Kishegyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kishegyes (Mali Iđoš)
Szent Anna katolikus templom
Szent Anna katolikus templom
Kishegyes címere
Kishegyes címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bácskai
KözségKishegyes
Rang falu
Polgármester Marko Lazić
Irányítószám 24321
Körzethívószám +381 (0)24
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 4830 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság98 m
Terület175 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kishegyes (Szerbia)
Kishegyes
Kishegyes
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 42′ 25″, k. h. 19° 39′ 52″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 25″, k. h. 19° 39′ 52″
Kishegyes weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishegyes témájú médiaállományokat.

Kishegyes (szerbül Мали Иђош / Mali Iđoš) falu és község Szerbia Vajdaság tartományában, az Észak-bácskai körzet középső részén. A Krivaja folyó mentén helyezkedik el a Telecskai-dombok ölelésében, Topolya és Szenttamás között félúton.

Kishegyes község[szerkesztés]

Kishegyeshez tartozik még két falu, Szeghegy és Bácsfeketehegy. (Előbbit a helyiek gyakran Szikics, az utóbbit pedig Feketics néven említik). Területére nézve (175 négyzetkilométer) Kishegyes Szerbiában a legkisebb község.

Nevének eredete[szerkesztés]

Kishegyessel először a Mátyás király által 1462-ben kiadott adománylevélben találkozunk Hegyesthwrol alakban. 1476-ban már Hegyes, a török időkben Kis Higyos, Parvohygos, majd a 18. század végétől Kishegyes.

Története[szerkesztés]

A falu neve a történelem folyamán először 1462-ben bukkan fel, amikor Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek Szabadka táján több pusztát ajándékozott, köztük Hegyesthwrolt is. A Hegyes névvel mint faluval 1476-ban találkozunk amikor a Maróthiak Tisza-vidéki birtokait számba vették. Ebben a felsorolásban megtalálható: Szegegyház, Feketeegyház, Két-Sopronya, Kutas, valamint Nagyhegyes és Kishegyes neve is, melyek valószínűleg a mai Kishegyes környékén terültek el. A falu pusztulása 1514-ben kezdődött meg a Dózsa-féle parasztfelkeléssel, ami jelentős anyagi és emberi áldozatokat követelt, majd 1526-1527-ben Jovan Nenad uralma súlyosbították a helyzetet, végül törökök teljesen elpusztították a települést. A 17. század végére teljesen elpusztult a két falu. 1703-ban még úgy ismerik a két pusztát, mint török kori kis falvakat.

Az újratelepítés 1769-ben történt, ekkor Békés megyéből, Békésszentandrásról 81 római katolikus család költözött a mai Kishegyes területére. Kishegyes és Nagyhegyes puszták betelepítésére döntő hatással volt Cothmann Antal 1763. évi helyszíni szemléje. Jelentésében a pusztákat betelepítésre alkalmasnak találta. A falu újratelepítését Kruspér Pál bácsi kamarai jószágigazgató intézte. Miután közhírré tette Kishegyes betelepítését, csakhamar jelentkeztek a Békés megyei Szentandrásról magyarok, akik bizonyos szabadságjogok mellett hajlandók voltak itt letelepedni. Bodor Antal szerint az ideérkezettek református vallásúak voltak, még Iványi római katolikus magyarok érkezéséről tett említés.

A kamarai jószágigazgató 1769. márciusában Kishegyes pusztát jelölte ki az új lakóknak. A telepesek az év márciusában érkeztek meg. A falu az újratelepítés során a Krivaja (Bácsér) mentén épült fel, kezdetben 170-en lakták.

A telepítés után már 1770-ben iskolát szerveztek, 1771-ben imaházat építettek, 1776-ban megalapították a plébániát. 1788-ban felépült a Szent Anna templom, melyet még abban az évben felszentelnek. A főoltárt Joseph Franciscus Falconeri képe (1791.) díszíti, a mellékoltárokon Than Mór alkotásai (1868.) láthatók.

A Szent Anna tiszteletére emelt templomot 1788-ban szentelték fel. A falu az újratelepítés során a Krivaja (Bácsér) mentén épült fel, kezdetben 170-en laktak itt. 1849. július 14-én Guyon Richárd a falu közelében győzte le Jellacsics horvát bán többségben lévő seregét – s ezzel megvívta a szabadságharc utolsó győztes csatáját.

1815-ben iparosai önálló iparos céhbe tömörültek. A rendszeres orvosi ellátás 1826 óta folyamatosan működik. 1874-ben szervezték meg az önkéntes tűzoltó testületet. Az óvodát 1896-ban alapították. Gyógyszertára 1903 óta van a falunak, ennek első bútorzata is látható a könyvtárban. A XVIII. század végétől van postája, 1895-ben távírót, 1913-ban telefont kapott a falu. Az 1900-as évek elején vasútállomása, gőzmalma, téglagyára és két pénzintézete volt a falunak. Villamosítása a tízes évék elején kezdődött meg.

