Szilágyi (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágyi
(Свилојево / Svilojevo)
A Szent István római katolikus templom
A Szent István római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Nyugat-bácskai
Község Apatin
Rang falu
Irányítószám 25265
Körzethívószám +381 25
Népesség
Teljes népesség 1179 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 31,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 82 m
Terület 37,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szilágyi (Szerbia)
Szilágyi
Szilágyi
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 38′ 51″, k. h. 19° 04′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 51″, k. h. 19° 04′ 08″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi témájú médiaállományokat.

Szilágyi (szerbül Свилојево / Svilojevo) település a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatintól 7 km-re délre. Korábbi neve Telepes volt.

Története[szerkesztés]

A falut 1899-ben telepítették. Nevét alapítójáról, Szilágyi Dezsőről kapta. A falu központjában lévő Szent István katolikus templom építését 1906-ban fejezték be. Neogót stílusban épült, 45 méter magas tornya a falu egyik jelképét képezi. A templomot egy hatalmas park öleli át, mellyel a környéken csak Szilágyi büszkélkedhet. Az 1990-es évek délszláv háborúi idején a falu magyar lakosságának száma jelentősen lecsökkent, akárcsak a környező falvakban, ugyanis több mint 150-en vándoroltak külföldre, és több száz szerb menekült talált új otthonra a korábban majdnem teljesen magyarlakta településen.

A falu központjától 7 km-re van Apatin, 3 km-re a Junaković gyógyfürdő, 3,5 km-re Szentiván (Prigrevica) és 7 km-re Szond (Sonta).

Szilágyi egy modern falu, az utcái tágasak és nyílegyenesek. Mérnöki tervek alapján épült a falu, az utcák egyik végéről el lehet látni a másikig, ugyanez jellemző a keresztutcákra is. Ennek a százéves községnek a lakói szinte az egész Bácskát képviselik.

Bethlen András gróf, volt földművelési miniszter, 1892-ben egy új magyar község alapját vetette meg, amikor a kis római sánc mellett fekvő apatini, bácsszentiváni és szondi kincstári tölgyerdők területét telepítésre jelölte ki, s az erdők kiirtását rendelte el.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1750 1917 1785 1667 1490 1278 1364[2] 1179[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 792 58,06
Szerbek 403 29,54
Horvátok 47 3,44
Jugoszlávok 19 1,39
Montenegróiak 2 0,14
Muzulmánok 2 0,14
Szlovének 1 0,07
Románok 1 0,07
Bunyevácok 1 0,07
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek és források[szerkesztés]