Bezdán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bezdán (Бездан / Bezdan)
A Szent Simon és Júdás Tádé apostol római katolikus templom
A Szent Simon és Júdás Tádé apostol római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetNyugat-bácskai
KözségZombor
Rang falu
Polgármester Mátyus Erzsébet
Irányítószám 25270
Körzethívószám +381 25
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség4623 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság98 m
Terület84,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bezdán (Szerbia)
Bezdán
Bezdán
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 51′ 06″, k. h. 18° 55′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 06″, k. h. 18° 55′ 30″
Bezdán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezdán témájú médiaállományokat.

Bezdán (szerbül Бездан / Bezdan, németül Besdan) többségében magyarok lakta település a mai Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben.

Fekvése[szerkesztés]

Zombortól 17 km-re északnyugatra, a Duna bal partján fekszik. Itt torkollik az 1793-1802 között épült Ferenc-csatorna a Dunába. Körös körül mintegy szigetként vizek veszik körül. A környék és a település jellegének egyik meghatározója a sok lombhullató erdő, amely területének több mint 10%-át borítja. A település határában folyik a Kígyós-főcsatorna.

Bezdán és a horvátországi Kiskőszeg (Batina) falu között egy híd is van, amely összeköti a két országot (51. hadtest híd).

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv bezdan (= feneketlen mélység, örvény) főnévből származik.

Története[szerkesztés]

A nagy népvándorlás utolsó hullámaként a 9. században magyarok érkeztek a területre, ahol akkor a bodrigok szláv törzse élt. Ők építették a Bodrog földvárat. A magyarok Botond törzse a várat elfoglalta, a szláv lakosságot pedig beolvasztották. A vár körül szerveződött a középkorban Bodrog vármegye (várispánsági székhely). A várat, amely a mai Bezdántól 3-4 km-re délkeletre lehetett, a Duna elmosta.[forrás?] Bezdánt mint falut először a török adókönyvek (defterek) említik 1579-ben. Akkor 10 házból állt.

A középkorban Bezdán helyén Battyán nevű falu állott, mely a török időkben elpusztult. Az elpusztult lakosság helyére előbb délről szerbek, majd 1742-től magyarok és németek érkeztek. Mária Terézia 1743-ban mezővárossá nyilvánította. 1794-ben a mezőváros központjában tűzvész pusztított. A tűz martaléka lett 56 épület, részben a városháza, a templom és az iskola is. Ebben az évben van először említve a postahivatal. 1806-ban a kincstár új iskolát építtetett a régi helyére. Az épület nádfedeles volt. Három helyiségből állt, egy tanteremből és két egy-egy szobás lakásból. 1831-ben a kolerajárvány idején 700-800-an megbetegedtek, akik közül 350-en meg is haltak. 1856-ban a Ferenc-csatornán megépült a Ferenc József-zsilip, ahol először használtak Európában vasbetont víz alatti építkezéshez. Ekkor épült meg a Duna-Bezdáni klinker vagy kongótéglával kirakott országút (legmodernebb volt Bácskában). Ez az út arról volt híres, hogy élére rakott téglákból állt. A mai Dunára vezető aszfaltút ezen alapul. A kátyúknál még ma is látható az egykori téglaút. Az utat a Ferenc-csatorna felől nagy nyárfák övezik, amelyeket Erzsébet magyar királyné ültetettetett a téglaút mellé.

A Bajai-csatorna bezdáni szakasza

A XX. század elején létesült a villanytelep, és ez idő tájt épült az első többemeletes ház, melyet egy jómódú helyi gyógyszerész építtetett. Az épület ma diszkóként üzemel.

1910-ben 7623 lakosából 6607 magyar és 884 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zombori járásához tartozott. 1944. november 3-án a jugoszláv partizánok a falu férfilakosságán megtorló intézkedéseket hajtottak végre, több mint 120 magyarral végeztek (Isterbáci vérengzés). A félkatonai jugoszláv csoportokat követő szovjet hadsereg bevonulása után szűntek csak meg a leszámolások.

A bezdáni villanytelep az 1941-es nagy árvíz idején

A szocialista Jugoszlávia idején a „nem fejleszthető” határzóna része, így csak gyenge infrastruktúrájú, mezőgazdasági jellegű, gyengén iparosított településsé vált. Az 1970-es évek derekán megindult fellendülés megtorpant Josip Broz Tito halálával, és teljesen leállt a Slobodan Milošević-rezsim ideje alatt.

A délszláv háború idején leállt az ipar, a jelentősebb üzemek csődbe mentek. 2008-ban érezhető volt némi fellendülés. A koszovói krízis és ennek megnyilvánulásai komoly hatással vannak a közösségre. A nemzetiségi összetétel fokozatosan megváltozott a balkáni háború, a gazdasági válság és a nemzeti elnyomás hatására. A városban hajógyár működik.