A trianoni békeszerződésig Kishegyes Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott.

Az 1980-as évekig Kishegyes lakossága, az 1848–49-es szabadságharc és a világháborúk éveitől eltekintve, folyamatosan növekedett.

A szerbek a faluba, illetve Kishegyes község területére főleg az 1990-es évek délszláv háborúi alatt érkeztek mint menekültek főleg Horvátországból és Boszniából. A háború alatt a helyi vállalkozások nagy része tönkrement. Sokan Magyarországon vállaltak munkát. Korábban jelentős szerepe volt a mezőgazdasági birtoknak, a fémfeldolgozó vállalatnak és a téglagyárnak. Mára társadalmi vállalataink magántulajdonba kerültek. Kishegyesen még mindig 30%-os a munkanélküliség.

Pecze kastély[szerkesztés]

1923-ban épült Pecze Ferenc és Lendvai Terézia kastélya. Az épületet egy verbászi német építész tervezte, aki ügyelt arra, hogy minden új és jó minőségű legyen. Bevezették az áramot, a fürdőszobában, konyhában meleg víz volt, parkettáztak, és redőnyöket szereltek az ablakokra.

Pecze Margit, és lánya Baba, talán fél évig élt a kastélyban. Négy és fél éves korában meghalt. Szülei a temetőben a kápolnát építtettek, ahol a család sírboltja is van. A kápolnában lévő festményen látható a kislány arcképe.

Kultúra[szerkesztés]

A falunak van óvodája, általános iskolája, könyvtára, egészségháza. Számos író, képzőművész, színész, zenész és újságíró pályafutása indult a faluból. Lajkó Félix és Rúzsa Magdi is Kishegyesen kezdte a karrierjét. A helyi művelődési élet mozgatója a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, elnöke Linka B. Gabriella. Az Egység Sportegyesület keretében pillanatnyilag a labdarúgó, sakk és a női kézilabda szakosztály működik. Az asztalitenisz klub neve Dombos Asztalitenisz Klub. Évenkénti rendezvények a Dombos Fest, Anna-napok, Csépe-emléknap (Hegyesi literatúra). Havonta megjelenik a kishegyesiek lapja a Szó-Beszéd. A faluban több civil szervezet működik sikeresen. A Maronka Károly Önkéntes Tűzoltó Testület 130 éves múltra tekint vissza.

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
6989 6803 6860 6603 6271 5803 5465[2] 4890[forrás?]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 4767 87,22
Szerbek 389 7,11
Cigányok 119 2,17
Jugoszlávok 35 0,64
Montenegróiak 30 0,54
Horvátok 25 0,45
Németek 10 0,18
Ruszinok 9 0,16
Bunjevácok 7 0,12
Muzulmánok 6 0,10
Szlovének 5 0,09
Bosnyákok 3 0,05
Macedónok 2 0,03
Albánok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

A településen az "Egység" sport klub létezik, amelyen belül többek között a labdarúgó szakosztály is működik FK Egység Kishegyes néven. A labdarúgás 1913-tól játsszák szervezett keretek között Kishegyesen. Az első klub 1919-ben alakult KAC (Kishegyesi Atlétikai Club) néven. Története folyamán többször is változtatott nevet. 1932-1942. Bela Zvezda, 1942-1944 Bocskai. 1945-től napjainkig folyamatosan Egység néven szerepel. A labdarúgócsapat rendszeresen részt vett a bajnokságon, többször szerepelt a topolyai községi ligában, a szabadkai ligában és a bácskai ligában. 1939-1940 a Szabadkai Alszövetséghez tartozó Középbácskai 2. osztály bajnokságát nyerte meg, amelyben kilenc csapat szerepelt.

Az 1950-es években két esetben is selejtezőt játszott a vajdasági ligába jutásért, de ez egyik alkalommal sem sikerült. Ez az egyedüli klub a faluban amely a megalakulása óta megszakítás nélkül működik. A klub első elnöke Oláh Béla volt. A klub jelenleg a Szerb labdarúgó-bajnokság hatodik osztályában, a Topolya-Kishegyes Községi ligában szerepel. Klub ősi riválisa az 1946-ban a község Szeghegy nevű településébe betelepített montenegróiak által alapított "Njegoš". A FK Egység Kishegyes az utóbbi évtizedekben a Szerb labdarúgó-bajnokság ötödik osztályában szerepel, azonban az anyagi válság a kishegyesi klubot is elérte, így a 2009-2010 idényben alsóbb osztályba kényszerül, amelyből még azóta sem sikerült feljutnia. A klub történetének legnevesebb játékosa Dudás István volt, aki 1983 és 1988 között játszott Kishegyesen. Dudás játszott többek között a belga R. Charleroi SC csapatában is.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]