Gunaras

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gunaras
(Гунарош / Gunaroš)
Gunaras üdvözlőtáblája
Gunaras üdvözlőtáblája
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bácskai
Község Topolya
Rang Falu
Polgármester Csorba Ottó
Irányítószám 24312
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség 1441 fő (2002) +/-
Magyar lakosság 1401 fő
Népsűrűség 60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 109 m
Terület 38,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gunaras (Szerbia)
Gunaras
Gunaras
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 45′ 20″, k. h. 19° 49′ 27″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 20″, k. h. 19° 49′ 27″
Gunaras weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gunaras témájú médiaállományokat.

Gunaras (1950-ig Moholgunaras, szerbül Гунарош / Gunaroš) település a Délvidéken, Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben. Közigazgatásilag hozzá tartozik még két kisebb település, Brazília és Bogaras is.

Fekvése[szerkesztés]

Gunaras Topolya községben a Csík-értől nyugatra eső löszfennsíkon helyezkedik el, rövid bekötőúttal csatlakozik a Topolya-Becse főúthoz. A települést nyugati irányból alacsony fekvésű, nedves talajú sztyepp határolja, nedvességet kedvelő növényzettel. Ez a löszfennsík alacsonyabb része, tengerszint feletti magassága 94-96 m. A felszínt tágas, sekély, zárt, kör, vagy ovális alakú mélyedések tarkítják, melyek közül a mélyebbek alján összegyűlik a víz. A keleti oldal szárazabb és magasabban fekszik. Itt található a Csík-ér mély völgye. A talaj termékeny karbonátos feketeföld, és löszös Gley-rögök képződésének jeleit viselő feketeföld és réti talajok jellemzik. A földrajzi adottságok kiváló lehetőséget nyújtanak a mezőgazdaság és az állattenyésztés számára.

A név eredete[szerkesztés]

A települést 1950-ig Moholi Gunarasnak hívták, s ekkor változtatták Gunarasra. Az elnevezést a házilúd tömeges tenyésztése miatt kapta.

Története[szerkesztés]

A múlt század közepéig a terület legelői állattartásra alkalmas, felszántatlan gyep volt. A lakosság tömegesebb, főleg Bánátból történő betelepülése a közös legelők felosztásával történt. A megvásárolt földeken a szegényparasztok földműves szállásokat alakítottak ki, ezért a moholi határ legnyugatibb részét hamar sűrű tanyahálózat fedte le, s ily módon a nagybirtokosok gazdaságainak lakossága is növekedett.

A szállások, igazgatási és gazdasági épületek csoportosulása a SzabadkaCsantavérSzenttamás kocsiút és a Kishegyest Mohollal összekötő utak kereszteződésében történt. A 19. század végére megépült a szélmalom, csárdát nyitottak, csendőrlakot alakítottak, és 1887-re megépült az első iskola. 1925-ben római katolikus templomot emeltek, 1946-ban Topolyához csatolták. A település fejlődésének ez volt az első szakasza. A második szakasz a szocializmus idején, a falu új részének tervszerű kiépítésével következett, amikor kiépült a víz- és villamoshálózat, s postát, egészségházat és tornatermet kapott.

Gazdaság[szerkesztés]

A faluban jelentős állattartás és növénytermesztés folyik. 514 háztartás (ez 83,2%) rendelkezik parasztgazdasággal. Jellemző takarmánynövények a búza, a kukorica és a cukorrépa. A háztáji gyümölcs- és zöldségtermesztés a kedvező körülmények ellenére nem túl elterjedt a falu gazdaságaiban. Az egy földműves gazdaságra eső sertések és szarvasmarhák száma jelentősen felülmúlja a vajdasági átlagot. A szomszédos településektől eltérően, Gunarason fejlett a juhászat folyik, az állatállomány folyamatosan nő, a háziszárnyasok nevelése szintén a tartományi átlag felett van.

Az ipar nem túl fejlett, korábban a malomipar közeledett a tanyavilághoz szélmalmok által. Egy kisebb téglagyár is épült a helyi igények kielégítésére, illetve léteznek elsődleges szolgáltatást végző iparosműhelyek is.

Gunaras a Brazíliát és Bogarast is magában foglaló helyi közösség központja, itt található az iroda is. A művelődési feladatokat az általános iskola és a helyi könyvtár látja el. A településnek ezenkívül egészségháza, postahivatala, vegyesboltja és rendőrállomása van.

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
568 1333 1301 1219 1617 1531 1441[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 1401 97,22
Szerbek 18 1,24
Jugoszlávok 6 0,41
Bunyevácok 3 0,20
Horvátok 2 0,13
Montenegróiak 1 0,06
Németek 1 0,06[2]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]