Palics
| Palics (Palić) | |
 | |
| A Palicsi-tó | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bácskai |
| Község | Szabadka |
| Rang | város |
| Irányítószám | 24413 |
| Körzethívószám | +381 24 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 7745 fő (2002) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 99 m |
| Terület | 103 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 06′ 11″, k. h. 19° 45′ 31″46.103056°N 19.758611°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 11″, k. h. 19° 45′ 31″46.103056°N 19.758611°E | |
| Palics weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palics témájú médiaállományokat. | |
Palics vagy Palicsfürdő (szerbül: Палић / Palić, latinul: Paligo Palus, horvátul: Palić, németül: Palitsch) közkedvelt fürdőváros Szerbiában, az azonos nevű tó partján a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától légvonalban 3 km távolságban.
Fekvése
[szerkesztés]A város a szerb-magyar határ közvetlen közelében, a településről elnevezett tó partján fekszik. Gyakorlatilag Szabadka elővárosa, attól 8 kilométerre keletre fekszik. Osztottpályás út köti össze a várossal.
Története
[szerkesztés]Első említése Paly néven 1462-ben, Mátyás király adománylevelében történt, amikor a pusztát anyjának ajándékozta. A település a 19. század közepén kezdett felépülni, ekkor fedezték fel a tó vizének és iszapjának gyógyító voltát. Mai szecessziós külsejét az 1900-as évek elején nyerte el. A Monarchia felkapott fürdővárosai között tartották számon. A trianoni békeszerződésig, majd 1941–1945 között Magyarország, Bács-Bodrog vármegye része volt.
Lakosság
[szerkesztés]
A lakosság nemzetiségi összetétele a következő:
| 1991 | 2002 | |
|---|---|---|
| magyar | 4562 (61,86%) | 4178 (53,94%) |
| szerb | 886 (12,01%) | 1930 (24,92%) |
| horvát | 359 (4,87%) | 399 (5,15%) |
| jugoszláv | 924 (12,53% | 351 (4,53%) |
| bunyevác | 342 (4,64%) | 335 (4,33%) |
| montenegrói | 46 (0,62%) | 39 (0,50%) |
| macedón | 34 (0,46%) | 31 (0,40%) |
| német | 12 (0,16%) | 19 (0,25%) |
| albán | 5 (0,07%) | 16 (0,21%) |
| cigány | 1 (0,01%) | 9 (0,12%) |
| szlovén | 17 (0,23%) | 8 (0,10%) |
| muzulmán | 4 (0,05%) | 7 (0,09%) |
| román | 3 (0,04%) | 4 (0,05%) |
| ruszin | 9 (0,12%) | 3 (0,04%) |
| ukrán | 0 (0,00%) | 2 (0,03%) |
| bosnyák | 0 (0,00%) | 1 (0,01%) |
| bolgár | 3 (0,04%) | 1 (0,01%) |
| szlovák | 3 (0,04%) | 1 (0,01%) |
| cseh | 1 (0,01%) | 1 (0,01%) |
| vlah | 1 (0,01%) | 0 (0,00%) |
| zsidó | 3 (0,04%) | 0 (0,00%) |
| lengyel | 4 (0,05%) | 0 (0,00%) |
| orosz | 2 (0,03%) | 0 (0,00%) |
| sokác | 2 (0,03%) | 0 (0,00%) |
| egyéb | 4 (0,05%) | 39 (0,50%) |
| nem nyilatkozott | 7 (0,09%) | 315 (4,07%) |
| területi hovatartozás nélkül | 6 (0,08%) | 43 (0,56%) |
| ismeretlen | 135 (1,83%) | 11 (0,14%) |
| összesen | 7375 (100,00%) | 7745 (100,00%) |
Vallás
[szerkesztés]A palicsi lakosság vallási összetétele a következő:
| 2002 | |
|---|---|
| katolikus | 4886 (63,09%) |
| ortodox | 1984 (25,62%) |
| protestáns | 185 (2,39%) |
| muzulmán | 29 (0,37%) |
| zsidó | 3 (0,04%) |
| egyéb | 25 (0,32%) |
| nem nyilatkozott | 539 (6,96%) |
| ateista | 85 (1,10%) |
| ismeretlen | 9 (0,12%) |
| összesen | 7745 (100,00%) |
Gazdaság
[szerkesztés]Első helyen az idegenforgalom említendő, jelentősebb vállalatok a Palics-Ludas Közvállalat és az Elitte-Palics turisztikai-vendéglátóipari vállalat, a Palicsi Pincegazdaság és a Chemos műanyagfeldolgozó üzem.
Látványosságai
[szerkesztés]
A tóparti szecessziós épületek Komor Marcell és Jakab Dezső tervei. A családi villákat az ún. korai svájci nyaraló-stílusban építették. Az egyik villa a szocializmus idején Tito tulajdonában volt. Itt működik Szerbia egyik legszebb állatkertje, a Palicsi Állatkert.
Kultúra, rendezvények
[szerkesztés]- Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál (nyaranta)
- Szüreti Napok
- Palicsi Olimpiai Játékok
- Sakktivity (a Világsakkfesztivál napján)
- Funchesstic!
Személyiségek
[szerkesztés]- Itt születtek
- Itt élnek/éltek
- Sinka Ferenc Borász
- Tolnai Ottó
- Bruck Pál orvos
- Lajkó Félix citera- és hegedűművész, világzenész
- Csáth Géza (Brenner József)
- Angelo Torricelli olasz vívómester
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Újszász város napja Archiválva 2008. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Újszász weboldala
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos honlap
- Hivatalos turisztikai honlap
- Palics története Archiválva 2020. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar László: Palics történetének rövid áttekintése PDF