Kiskőszegi csata emlékmű[szerkesztés]

A batinai ütközet emlékmúzeumát a szovjet és a partizán erők állásainak helyén építették fel, az ún. Patkov kljun ponton a Duna bal partján 5 km-re Bezdántól. A csata tiszteletére az emlékművet 1946-ban Antun Augustincic építette. A csata 1944. november 11-étől 30-ig tartott, amelyben a Vörös Hadsereg katonái és a partizán alakulatok vettek részt, így megalapozták Baranya felszabadulását a németek alól. Feltételezések szerint a csak néhány nap alatt a Vörös Hadsereg kb. 2000 katonája vesztette itt életét. Az idős helyi lakosok ma is mesélik, hogy 1944-ben a Duna napokig vörös volt a sok vértől. Három évvel a batinai csata után, a legvéresebb ütközet helyén (ún. 169 véres kóta) építették a Vörös Hadsereg tiszteletére az emlékművet, amelynek központi része egy 27 méter magas monumentális obeliszk, hegyén van a nyolc méter magas, bronz Győzelemszobor. Az emlékmű különös jellegzetessége, hogy tömegsír is van benne, amely a Vörös Hadsereg 1297 elesett katonájának maradványait őrzi. A múzeum a látogatók számára 1981 és 1991 közt volt nyitva, amely az ország egyik legnagyobb második világháborús és népfelszabadító harci emlékmúzeuma volt.

A katolikus templom és plébánia[szerkesztés]

A plébániát 1743-ban alapították. A templom védőszentjei Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok. A mai templom 1846-ban épült a régi helyére. Méretei: 50x24,25 m, a hajó belmagassága 12,85 m. A torony magassága 38 m.

Az új templom falait fehérre meszelték. Három nagy és egy kis keményfa ajtaja volt, 9 nagy és 4 kis ablaknyílását közönséges üveggel fedték be. Volt benne főoltár, két mellékoltár és prédikálószék. A templom különlegessége, hogy a templomtorony a szentély fölött épült fel, amire nincs írásos magyarázat. Szájhagyomány szerint a templomra eredetileg két tornyot terveztek, de az 1848–49-es forradalom és szabadságharc következtében a tornyok építését elhalasztották. A kincstár a két torony felépítéséig a templom hátsó részében egy ideiglenes tornyot épített. Az idők folyamán megfeledkeztek az eredeti tervről, s így a maga nemében egyedi templom maradt a közösségnek.

1875 szeptemberében kérelmezte a bezdáni plébánia kápolna építését a Felső-temetőben. Az 1877 pünkösdje utáni szerdán Kubimszky Mihály püspökhelyettes szentelte fel Szent Anna tiszteletére. 1884-ben szintén engedélyt kértek egy kápolna építéséhez, az Alsó-temetőben. Azt 1885-ben szentelték fel a Szent Sír tiszteletére.

1887-ben toronyóra került a templomra. 1912-ben Kálvária épült az Alsó-temetőben. A keresztcsoport három havasztikőből és három öntöttvas testből áll. Sóskúti kőből faragták Mária Magdolnát és Szent Jánost. Ezeken kívül 14 terracotta stációkép is készült.

1913-ban Zsellér Imre budapesti üvegfestő ablakait szerelték fel a közönséges üveg helyett. A templomnak jelenleg három harangja van. Az anyakönyvet 1743 óta vezetik. Az szentmise nyelve magyar és horvát, a hívők száma ötezer körül mozog.

1845. február 13-án Volvátz György plébános levélben arra kérte a kalocsai püspököt, hogy mozdítsa elő a templomépítés ügyét, mert a 7011 bezdáni katolikus hívő számára már igen kicsi a már meglévő templom. Az engedély a Magyar Királyi Kamarától július 19-én megérkezett, viszont csak a következő év elejétől indulhatott meg az építkezés, a helybéli lakosok körében, a templom építését illető lappangó viszály miatt. 1846. március 26-án megkezdték a munkálatokat. Az építkezés ideje alatt a Szentháromság-kápolnában tartották a szentmisét. 1847 szeptemberére már állt a templom falain a tető faszerkezete, és elkészült a kőpadozat is. December 19-én, vagyis advent 4. vasárnapján, főtisztelendő Polesetzky Bálint adonyi prépost-plébános számos egyházi és világi elöljáró és a helyi közösség részvételével felszentelte a templomot. A nép kívánságára és a csaknem százéves hagyomány miatt, a templom védőszentjei újonnan Szent Simon és Júdás Tádé apostolok lettek.

A bezdáni római katolikus templomba beépítendő orgona költségvetése 1899. július 19-én készült el, Pécsett. A hitközség nevébe Meszner István apát, esperesplébános írta alá a szerződést 1903. június 16-án Bezdánban. A bezdániak kérték az Angster József által tervezett első manuál diszpozíciójának egy Bourdon 16¨ regiszterrel való bővítését. Az orgona költségei 7860 koronát, azaz 3930 forintot tettek ki. A szerződést 1903-ban Kalocsán hagyták jóvá. A hangszert a vállalkozó hajón szállította a bezdáni kikötőbe, onnan pedig a megrendelő lovaskocsin a templomig. Ez manapság a kevés, rendesen karbantartott orgonák egyike. 1935-ben tűzvész tett kárt benne. 1952-ben Milan Majdak végezte el a felújítást, aki az 1960-as években az első motoros fújtatót is beszerelte.

Az utolsó renoválás alkalmával a második manuál részére tremolót építettek be, és a regisztereken is alakítottak.

Természet és kultúra[szerkesztés]

Termetes Csuka a horgászok zsákmánya

Számos erdő és mocsár övezi Bezdán városát. A Zomborba vezető utat a Kozara erdő övezi, ami 11 000 hektáron terül el Zombor, Bezdán és Monostorszeg települések között. Népszerű vadászterület. Monostorszeg és Bezdán közt a Ferenc-csatorna és a Monostori út közt terül el a Kotyor, egy hatalmas mocsár tele gázlómadarakkal, hüllőkkel és halakkal valamint rákokkal, előbbiek a sekély vizet íváskor nagy előnyben részesítik. A mocsár a Ferenc-csatorna vízzel való feltöltése után jött létre.

A bezdániak számos környező természeti formának népi nevet adtak pl. Vénduna ill. Fekete víz=a Duna egyik holtága, Sárkányos, a Kozara erdőben lévő mocsár (azért így hívják, mert egykor sok kígyó élt itt) vagy Korlátos, az egyik holtágat körülvevő hétvégi házak telepe stb.

A település jellegzetes étele a Bajai-halászlé, ami a hagyomány szerint minimum öt halfajtából kell, hogy készüljön csakis gyufatésztával és díjnyertes helyi piros paprikával. A helységben nagy hagyománya van a hajózásnak és a halászatnak. A Ferenc-csatorna partján áll Nepomuki Szent János, a vízen dolgozók védőszentje szobrát. Bezdánban sok állatfajnak is van nép neve pl. a stigli(n)c (tengelic) vagy a puckos (szivárványos ökle).

Nagy szerepet kap a falu kultúréletében a minden év augusztus elején megtartott, már hagyománynak számító Hármas Találkozó. Itt a környéken élő népek (magyarok, szerbek, horvátok) mutatják meg tánc, ének és kézműves szokásait, amit este rockkoncertek váltanak fel. Minden év október utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre a bezdáni búcsú, Szent Simon és Júdás Tádé neve napján.

Érdekességek[szerkesztés]

•A bezdáni római katolikus templom tornya az általános normával ellentétben nem a főbejárat felett, hanem a templom hátulján az oltár felett emelkedik (bővebben: A katolikus templom és plébánia).

•A templom tornyának csúcsán lévő kereszt megdőlt, akárcsak a Szent Korona keresztje.

Népesség[szerkesztés]

1941 októberében 5235 magyar mellett 842 német, 115 bunyevác, 33 horvát, 29 szerb és 31 egyéb nemzetiség élt Bezdán községben.[2] 1945-ben 109 család 605 tagja telepedett bele az elhagyott német házakba.[3]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
6691 6681 6813 6427 6085 5472 5263[4] 4623[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 2983 56,67
Szerbek 1256 23,86
Horvátok 424 8,05
Jugoszlávok 141 2,67
Cigányok 50 0,95
Montenegróiak 25 0,47
Németek 20 0,38
Muzulmánok 15 0,28
Bunyevácok 11 0,20
Románok 9 0,17
Szlovákok 5 0,09
Bolgárok 4 0,07
Szlovének 3 0,05
Oroszok 3 0,05
Bosnyákok 2 0,03
Macedónok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[5]

Látnivalók és nevezetességek[szerkesztés]

  • A település gyógyfürdővel rendelkezik, a reumatikus betegségek gyógyírjaként emlegetett bezdáni jódos vízre alapítva.
  • A vizekben gazdag környék főként a horgászok, turisták paradicsoma.
  • A Ferenc-csatorna dunai torkolatának zsilipje (Kamarazsilip, 1856), ahol Európában elsőnek alkalmaztak víz alatt betont.
  • A második világháborús kiskőszegi (Batina) csata emlékműve a bezdáni oldalon (igen rossz állapotban)
  • A bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna a helység és Vajdaság legrégibb megőrzött római katolikus népi építészeti műemléke
  • A bezdáni Novitet-Dunav damaszt szövöde, egyedien megőrzött és máig használatban lévő fa szövőszékekkel
  • A bezdáni Népi Gyógyszertár manapság ritkaságnak számító bútorzata
  • A bezdáni Duna-parton 1938-ban felépült ún. Vámpalota
  • A Vámház (nem tévesztendő össze a Vámpalotával), mely a falu talán legrégebbi még álló épülete, a XVIII. század közepén épült
  • Az 51. hadtest dunai híd

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Balla FerencBalla István: Bezdán története 1944–1953. Tóthfalu
  • Balla F. 2004: A bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna. In: S. Lackovits, E. - Mészáros, L. (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Veszprém, 67-83.
Bezdáni panoráma
Bezdáni panoráma

További információk[szerkesztés]