Csonoplya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csonoplya
(Чонопља / Čonoplja)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Nyugat-bácskai
Község Zombor
Rang falu
Alapítás éve 1399
Polgármester Željko Sekulić
Jegyző Mirko Dražić
Irányítószám 25210
Körzethívószám +381 25
Népesség
Teljes népesség 3426 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 101 m
Terület 73,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csonoplya (Szerbia)
Csonoplya
Csonoplya
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 48′ 29″, k. h. 19° 15′ 04″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 29″, k. h. 19° 15′ 04″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csonoplya témájú médiaállományokat.

Csonoplya (szerbül Чонопља / Čonoplja, németül Tschonopel) település Szerbiában, Bácskában, Zombor községben.

Fekvése[szerkesztés]

Zombortól 12 km-re keletre, Nemesmilitics és Kerény közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Csonoplya nevét 1399-ben említették először Csomoklya néven.

A török időkben Chamokla néven, később pedig Csomokla, Csomoklia, Csomoklya, Csonopla, Szentfalva neveken említették.

1399-ben a Czobor család birtokaként a bácsi káptalan határjárásában merült fel először a neve.

1447-ben a bácsi káptalantól Pakai Balázs kapta meg a birtokot, mely előtte Péter vajda özvegyéé volt.

1479-ben Régi László leánya, Katalin és férje, Dénesfalvi Erdélyi Vitális a bácsi káptalan előtt 600 arany forintért Matucsinai Zsigmondnak adták el a birtokot.

1484-ben részben a Kisvárdaiaké volt, majd 1487-ben az Erdélyi család, valamint a Tamásfalvi Csukat család és az Ordódi család is jogot tartott a birtokra.

1496-ban az Erdélyi Vitális, Révai László és Vassadi Benedek birtoka volt a település.

1503-ban a Lévai Chech család birtoka volt, akitől Haraszti Ferenc kapta zálogba, aki 1506-ban a lekötött birtokokat Lévai Chech fiának, Vajdafi Zsigmondnak adta vissza.

1508-ban Haraszti Ferencet zálog címén Lévai Zsigmond összes birtokaiba bevezették.

1512-ben még a Révai családnak is volt itt birtoka. 1515-ben pedig az Aranyáni Révaiaknak is volt birtokrészük itt.

1515-ben Révai László halála után a királytól Révai László gyermekei nyertek új adományt Csomakla és Gyula pusztákra.

Az 1520. évi és az 1521. évi Bodrog vármegyei dézsmajegyzék is felemlíti Chomoklayát.

1560-ban, a török idők kezdetén, még a Lévai Chech család várához tartozott, de 15801581-ben már a zombori hász-birtokok (szultáni birtok) között szerepelt.

1721-ben csak pusztaként tartották számon, és 1747-ben is 42 magyar és bunyevác lakó található területén. 1747-ben telepítették újra leszerelt zombori bunyevác határőrök.[2] 1786-ban Elzász-Lotaringia területéről és Koblenz vidékéről származó németeket (dunai svábokat), akiknek 119 házat emeltek.[3] 1752-ben 24 család lakott a faluban, 23 bunyevác és egy magyar, Illés Miklós, aki Redl Ferenc 1752-es telepítési programja szerint elsőként érkezett a faluba.[4]

A 19. század közepére már népes és gazdag falu lett. 1840-ben szabókból és takácsokból álló iparos céhei kaptak itt szabadalmat. A település a királyi kamara birtoka volt.

Az osztrák-magyar kiegyezés után, a megyerendezést követően a 20. század első két évtizedéig, a trianoni békeszerződésig, a Magyar Királyság Bács-Bodrog vármegyéjének Zombori járásához tartozott.

A vasút megnyitása 1906. december 21-én nagyban hozzájárult a falu gazdasági életének fejlődéséhez.

1910-ben 4539 lakosából 1592 magyar, 2240 német, 697 bunyevác volt.

