Bodrog vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bodrog vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bodrogvár központtal.[1]

Nagyjából az egykori Bács-Bodrog vármegye nyugati területén feküdt; határai és birtokviszonyai azonban különösen a török hódoltság következtében annyira ingadoztak, hogy mint az oklevelekből kitűnik, a területi viszonyok századról-századra változtak. Ennek az volt a következménye, hogy régibb íróink és Bács vármegye érdekelt körei Bodrog vármegye létezését is tagadták. E létezés azonban Szt. Lászlónak 1093. kelt oklevelétől kezdve 1802-ig oklevélileg bebizonyítható.

A Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története című művében szereplő, Kogutowicz Manó által készített térképen Bodrog vármegye Mátyás király halálakor a Duna bal partján, Tolna és Baranya vármegyékkel átellenben terül el, székhelye Bátmonostor, helységei még Szabadka és Zombor.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/img/nagy/272d.jpg

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]