Királyhalom

Királyhalom (Bački Vinogradi)
A település határa a Buki-hídnál, az M22-es útról
Királyhalom címere
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bácskai
Község	Szabadka
Rang	falu
Irányítószám	24415
Körzethívószám	+381 24
Testvérvárosok	Lista Domaszék Hajdújárás Ásotthalom Mórahalom
Népesség
Teljes népesség	2044 fő (2011) +/-
Népsűrűség	79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	90 m
Terület	25,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 08′, k. h. 19° 52′46.13333333, 19.86666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhalom témájú médiaállományokat.

Királyhalom (másként Királyhalma vagy régebbi hivatalos nevén Bácsszőlős, szerbül: Бачки Виногради / Bački Vinogradi) falu Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Szabadka községben.

Neve

A települést kialakulásakor rövid ideig Rúzsaháza néven is emlegették, egy Rózsa nevezetű zsidó vállalkozó, Ormódi Béla embere után, aki a Kárász-család birtokában lévő homokpuszta egy részét megvásárolta és parcelláztatta. 1946-ig Királyhalom vagy Királyhalma, majd Bácsszőlős.

Fekvése

A Duna–Tisza közi homokhátságon helyezkedik 2 km-re a magyar országhatártól. 2012. december 4-én bejelentették, hogy határátkelőt létesítenek Ásotthalommal. A bejelentéskor a magyar oldalon már megépült az út a határig, csupán a határállomás építése volt hátra. Szerb oldalon viszont 30 méter hiányzott még az útból, és itt is fel kellett még építeni a határállomást, amelyet 2013. május 16-án adtak át.

Vasúton a Szeged–Szabadka-vonalon érhető el.

Története

Királyhalom története elválaszthatatlan Horgos történetétől. A török hódoltság ideje alatt a terület elnéptelenedett. Szeged főjegyzője, Kárász Miklós 1749-ben a királyi kincstártól megvásárolta Horgost és Szent Péter pusztát, melyet 1772-ben jobbágyokkal újratelepített. Az új telepesek névsora alapján megállapítható, hogy a jelenlegi királyhalmi családok közül a Bajtaiak, Demusok, Berényiek, Erdélyiek, Kalmárok, Mosók, Telekek ősei ott voltak az első telepesek között. A falu területén ekkor három Major tanya létezett a Szelevény a Rózsa és a Pörös Major. Ezt a Kárász család értéktelennek minősítette és eladta.

A település nevének eredetéhez nagyban hozzájárult a vasútállomás. 1890 márciusában a Palics és Horgos közötti vasúti pályaszakon álló 113-as számú őrházat vasúti megállóvá nyilvánították és Királyhalomnak nevezték el. Ennek előzménye az volt, hogy I. Ferenc József magyar király 1883. október 16-án szegedi látogatása alkalmából itt szállt le az őt szállító vonatról, és rövid pihenő után hintón folytatta útját Ásotthalom felé, hogy ott megtekintse az újonnan épült erdőőri szakiskolát.

1902-ben épült fel a Nagyiskola. A Kladek-házban is megindult a tanítás. A mostani iskola 1963-ban épült, majd 2002-ben új tornateremmel bővült. Ez utóbbi sok kikapcsolódási lehetőséget nyújt Királyhalom lakosságának.

1904-ben egy vaskeresztet állítottak fel a helybeliek a Nagyiskola mellett. 1913-ban a horgosi plébános Csongrád megye királyi tanfelügyelőjétől engedélyt kapott, hogy Királyhalmán a Drozdik-féle állami iskolaépülethez közadakozásból kápolnát toldjanak. A kápolnát 1914. március 22-én avatták fel.

1917-től havonta egyszer, 1931-től pedig minden vasárnap és ünnepnap miséztek az iskolában. Horgos község 1934-ben harminchét hold földet ajándékozott a királyhalmi egyháznak. Végül Kazi Mátyás és Szobonya László fél-fél hold telket ajánlottak fel a templom számára. A Jézus Szíve templom építését 1938-ban kezdték meg, melyet 1940-ben szentelt fel Budánovich püspök. Pihenőhelyként szolgál a Halastó, melyet 2002-ben megalakult Csuka Sporthorgász Szövetkezet létesített a régi homokbányából.

1941-ig pezsgőgyár is működött Királyhalmán, melynek Tolnai János volt a tulajdonosa.

A földműves szövetkezet 1948. augusztus 20-án alakult meg. 1953-ban a szövetkezet átalakult a Vinogradar (Szőlőtermelő) Állami Gazdasággá, amelynek igazgatója Kádár Ernő lett. Így kapta a falu a Bácsszőlős nevet. A lakosság a gazdaságban hagyott, illetve a szövetkezetbe vitt földekért kártalanítást kapott.

Nagyon szép kirándulóhelyként szolgál a Szelevényi erdő, ahol megtekinthető az erdészház, amely a '90 es években csárdaként működött, A környéken megtalálható a védett árvalányhaj is.

Népesség

Ma jelenleg 2044 lakosa van a településnek, ezek közül 1675 felnőtt lakos, és az átlagos életkor 41,7 év (39,8 a férfiaknál és 43,5 a nőknél). A faluban 774 háztartás van, és az átlagos létszám háztartásonként 2,63 fő.

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
3084	3206	3590	3744	2345	2242	2039	2044

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Magyarok	1927	94,50
Szerbek	48	2,35
Horvátok	14	0,68
Bunjevácok	10	0,49
Jugoszlávok	8	0,39
Németek	3	0,14
Montenegróiak	2	0,09
Szlovének	1	0,04
Románok	1	0,04
Egyéb/Ismeretlen

Ünnepei, rendezvényei

A település két nagy rendezvénye a májusban tartandó Falunap és az augusztusban utolsó vasárnapján szervezett Szamárverseny.

• Búcsú
• Falunap
• Burgonya fesztivál
• Szamárverseny
• Farsang

Testvértelepülései

• Ásotthalom, Magyarország
• Domaszék, Magyarország
• Hajdújárás, Szerbia
• Mórahalom, Magyarország

További információk

• A falu története Archiválva 2009. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben