Kígyós-főcsatorna
| Kígyós | |
 | |
| A Kígyós-főcsatorna Madarasnál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország,  Szerbia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 129 km |
| Forrásszint | 100 m |
| Vízhozam | 5,7 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 440 km² |
| Forrás | Kéleshalom |
| Torkolat | Ferenc-csatorna |
 é. sz. 45° 47′ 11″, k. h. 18° 59′ 10″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kígyós-főcsatorna a Duna vízgyűjtő medencéjébe tartozó nem hajózható vízfolyás. A Felső-Bácska legjelentősebb vízforrása. Hossza 129 km,[1] melyből 92 km Magyarország, 37 km pedig Szerbia területén található. Összesen nyolcszor szeli át a magyar-szerb államhatárt egy rövid, körülbelül 15 km-es szakaszon.
Nevének eredete[szerkesztés]
Az eredetileg mind magyarul, mind szerbül Kígyósként ismert vízfolyás, feltehetőleg a kanyargós, kígyózó jellegéről kapta nevét. Szerb oldalon a mai hivatalos elnevezése : Plazović.
- magyarul : Kígyós, Kígyós-csatorna, Kígyós-ér
- szerbül : Kiđoš (Киђош), Plazović (Плазовић)
Történelem[szerkesztés]
A Kígyós bácsalmási ágát 1926-ban szabályozták. 1952-ben a régiót ért szárazság következtében teljesen kiszáradt. Ellenben, 1970-es és 2004-es év során a felduzzadt Kígyós jelentős árvízkárokat okozott a környező falvakban.
Leírás[szerkesztés]
A főcsatorna a Jánoshalmai járás területéről indul, eleinte dél felé, majd a Bácsalmási járás területén folyik tovább délnyugati irányban kanyarogva. Monostorszegtől (Bački Monoštor) 3 km-re éri el a Ferenc-csatornát, mely nagyobb ágának neve szerbül Велики канал / Veliki kanal, a kisebbik ága pedig a Mali kanal / Мали канал.
Két oldalági vízfolyás táplálja: a Mátételki-Kígyós csatorna és a Bokodi-Kígyós csatorna.
Oldalágai[szerkesztés]
- Mátételki-Kígyós csatorna
A Mátételki-Kígyós csatorna Tataházától északra ered. A falut elhagyva déli irányba Mátételke felé veszi az útját. A szerb államhatár előtt Bácsalmás és Madaras között éri el a Kígyós-főcsatornát.
- Bokodi-Kígyós csatorna
Ez a vízfolyás két patak összefolyásából alakul. Az egyik ága Borota községnél, míg a másik Rém községnél ered. A két patak Felsőszentiván határában egyesül és folytatja útját déli irányba Bácsbokod és Bácsborsód érintésével. A Kígyós-főcsatornát, a szerb-magyar államhatár szerb oldalán, Regőce és Katymár között éri el.
Jellemzői[szerkesztés]
A Kígyós-főcsatorna vízhozama igen alacsony, csak természetes vízkészlettel rendelkezik, így Bács-Kiskun vármegye egyik legkedvezőtlenebb vízminőségű vízrendszere, mert a legkisebb szennyező hatásokat sem képes mérsékelni.
Átlagos szélessége 3–5 m, mélysége 40–100 cm.
Települések a csatorna mentén[szerkesztés]
- Kéleshalom
- Jánoshalma
- Mélykút
- Bácsalmás
- Madaras
- Katymár
- Regőce (Риђица / Riđica) (Szerbia)
- Bácsszentgyörgy
- Bácskörtés (Крушевље / Kruševlje) (Szerbia)
- Béreg (Бачки Брег / Bački Breg) (Szerbia)
- Küllőd (Колут / Kolut) (Szerbia)
- Haraszti
- Bezdán (Бездан / Bezdan) (Szerbia)
- Monostorszeg (Бачки Моноштор / Bački Monoštor) (Szerbia)
Megjegyzés[szerkesztés]
- ↑ Más forrás szerint a folyó teljes hossza 126,47 km, melyből 74 km Magyarország, 52,47 km pedig Szerbia területén található. cf. Vladimir Stojanović, Dušan Mijović : Evaluation of geodiversity of the Western Backa Danube region in the planning documents and opportunities for improvement
