Bácsföldvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bácsföldvár
(Бачко Градиште / Bačko Gradište)
A főutca a római katolikus templommal
A főutca a római katolikus templommal
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségÓbecse
Rang falu
Polgármester Emina Brnjebarac
Irányítószám 21217
Körzethívószám +381 21
Testvérvárosok
Lista
Tiszaföldvár
Népesség
Teljes népesség5110 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság81 m
Terület69,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 31′ 60″, k. h. 20° 01′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 60″, k. h. 20° 01′ 60″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsföldvár
témájú médiaállományokat.

Bácsföldvár (szerbül Бачко Градиште / Bačko Gradište, németül Feldwar in der Batschau) a Tiszamente legdélebbi magyar jellegű települése. Falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Óbecse községben.

Fekvése[szerkesztés]

Óbecsétől 10 km-re délre, Csúrogtól 8 km-re északra fekszik a Ferenc-csatorna partján.

A bácsföldvári táj gyönyörű: a Ferenc-csatorna, a Tisza, a Holt-Tisza, a halastavak, a különböző kisebb-nagyobb vizek - gyönyörű látványt nyújtanak, gazdag állat- és növényvilággal.

Bácsföldvár az összefüggő magyar nyelvterület mai legdélibb települése. A még délebbre fekvő magyar többségű települések (Temerin stb.) már enklávé-jellegűek.

Története[szerkesztés]

Első említése a 15. században történik. Valaha földvár állott itt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A karlócai béke után kezdett újratelepülni. 1848-ban súlyos harcok és vérengzések helyszíne. A szerbek közel 100 magyar fejét levágtak, és a katolikus templom oltárára tették ki. Ezek a véres tettek nem csak szerb oldalról voltak, a magyar fél is hajtott végre hasonlókat, ámbár nem ilyen véreset.

Bácsföldvárról semmilyen adat nem maradt arra nézve, hogy 1941-ben hogyan történt a magyar csapatok bevonulása, csupán az 1918-as betelepítettek kiutasítása történt meg, akik közül egy sem fizetett életével az intézkedések hatására. A háborús bűnöket kivizsgáló bizottság mégis 5 embert talált felelősnek az 1941-es eseményekért.

1910-ben 6609 lakosából 3795 magyar és 2739 szerb volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásához tartozott.

Az 1944-es becsei gyilkosságok rögtön megkezdődtek a település október 23-i "felszabadulása" után, bár ezek eleinte szórványosak voltak. A foglyok legtöbbjét a községi zárkába vitték, ahol verések és kínzások közepette kb. egy hétig tartották őket fogva. Számukat emelte, hogy november vége felé megtalálták a helyi Nyilaskeresztes Párt tagnévsorát. A kivégzések éjjel történtek a Csonthalom nevű hely közelében. Egy terhes anya is volt a kivégzettek között, akinek ugyanúgy nem kegyelmeztek, mint többi sorstársának. A bácsföldvári áldozatok száma 600 fő körüli.

A délszláv háborúk és a három menekülthullám jelentős változást hozott a falu életébe, közel 500 menekült telepedett meg.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
6512 6178 6106 5986 5764 5625 5445[2] 5110[1]

Etnikai összetétel 2002-ben[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 2519 46,26
Szerbek 2417 44,38
Jugoszlávok 241 2,77
Horvátok 63 1,23
Cigányok 48 0,93
Montenegróiak 37 0,73
Muzulmánok 11 0,22
Szlovákok 3 0,05
Ruszinok 3 0,05
Bunyevácok 3 0,05
Szlovének 2 0,03
Németek 2 0,03
Albánok 2 0,03
Ukránok 1 0,01
Macedónok 1 0,01
Bosnyákok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Etnikai összetétel 2011-ben[szerkesztés]

Nemzetiség Szám
Szerbek 2259
Magyarok 2102
Cigányok 170
Horvátok 57
Jugoszlávok 38
Montenegróiak 28
Szlovákok 14
Albánok 9
Muzulmánok 9
Ruszinok 4
Egyéb/Ismeretlen[3]

Természet és szabadidő[szerkesztés]

Csonthalom

Bácsföldvártól mindössze 3 km-re található a Tisza folyamának szabályozása után megmaradt holtága, az úgynevezett Gyöngysziget melletti Holt-Tisza. A holtág mellett 8 kilométeres hosszúságban üdülőházak helyezkednek el. A Gyöngysziget melletti Holt-Tisza 2008 óta van védelem alatt. E területet északon Óbecse és Törökbecse, délen Csúrog és nyugatról Bácsföldvár határolja. A holtág 23 706 m hosszú, a Tisza vajdasági holtágai közül a leghosszabb. A vizes élőhelyek, mocsarak, gyepek, szikesek változatossága, az itt megtalálható nagyszámú ritka és veszélyeztetett növény- és állatfaj, de különösen a gazdag madárvilág e területnek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi jelentőséget is ad. 1997 óta nemzetközileg fontos madárélőhelynek számít. Gyöngyszigeten beszerezhető a híres krokán szőlőből készült bor, mely még a brit királyi család asztalára is felkerült. A Gyöngysziget körül 22 km-es turista útvonal várja a természet szerelmeseit.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született:

Látnivalók[szerkesztés]

  • Az 1806-ban épült Szent Mihály római katolikus templom: 1807-ben I. Ferenc osztrák császár és magyar király, a róla elnevezett Ferenc-csatorna építését meglátogatta, s látván ez egyszerű szegényes templomot, elrendelte saját költségén az új templom építését. A munkálatok 1833-ra fejeződtek be. 1909-ben a templomot kibővítették és új 46 m magas tornyot emeltek.
  • Az 1773-ban épült görögkeleti (szerb) templom
  • A neobarokk stílusú városháza
  • A Gyöngysziget melletti Holt-Tisza Természetvédelmi Park

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)  
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. a b Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források[szerkesztés]

  • Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában. Budapest, Magvető kiadó, 1991.

További információk[szerkesztés]