Kishegyes
| Kishegyes (Mali Iđoš) | |||
 | |||
| Szent Anna katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Észak-bácskai | ||
| Község | Kishegyes | ||
| Rang | falu | ||
| Polgármester | Marko Lazić | ||
| Irányítószám | 24321 | ||
| Körzethívószám | +381 (0)24 | ||
| Rendszám | SU | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5464 fő (2002) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 98 m | ||
| Terület | 181 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 42′ 25″, k. h. 19° 39′ 52″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 25″, k. h. 19° 39′ 52″ | |||
| Kishegyes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kishegyes témájú médiaállományokat. | |||
Kishegyes (szerbül Мали Иђош / Mali Iđoš) falu és község Szerbia Vajdaság tartományában, az Észak-bácskai körzet középső részén. A Krivaja folyó mentén helyezkedik el a Telecskai-dombok ölelésében, Topolya és Szenttamás között félúton.
Kishegyes község[szerkesztés]
Kishegyeshez tartozik még két falu, Szeghegy és Bácsfeketehegy. (Előbbit a helyiek gyakran Szikics, az utóbbit pedig Feketics néven említik).
Területére nézve (181[1] négyzetkilométer) Kishegyes Szerbiában az egyik legkisebb község.
Története[szerkesztés]
A falu neve a történelem folyamán először 1462-ben bukkan fel, amikor Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek Szabadka táján több pusztát ajándékozott, köztük Hegyesthwrolt is. A törökök teljesen elpusztították a települést. Az újratelepítés 1769-ben történt, ekkor Békés megyéből, Békésszentandrásról 81 római katolikus család költözött a mai Kishegyes területére.
A Szent Anna tiszteletére emelt templomot 1788-ban szentelték fel. A falu az újratelepítés során a Krivaja (Bácsér) mentén épült fel, kezdetben 170-en laktak itt. 1849. július 14-én Guyon Richárd a falu közelében győzte le Jellacsics horvát bán többségben lévő seregét – s ezzel megvívta a szabadságharc utolsó győztes csatáját.
A trianoni békeszerződésig Kishegyes Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott.
Az 1980-as évekig Kishegyes lakossága, az 1848–49-es szabadságharc és a világháborúk éveitől eltekintve, folyamatosan növekedett.
A szerbek a faluba, illetve Kishegyes község területére főleg az 1990-es évek délszláv háborúi alatt érkeztek mint menekültek főleg Horvátországból és Boszniából. A háború alatt a helyi vállalkozások nagy része tönkrement. Sokan Magyarországon vállaltak munkát. Korábban jelentős szerepe volt a mezőgazdasági birtoknak, a fémfeldolgozó vállalatnak és a téglagyárnak. Mára társadalmi vállalataink magántulajdonba kerültek. Kishegyesen még mindig 30%-os a munkanélküliség.
Kultúra[szerkesztés]
A falunak van óvodája, általános iskolája, könyvtára, egészségháza. Számos író, képzőművész, színész, zenész és újságíró pályafutása indult a faluból. Lajkó Félix és Rúzsa Magdi is Kishegyesen kezdte a karrierjét. A helyi művelődési élet mozgatója a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, elnöke Linka B. Gabriella. Az Egység Sportegyesület keretében pillanatnyilag a labdarúgó, sakk és a női kézilabda szakosztály működik. Az asztalitenisz klub neve Dombos Asztalitenisz Klub. Évenkénti rendezvények a Dombos Fest, Anna-napok, Csépe-emléknap (Hegyesi literatúra). Havonta megjelenik a kishegyesiek lapja a Szó-Beszéd. A faluban több civil szervezet működik sikeresen. A Maronka Károly Önkéntes Tűzoltó Testület 130 éves múltra tekint vissza.
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 6989 | 6803 | 6860 | 6603 | 6271 | 5803 | 5465[2] | 4890[forrás?] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 4767 | 87,22 |
| Szerbek | 389 | 7,11 |
| Cigányok | 119 | 2,17 |
| Jugoszlávok | 35 | 0,64 |
| Montenegróiak | 30 | 0,54 |
| Horvátok | 25 | 0,45 |
| Németek | 10 | 0,18 |
| Ruszinok | 9 | 0,16 |
| Bunjevácok | 7 | 0,12 |
| Muzulmánok | 6 | 0,10 |
| Szlovének | 5 | 0,09 |
| Bosnyákok | 3 | 0,05 |
| Macedónok | 2 | 0,03 |
| Albánok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres emberek[szerkesztés]
- Csépe Imre, vajdasági író, gyermekversek költője
- Dudás Kálmán, költő, műfordító
- Kollár Ferenc, tudományos kutató
- Lajkó Félix, világzenei hegedűművész és zeneszerző
- Maronka Csilla, magyar színésznő, jelmeztervező
- Németh István, vajdasági magyar író, újságíró
- Rúzsa Magdolna, magyar énekesnő
- Szerbhorvát György, író, kritikus, újságíró, szerkesztő, szociológus
- Id. Virág Gábor, helytörténész, tanár.
- Virág Gábor, író, szerkesztő, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgató-főszerkesztője.
- Kocsis Árpád, író, filozófus. 1988-ban született Jugoszláviában. Kishegyesen él.
Testvértelepülés[szerkesztés]
Sport[szerkesztés]
A településen az "Egység" sport klub létezik, amelyen belül többek között a labdarúgó szakosztály is működik FK Egység Kishegyes néven. A labdarúgás 1913-tól játsszák szervezett keretek között Kishegyesen. Az első klub 1919-ben alakult KAC (Kishegyesi Atlétikai Club) néven. Története folyamán többször is változtatott nevet. 1932-1942. Bela Zvezda, 1942-1944 Bocskai. 1945-től napjainkig folyamatosan Egység néven szerepel. A labdarúgócsapat rendszeresen részt vett a bajnokságon, többször szerepelt a topolyai községi ligában, a szabadkai ligában és a bácskai ligában. 1939-1940 a Szabadkai Alszövetséghez tartozó Középbácskai 2. osztály bajnokságát nyerte meg, amelyben kilenc csapat szerepelt.
Az 1950-es években két esetben is selejtezőt játszott a vajdasági ligába jutásért, de ez egyik alkalommal sem sikerült. Ez az egyedüli klub a faluban amely a megalakulása óta megszakítás nélkül működik. A klub első elnöke Oláh Béla volt. A klub jelenleg a Szerb labdarúgó-bajnokság hatodik osztályában, a Topolya-Kishegyes Községi ligában szerepel. Klub ősi riválisa az 1946-ban a község Szeghegy nevű településébe betelepített montenegróiak által alapított "Njegoš". A FK Egység Kishegyes az utóbbi évtizedekben a Szerb labdarúgó-bajnokság ötödik osztályában szerepel, azonban az anyagi válság a kishegyesi klubot is elérte, így a 2009-2010 idényben alsóbb osztályba kényszerül, amelyből még azóta sem sikerült feljutnia. A klub történetének legnevesebb játékosa Dudás István volt, aki 1983 és 1988 között játszott Kishegyesen. Dudás játszott többek között a belga R. Charleroi SC csapatában is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ SBUO. www.severnobacki.okrug.gov.rs. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Gubitza Kálmán: A kishegyesi régibb középkori temető. In: Archaeologiai Értesítő, XXVII. évf. (1907), 346–363. o.; XXXI. évf. (1911), 122–134. o.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Kishegyes honlapja
- Szó-Beszéd Online, a kishegyesiek hírportálja
- A Vajdaság települései és címerei – Kishegyes Archiválva 2020. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kishegyes jubileuma – Magyar Szó, 2009. március 14.
