Küllőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Küllőd
(Kolut)
A küllődi katolikus templom
A küllődi katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bácskai
Község Zombor
Rang falu
Irányítószám 25274
Körzethívószám +381 25
Népesség
Teljes népesség 1327 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 97 m
Terület 73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Küllőd (Szerbia)
Küllőd
Küllőd
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 53′ 20″, k. h. 18° 55′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 20″, k. h. 18° 55′ 28″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Küllőd témájú médiaállományokat.

Küllőd (szerbül Колут / Kolut, németül Kolluth) falu Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Zombor községben, közel a magyar és a horvát határhoz.

Fekvése[szerkesztés]

A 83–99 m-es tengerszint feletti magasságban fekvő települést nyugatról a (nem messze folyó Dunával párhuzamosan futó) Bajai-csatorna kanyarulatai, keletről pedig a Kígyós-ér határolják. Gazdag vízrendszerének köszönhetően a falu határában kiterjedt mocsarak vannak. A településen halad át a Zombort és a Magyarország felé határátkelővel rendelkező Béreget összekötő, 18-as számú főút.

Története[szerkesztés]

A település első említése 1261-ből való, előző neve Kollut volt. Nevét az oklevelek Külünd, Kylynd, Bel-Kulud, Kywlewd, Keled alakokban írták.

1305-ben Batand Filius comitis Bulgár de Kulud a szomszédos Battyánban magához váltja Pathe fiainak részbirtokait.

1364-ben Péterfi Tamás fia János birtokos volt Belkulud-on.

1412-ben Garai nádor ítélőlevelében többek között Treutul Miklós birtokaként van említve.

1416-ban Kylywd birtokosa a fehérvári káptalan.

1435-ben Lévai Cseh Péter macsói bán volt Kylivod (Küllőd) birtokosa.

1466-ban Cseh Péter fia László birtokaként említik Belkulut.

1482-ben Kewlwd már erődként szerepel Geszti Mihály birtokában.

Békavár
Békavár romjai

1483-ban Geszti Mihálynak Kis Mihály nevű békavári várnagya megtámadta a gyűlésbe menő bodrog -vármegyei alispánt. E két utóbbi adatból kitűnik, hogy Békavár és Kollut (Küllőd) azonosak.

A község határában most is van Békavár nevű dűlő,melyet a falu mai német lakosai Schlossriegel-nek neveznek. E várban volt a ferencesrendiek kolostora is, mely 1526-ban elpusztult.

1503-ban Cseh Zsigmond zálogba adja Kis-Kewleud, Nagy-Kewleud nevű birtokait mostoha apjának, Haraszti Ferencnek.

1526-ban Tomori Pál és Török Bálint a Dunán itt kelnek át, hogy csatlakozzanak a királyi sereghez.

1529-ben, mikor a török Mohácshoz közeledett, Szapolyai János Küllődnél kelt át a Duna vizén, és a mohácsi síkon találkozott a török haddal.

1688-ban a császári sereg Szekcsőnél a Dunán átkelve július 6-án Kolutig ért. A török uralom végére a település lakossága megfogyatkozott, Bács megye 1699 évi összeírásakor csak tizenhat gazdát találtak itt.

A török időkben elnéptelenedett településen a 18. században magyarok, németek és szerbek telepedtek le. A második világháború után, főleg a magyar határhoz közel fekvő település etnikai arányainak megváltoztatása végett 436 horvátországi szerb családot telepítettek a faluba, elsősorban Lika és Gorski kotar vidékekről. A falut ma főképp ezeknek a családoknak az utódai lakják.

Békavár[szerkesztés]

Küllőd határában, a falutól északra a Duna ártéri rétjei találhatók. Itt van a hajdani Békavár község helye, mely az 1768-as térképen még szerepelt, a castrum Bekavár romjairól Csánki Dezső is megemlékezik. Okleveles nyomok szerint a küllődi várral azonos, melyet 1482-ben Geszti Mihály uralt, a várnagya pedig Kis Mihály volt.

A hagyomány szerint ez a vár a dunántúli Kiskőszeg hegyivárral lánccal volt összekötve, hogy a Dunán megállítsák a hajókat.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
2927 2877 2597 2148 1886 1710 1710[2]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1359 79,47
Jugoszlávok 133 7,77
Horvátok 128 7,48
Magyarok 28 1,63
Muzulmánok 4 0,23
Macedónok 3 0,17
Montenegróiak 2 0,11
Németek 2 0,11
Ruszinok 1 0,05
Bunjevácok 1 0,05
Egyéb/Ismeretlen[3]

Gazdasága[szerkesztés]

A mezőgazdasági jellegű település területe 4334 ha, amelynek mintegy 67%-a szántó. A falu gazdaságának fontos elemét képezi a kb. 200 ha területű, mesterséges halastó. Ezenkívül működik a faluban egy 1925-ben épült téglagyár is.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Vadaspark.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]