Belvárosi templom orgonistája.[25]

Oktatás[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

A Szentháromság tér, előtérben a Szentháromság-szoborral, háttérben a városházával
  • A Szentháromság tér a Sugovica folyóval, a Városházával és a Szentháromság-szoborral
  • Városháza
  • Türr István Múzeum: Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel és mutatja be a látogatóknak.[26]
  • Nagy István Képtár
  • Kálvária-kápolna
  • Bajai zsinagóga: A Városi Könyvtár a város egyik legszebb műemlék épülete, az 1845-ben épült késő klasszicista zsinagógában, valamint a mellette lévő egykori zsidó óvoda-iskolában működik. Az eredeti állapotra a ’80-as évek eleji felújításkor kiemelt figyelmet fordítottak, így a belső tér-és a kettős galériarendszer is megmaradt régi formájában. A Zsinagóga beépített rituális tárgyait, például az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt, a mizrah-emelvényt mellvédrácsozatával együtt, valamint a tóraszekrényt is gondosan helyreállították. A frigyszekrényben néhány eredeti kegytárgyat is őriznek, pl. tóra-tekercseket, hanuka-gyertyatartót, imakönyveket.[27]
  • Éber Emlékház – Galéria
  • Bunyevác Tájház
  • Bagolyvár- Miskolczy Ferenc emlékház: Baja szívében, a Szentháromság tér alatt, a Sugovica – magas-parton áll az 1930-as évektől Bagolyvárként közismert bauhaus épület, mely egykor Miskolczy Ferenc (1899-1994) festőművész otthonaként szolgált. A kiállítóhely az 1920–1990 közötti időszak baja várostörténeti, művészettörténeti korszakainak helyi sajátosságait, a Bácska polgárváros hétköznapjait mutatja be.[26]
  • Bácskai Kultúrpalota
  • Deák Ferenc Zsilip – Zsilipmúzeum

Templomok, szobrok[szerkesztés]

  • Gyümölcsoltó Boldogasszony görögkeleti plébániatemplom [28]
  • Szent Szív-plébániatemplom [29]
  • Szent István-plébániatemplom [30]
  • Józsefvárosi plébániatemplom [31]
  • Baptista templom [32]
  • Evangélikus templom [33]
  • Református templom [34]
  • Szent György görögkeleti temetőkápolna [35]
  • Vodica- Máriakert [36]
  • II. János Pál pápa mellszobra [37]
  • III. Béla király szobra
  • Petőfi-szobor
  • Szent István szobra
  • Neptun-szobor
  • Mészáros Lázár szobra
  • Wass Albert szobra
  • Nagy István festő szobra
  • Szentháromság-szobor [38]
  • Türr István-mellszobor
  • Tóth Kálmán szobra
  • Déri Frigyes mellszobra
  • Hüvelyk Matyi-szobor (Telcs Ede alkotása)
  • Jelky András szobra
  • Gábor Áron rézágyú [39]
  • Tapintható „láthatatlan” – vakok és gyengénlátók tájékozódását segítő – alkotás [40]

Természeti értékek[szerkesztés]

Baja határában – a Duna túlpartján – terül el a vadregényes Gemenci erdő. A terület a Duna-Dráva Nemzeti Park része, azaz természetvédelmi oltalom alatt áll. Európa legnagyobb ártéri erdeje egyedülálló értékekkel, gazdag növényvilággal, változatos és különleges állatállománnyal büszkélkedhet. Itt fészkel például a ritka fekete gólya.

