Bori Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bori Imre
Bori Imre ff.jpg
Született Bori Imre
1929. december 28.
Bácsföldvár
Elhunyt 2004. április 22. (74 évesen)
Újvidék
Állampolgársága szerb[1]
Házastársa Bubelényi Mária (1954-2004)
Gyermekei Ózer Ágnes
Foglalkozása író, irodalomtörténész, egyetemi tanár, kritikus, szerkesztő
Kitüntetései Széchenyi-díj (2003)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bori Imre témájú médiaállományokat.

Bori Imre (Bácsföldvár, 1929. december 28.Újvidék, 2004. április 22.) Széchenyi-díjas (2003) író, irodalomtörténész, egyetemi tanár, kritikus, szerkesztő.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Bori János és Istvánovits Ágnes voltak. 1936-1940 között Bácsföldváron járta ki általános iskolai éveit. Középiskolai tanulmányait Óbecsén és Zentán végezte el 1940-1949 között. 1949-1951 között az Újvidéki Tanárképző Főiskola hallgatója volt. 1950-ben Újvidéken kezdte írói pályáját. 1952-1956 között Csókán oktatott. 1956-1960 között a szabadkai tanítóképző tanára volt. 1958-1962 között az Újvidéki Egyetemen végzett. 1971-től nyugdíjazásáig tanára volt az Újvidéki Egyetem magyar tanszékének, amelynek alapítói közé tartozott. 1979-1981 között a Hungarológiai Intézet igazgatója. 1984-től a Híd főszerkesztője. 1990-től rendes tagja volt a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiának. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett. 1999-ben a Vajdasági Írószövetség életműdíjjal jutalmazta az irodalomtörténészt, aki 2003. március 15-én a magyar irodalmi modernség és a vajdasági irodalmi hagyomány kutatásában elért eredményeiért Széchenyi-díjat kapott.

2004-ben Újvidéken (Novi Sad) érte a halál, az újvidéki Római katolikus temetőben nyugszik.[2]

Magánélete[szerkesztés]

1954-ben házasságot kötött Bubelényi Máriával. Két lányuk született: Ágnes (1955) és Mária (1960).

Munkássága[szerkesztés]

Foglalkozott a magyar és délszláv irodalmak kölcsönhatásának múltjával, jelenével, valamint a magyar folklórral. Irodalmi antológiákat szerkesztett, tankönyveket írt, jelentős tudományszervező munkát folytatott. Írt könyvet többek között Radnóti Miklósról, Nagy Lászlóról, Kassák Lajosról, Krúdy Gyuláról.

Művei[szerkesztés]

