Ugrás a tartalomhoz

Pacsér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pacsér (Pacsér - Pačir)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bácskai
KözségTopolya
Rangfalu
PolgármesterSzabolcski Szabolcs
Irányítószám24342
Körzethívószám+381 (0) 24
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Terület76,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 53′ 58″, k. h. 19° 26′ 30″45.899400°N 19.441700°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 58″, k. h. 19° 26′ 30″45.899400°N 19.441700°E
Pacsér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pacsér témájú médiaállományokat.

Pacsér (szerbül Пачир / Pačir) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben.

A településnek a múltban több elnevezése is volt, ezek közül is az első a Pacher, mellyel 1409-ben találkozunk, csak valamivel később kapta a Pachyr, majd végül a Pacsér nevet.

Fekvése

[szerkesztés]

A Telecskai dombok északi lankáin, a helyiek által Krivajának nevezett folyócska partján terül el. A helység Bajmok és Bácskossuthfalva (Moravica) között, Szabadkától 31 km-re délnyugatra található. Tengerszint feletti magassága 103–112 m.

Története

[szerkesztés]

1409-ben említik először. 1462. február 16-án Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek ajándékozta a környező falvakkal együtt. 1541-től az Oszmán Birodalom rablóhadjáratai teljesen leigázták. 1580-tól úgy emlegették, mint 16 adófizetős települést.

1680–1726-ig a falu teljesen kihalt. 1726-tól a pacséri puszta a zombori határőrök tulajdonában volt. Először a pásztor családok, akik itt szerettek volna letelepedni, csak kunyhókat, majd később házakat is építettek. A zombori városi vezetőség támogatta azokat akik le akartak telepedni Pacséron, abban az időben a városi kamara legnagyobb pusztasága volt a pacséri. A szervezett telepítés 1783-tól lett intenzívebb, 1786-ban pedig kb. ezer, Kisújszállásról érkezett református magyar telepedtek le itt.

1910-ben 5052 lakosából 3208 magyar, 1439 szerb, 246 német 153 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Topolyai járásához tartozott, majd a délszláv államhoz került. 1941–44 között ismét Magyarország része. 1944-ben a szerb megtorlásnak 200 helyi magyar esett áldozatul.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4907 4806 4754 4189 3871 3309 2948[1] 2580

Etnikai összetétel

[szerkesztés]

2002-ben 2948 lakosából 1766 fő magyar, 864 szerb, 68 bunyevác, 55 jugoszláv, 45 horvát, 29 pedig cigány volt.

Nemzetiség Szám %
Magyarok 1766 59,90
Szerbek 864 29,30
Bunjevácok 68 2,30
Jugoszlávok 55 1,86
Horvátok 45 1,52
Cigányok 29 0,98
Németek 6 0,20
Bosnyákok 5 0,16
Montenegróiak 4 0,13
Muzulmánok 4 0,13
Szlovének 3 0,10
Románok 3 0,10
Szlovákok 2 0,06
Ruszinok 2 0,06
Ukránok 1 0,03
Macedónok 1 0,03
Albánok 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[2]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]