A páratlan fekvésű város és környéke valósággal hívogat a természetbe, az ott eltöltendő szabadidős programokra: erdei sétákat, kerékpártúrákat lehet tenni, a számos vízfelület pedig valódi horgászparadicsom. Nyáron a Duna, valamint a Baja belvárosában kanyargó Sugovica csábít vízi sportok élvezetére, evezésre, kajakozásra, úszásra és napfürdőzésre.[41]

Sportolási és szabadtéri szórakozási lehetőségek[szerkesztés]

  • Türr István emlékmű
  • Halászati Miniskanzen
  • Pandúr Ökopark
  • Strand
  • Városnéző kisvonat
  • Kerékpár kölcsönzés
  • Kajak- és kenu kölcsönzés
  • Motoros csónaktúra a Koppány-sziget körül
  • Sárkányhajó

Bajához kötődő, ismertebb sportolók[szerkesztés]

Baján sportoltak még:

A város szülöttei[szerkesztés]

Türr István szobra Baján
Telcs Ede Hüvelyk Matyi című szobra Baján, a Kölcsey-lakótelepen
Jelky András szobra
Mészáros Lázár mellszobra

További Bajához kötődő személyek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

A település a művészetekben[szerkesztés]

  • Hevesi Lajos írt regényt Baja világutazó fiáról Jelky András kalandjai címmel.[43]
  • Jókai Mór Az arany ember című regényében is szerepel a város.
  • Baja az egyik, kisebb jelentőségű helyszín Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében, itt nőtt fel a főhős nevelt lánya, akinek felkutatása a cselekmény egyik fő célja.
  • Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényéből készült film külső jeleneteit Baján forgatták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Baja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. J. C. v Thiele: Das Königreich Ungarn: Bd. Der Kreis diesseits des Donau. 1833. Hozzáférés: 2017. aug. 11.  
  4. Egyes mára már megcáfolt vélemények szerint a város középkori neve lett volna Frankstadt. Egyetlen 18-19. századi német nyelvű iratban sem nevezik Frankenstadtnak, mindenütt Bajaként szerepel. http://www.ungarn-netz.de/165/Baja.html
  5. a b Baja város története (magyar nyelven). Baja város honlapja, 2008. június 14. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
  6. a b Múltidéző (magyar nyelven). utazom.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 16.)
  7. Vikisüzlük: Özgür Sözlük
  8. Magyarász Ferenc Bajáról írt tanulmányában (megjelent: Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye. Magyarország vármegyéi és városai) ismerteti azt az anekdotát, miért volt kénytelen elzálogosítani Baját a tékozlásairól hírhedt Czobor József. Czobor úgy nyert meg egy állítólagos fogadást – ti. kinek lesz a legdrágább ruhája egy udvari estélyen – hogy a családi képtárból egy Rubens-festményt kivetetett a keretéből, s abból csináltatott mellényt magának.
  9. Denkbuch des großen Brandes in Baja 1840 am 1. May. 1841. Hozzáférés: 2017. aug. 11.  
  10. Baja települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. Sugóparti Hírek - Retro testületi ülés (amerikai angol nyelven). Súgóparti Hírek, 2017. május 26. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  12. Baja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  13. Baja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  14. Baja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  15. Baja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  16. (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  17. Baja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  18. Magyarország közigazgatási helynÉvkönyve, 2019. január 1.Gazetteer of Hungary, 1 January 2019 
  19. https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf 
  20. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_03
  21. Cégbemutató (magyar nyelven). Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft.. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
  22. Szolgáltatások (magyar nyelven). Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft.. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
  23. DAKK - Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. - Baja Város. dakk.hu. (Hozzáférés: 2018. október 28.)
  24. A bajai Rudnay-művésztelep története }}
  25. http://www.orgona.baja.hu/
  26. a b Bajai Múzeum. www.bajaimuzeum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 23.)
  27. Hírfal (magyar nyelven). Ady Endre Városi Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. szeptember 23.)
  28. Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom miserendje
  29. [1]
  30. [2]
  31. [3]
  32. [4]
  33. [5]
  34. [6]
  35. [7]
  36. [8]
  37. [9]
  38. [10]
  39. [11]
  40. [12]
  41. [13]
  42. Mozgalom, Köztérkép: Joakim Vujić - Baja (Aleksandar Zarin, 1990) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2017. január 9.)
  43. Lajos Hevesi: Jelky András kalandjai. 1975. ISBN 978-963-11-0384-7 Hozzáférés: 2020. jan. 24.  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]