  • A gyermek és a könyv (esszék, 1957)
  • Az ember keresése (tanulmány, 1960)
  • A vajdasági ég alatt. A jugoszláviai magyar költészet antológiája (antológia, 1960)
  • Irodalmunk kiskönyve (antológia, 1964)
  • Eszmék és látomások (tanulmány, 1965)
  • Radnóti Miklós költészete (tanulmány, 1965)
  • Két költő (Juhász Ferenc és Nagy László) (tanulmány, 1967)
  • Kassák irodalma és festészete (monográfia, Körner Évával, 1967, 1988)
  • A jugoszláviai magyar irodalom története 1918-1945 (monográfia, 1968)
  • A magyar irodalmi avantgarde története I.-III. (1968-1971)
  • A szecessziótól a dadáig (tanulmány, 1969)
  • A szürrealizmus ideje (tanulmány, 1970)
  • Magyar-délszláv irodalmi kapcsolatok (tanulmány, 1970)
  • Az avantgarde apostolai (Füst Milán és Kassák Lajos) (tanulmány, 1971)
  • Irodalmak - kölcsönhatások (tanulmány, 1971)
  • Idő, idő, tavaszidő. A jugoszláviai magyarság népköltészetéből (antológia, 1971)
  • Irodalmi hagyományaink. Kilenc évszázad írásaiból (tanulmány, antológia, 1971)
  • Fejezetek irodalmunk természetrajzából (tanulmány, 1973)
  • Márciusi zsoltár. A jugoszláviai magyar avantgarde költészet (1973)
  • Irodalmunk évszázadai (tanulmány, 1975)
  • Fridolin és testvérei (tanulmány, 1976)
  • Miroslav Krleža (kismonográfia, 1976)
  • Szövegértelmezések, írások versekről, prózáról (1977)
  • A nádsíp. XX. századi magyar novellák (1977)
  • Sinkó Ervin: Vándorbotom meg-megtorpan (1977)
  • Fehér Ferenc (kismonográfia, 1978)
  • Krúdy Gyula (kismonográfia, 1978)
  • Balázs G. Árpád (monográfia, 1979)
  • Varázslók és mákvirágok (tanulmány, 1979)
  • Sinkó Ervin (monográfia, 1981)
  • A jugoszláviai magyar irodalom rövid története (monográfia, 1982, 1993)
  • Móricz Zsigmond prózája: értelmezési kísérlet (1983)
  • Ugart kell törnünk. Válogatás a Vajdasági Írásból (1983)
  • Bori Imre huszonöt tanulmánya (tanulmányok, 1984)
  • A magyar irodalom modern irányai I-II. (1985-1989)
  • Kosztolányi Dezső (kismonográfia, 1986)
  • Tanulmányok a magyar-délszláv irodalmi kapcsolatokról (tanulmányok, 1987)
  • Szenteleky Kornél: Egy fáradt szív szerelmei. Egybegyűjtött írások 1914-1920 (Pastyik Lászlóval, 1988)
  • Ivo Andrić (monográfia, 1992)
  • Pogled na pripovedacko delo Ive Andrića - Pillantás Ivo Andrić elbeszélő művészetére (monográfia, 1992)
  • Prózatörténeti tanulmányok (tanulmányok, 1993)
  • Szenteleky Kornél: Nyári délelőtt. Egybegyűjtött novellák, regény 1923-1933 (1993)
  • Szenteleky Kornél (monográfia, 1994)
  • Írók, események, jelenségek. Tíz év tanulmányaiból, feljegyzéseiből (tanulmányok, feljegyzések, 1997)
  • Honosságunk első félezer éve (Bosnyák Istvánnal, Rokay Péterrel, Glatz Ferenccel, 1997)
  • Hétről hétre (1998)
  • Szociográfiák nyomában (1998)
  • A jugoszláviai magyar irodalom története (1998)
  • Identitáskeresőben (2000)
  • Krónikák írókról, könyvekről (2000)
  • Ember, táj, történelem (2001)
  • Az élet és a halál Ősfája alatt. Írások Juhász Ferenc költészetéről; Forum, Újvidék, 2003
  • Ezredéve itt. Délvidéki olvasókönyv; összeáll.; Forum, Újvidék, 2004
  • József Attila költészete; utószó Bányai János; Forum, Újvidék, 2005
  • Szenteleky Kornél; MTA, Bp., 2005 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • A jugoszláviai magyar irodalom története; Forum, Újvidék, 2007
  • Radnóti Miklós költészete; Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2009

Díjai[szerkesztés]

  • Híd Irodalmi Díj (1965, 1969, 1971)
  • Újvidék város Októberi díja (1968)
  • Szenteleky Kornél-díj (1973)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1980)
  • Pro Cultura Hungarica díj (1995)
  • Széchenyi-díj (2003)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. Újvidék (Novi Sad) Római katolikus temető; 1/4-18 lásd Tóth Tamás: A szerbiai temetőkben nyugvó jeles és/vagy nevezetes személyek adattára. Szeged, 2010. 435. p.

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó, ISBN 963-8477-64-4
  • Csáky S. Piroska: Bori Imre-bibliográfia, 1950-1992; név- és tárgymutató Csapó Julianna; Forum, Újvidék, 1994

További információk[szerkesztés]