A két háború között, az első Jugoszlávia idején kiegyenlített lélekszámban, békességben éltek együtt a falu háromnyelvű lakosai. 1940-ben 4879 ember élt Csonoplyán, etnikai hovatartozás szerint 2597 (53,23%) német, 1442 (29,56%) magyar, 721 (14,78%) horvát, 38 (0,78%) zsidó, 38 (0,78%) szerb, 2 (0,04%) szlovák, 2 (0,04%) orosz, 1 (0,02%) román, 3 (0,06%) egyéb szláv és 15 (0,31%) egyéb, nem szláv lakos volt.

1944. végén elmenekítették vagy elpusztították a település német lakosait. 1945. tavaszán a község köztiszteletben álló plébánosát, Haug Antal (18901945) főtisztelendő urat is letartóztatták, és a szávaszentdemeteri börtönbe/táborba hurcolták, napokig ütötték, verték, éheztették. Egyesek szerint agyonverték, mások szerint nem adtak neki enni, és nyolc napig tartó éheztetés után meghalt. A németek helyére a második világháború utáni években több mint 3000 boszniai szerb érkezett a településre, Slunj, Vrginmost és Cazin vidékéről. Megfogyatkoztak a magyarok is, és ma már a falu lakossága szerb többségű.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
5733 5633 5546 5109 4749 4432 4359[5] 3426[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 3093 70,95
Magyarok 668 15,32
Jugoszlávok 160 3,67
Horvátok 129 2,95
Bunyevácok 113 2,59
Németek 22 0,50
Montenegróiak 18 0,41
Cigányok 14 0,32
Románok 5 0,11
Macedónok 5 0,11
Szlovákok 3 0,06
Muzulmánok 2 0,04
Ruszinok 1 0,02
Oroszok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[6]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A Mindenszentek római katolikus templom, egy régi paticsfalú templom helyén épült 1819)-ben
  • A Kálvária a Telecskai-dombok lábánál, 1878-ban épült, s Bácska legszebb kálváriája a 14 stációval és a szoborral
  • Az 1894-ben, Sarlós Boldogasszony tiszteletére, Csonoplya és Nemesmilitics közt emelt, kéttornyú fogadalmi kápolna, búcsújáróhely. Nagyobb Mária-ünnepeken magyar, bunyevác és német prédikációkat tartottak ott; a kápolna mögött van a szentkút (Vodica), ami korábban nyitott volt, az 1940-es években szivattyút szereltek rá. 1947-ben súlyosan megrongálták. 1957-ben Raible Ference plébános közadakozásból és magánvagyona egy részéből felújította a kápolnát. Azóta ismét szentmisét tartanak, Sarlós Boldogasszonykor pedig búcsút.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Szlávics Károly: Csonoplya újratelepítése. Bácsország, 2009/2. (49. szám) 56. oldal.
  3. Gemeinde Tschonopel, Nürnberg, 1989. 15. oldal.
  4. Szlávics Károly: Csonoplya újratelepítése. Bácsország, 2009/2. (49. szám) 57. oldal.
  5. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  6. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  
  7. Szlávics Károly: A csonoplyai szentkút. Bácsország, 2011/3 (58. szám) 110. oldal.

Források[szerkesztés]

  • Magyarország vármegyéi és városai – Magyarország monográfia – Szerkesztő: Borovszky Samu – Iványi István: Bács-Bodrog vármegye községei – Csonoplya 71–72. o. – In: Bács-Bodrog vármegye I. – Országos Monográfia Társaság, Budapest, 1909. – Hozzáférés ideje: 2012. október 27. 23:30.
  • Csonoplya – In: Magyar katolikus lexikon főszerkesztő: Diós István]; [szerkesztő: Viczián János] – Szent István Társulat, Budapest, 1993–2010. – Hozzáférés ideje: 2012. október 27. 23:30.
  • Szöllősy Vágó László: Egy kis falu a századok forgatagában: Csonoplya – Vajdasági Magyar Digitális Adattár, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet – Hozzáférés ideje: 2012. október 27. 22:30.

Irodalom[szerkesztés]

  • Szlávnics Károly: A csonoplyai temető, Néprajzi írások 1., A jó Isten dicsőségére, Kiss Lajos Néprajzi Társaság, Újvidék, 2000.

Külső hivatkozások[szerkesztés]