Monostorszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monostorszeg

(Бачки Моноштор / Bački Monoštor)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Nyugat-bácskai
Község Zombor
Rang falu
Irányítószám 25272
Körzethívószám +381 25
Népesség
Teljes népesség 3485 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 86 m
Terület 94,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Monostorszeg (Szerbia)
Monostorszeg
Monostorszeg
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 47′ 22″, k. h. 18° 56′ 05″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 22″, k. h. 18° 56′ 05″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Monostorszeg
témájú médiaállományokat.

Monostorszeg (szerbül Бачки Моноштор / Bački Monoštor, horvátul Monoštor) főként horvátok (sokácok) által lakott település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Fekvése[szerkesztés]

Zombortól 15 km-re nyugatra, a Duna bal partján fekszik a horvát határ mellett. A település határában folyik a Kígyós-főcsatorna.

Története[szerkesztés]

Nevét a határában feküdt Bodrog város Szent Péter tiszteletére szentelt bodrog-monostori apátságáról kapta. A egykori Bodrog város szigetében állott egykor a szentkereszti apátság is. Bodrog vára a magyar honfoglalás előtt a szláv Zalán vezér székvárosa volt. A magyarok legyőzték Zalán seregét, Bodrog várát pedig elfoglalták. A vármegyeszervezés idején I. István Bodrogot az azonos nevű vármegye székhelyévé tette. Itt töltötte 1095 húsvétját Szent László király, itt fogadta a clermonti zsinat küldöttségét megígérve, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. A hadjáratra a király halála miatt soha nem került sor. 1241-ben a tatárok Bodrogot is megostromolták, és miután bevették, teljesen lerombolták. A település azonban kiheverte a pusztítást és 1256-ra újjáépült. 1522-ben Bodrognak 147 háza volt, azonban 1526-ban a török elpusztította. 1590-ben mindössze 14 ház állt itt, később pedig már nem is említik. A 17. században lakatlan hely, csak a 18. században telepítik újra a mai helyén horvát, német és magyar telepesekkel. 1910-ben 5690 lakosából 1058 magyar, 1214 német és 3378 sokác volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott. A falut 1944-ben a németek fel akarták égetni. A falu plébánosa ekkor megfogadta, hogy ha megmenekülnek, minden hónapban megtartják 13-át a Fatimai Miasszonyunk tiszteletére. Azóta a templom egy fatimai kegyszobormásolatot is kapott a zarándokhely.

Természet[szerkesztés]

Idős tölgy az erdőben
Idős Tölgy a "Kozara" erdőben

Bezdán, Zombor és Monostorszeg között terül el a Nagy Tölgyerdő (népi nevén "Kozara"), amely számos vadászt és relaxálni kívánó hírességet vonz, köztük Ralf Schumacher-t és a volt jugoszláv államfőt Josip Broz Tito-t, aki egy villát is emeltetett az erdő szélén. 1980-ban bekövetkezett haláláig Tito többször is vadászott az erdőben. A villa (Villa Strbac) ma is megtekinthető, Vadász Szállásként üzemel. A tölgyes vadállománya nagyon gazdag, több rekord méretű agancsot viselő gímszarvast is levadásztak e helyen. A legnagyobb agancs 248,55CIC pontot ért és 1971-ig (20 évig) világrekord volt. A szarvasok mellett vaddisznók, fácánok, nyulak, borzok, rókák is élnek a sűrűben. 1880-ban Donoszlovics Vilmos Bodrogvár után kutatva a kozarai erdőben egy hajdani vár romjaira talált. A romokat Bodrogváréval azonosította, azonban Donoszlovics tévedett. A romok a középkori Bartány várhoz tartoztak. Az erdőben ma néhány kősánc emlékeztet az egykori erődre. A természetvédelmi terület 11507 hektáron terül el, ebből 5175ha erdő, 4100ha rét és legelő, 900ha mocsár és nádas, valamint 468ha cserjés terület.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4555 4635 4560 4590 4432 4205 3920[2] 3485[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Horvátok 2043 52,11
Jugoszlávok 570 14,54
Szerbek 371 9,46
Magyarok 211 5,38
Románok 179 4,56
Cigányok 100 2,55
Németek 32 0,81
Szlovákok 9 0,22
Montenegróiak 8 0,20
Bunyevácok 7 0,17
Albánok 3 0,07
Szlovének 2 0,05
Oroszok 1 0,02
Muzulmánok 1 0,02
Macedónok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Külső hivatkozások[szerkesztés]