Borbíró Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Borbíró Ferenc született: Vojnics Ferenc, (Szabadka, 1879. február 27.Ligonier, Pennsylvania, 1962. december 31.[1]) Szabadka főjegyzője (1908-1915), Baja város polgármestere (1915-1918, 1921-1937), Kassa főispánja (1939).

Élete[szerkesztés]

1879. február 27-én született Szabadkán Vojnics Zélics Félix és Fratricsevits Mária második fiaként. Középiskoláit szülővárosában és a kalocsai jezsuita gimnáziumban végezte. Édesapja korai halála miatt Szabadkán érettségizett, majd a kolozsvári jogi egyetemen jogász diplomát szerzett, később Budapesten államtudományokból doktorált. 1906-ban vette feleségül nemesvidi Beretzk Piroskát. Három gyermekük született: Adrienn, Pongrác és Márta. 1897-ben a főispáni hivatalban lett írnok, majd 1906-ban városi tanácsnok. 1908-ban főjegyzővé választották. 1915-ben egyetlen pályázóként Baja polgármesterévé választották. 1918-ban a szerbek nyugdíjazták, majd Valjevóba internálták. 1922-től a szerb megszállás befejeztével ismét Baja polgármestere lett. 1931-ben magyarosította a nevét Borbíróra. 1937-ben nyugdíjba vonult, ugyanebben az évben halt meg egyetlen fia. 1930-ban a székesfehérvári fegyelmi ügy biztosa, 1937-1938-ban Miskolc pénzügyi ellenőre, 1939-ben Kassa főispánja volt. 1951-ben Budapestről kitelepítették Nagyrábéra (Hortobágy), majd Keszthelyre. 1956-ban Amerikába emigrált, ahol kisebbik lányánál Mártánál, Szent-Györgyi Albert második feleségénél lakott. Élete végén a pennsylvania-i Bethlen Otthonban élt.[2]

Források[szerkesztés]

  1. Baja város honlapja (2010. március 16.)
  2. Fábián Borbála: A főispáni hivataltól a főispánságig, In: Bácsország 2009/1 40-48.