Garai Miklós (nádor, 1366–1433)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garai Miklós
A franczia király czímer-adománya Garai Miklósnak.jpg
Született
1367
Elhunyt
1433 (66 évesen)[1]
Állampolgársága magyar
Házastársa Cillei Anna nádorné
Gyermekei Garai László
Szülei Garai Miklós
Foglalkozása politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garai Miklós témájú médiaállományokat.
A francia király címeradománya Garai Miklós részére egy 1416. március 26-án kelt oklevélen

Garai Miklós (1366 körül – 1433. december 31. előtt[2]) horvát-szlavón bán 1394-től 1402-ig és a Magyar Királyság nádora 1402-től 1433-ig.

Élete[szerkesztés]

Id. Garai Miklós elsőszülött fia. Tovább fejlesztve családja hatalmát és gazdagságát, a legnagyobb magyar feudális magánhatalmat sikerült kialakítania. 1386-ban megmenekülve a garai vérengzésből Zsigmondhoz csatlakozott és a délvidéken szerzett érdemeket. 1387-ben macsói bán lett (1390-ig), 1388-ban Verőce megye főispánja lett, 1388-ban a Szerémségben Horváti János seregét verte tönkre. 1390-ben átmenetileg kénytelen volt helyét a Losonciaknak átadni, mert a déli határon végleges konszolidációt nem tudott teremteni.

1392-ben újra előtérbe került. Részt vett a havasalföldi hadjáratban, ahol 1395-ben Perényi Péterrel együtt Garai Miklós fedezte Zsigmond visszavonulását, majd 1396-ban a nikápolyi csatában. Adott szavának megszegésével 1397. február 27-én Cillei Hermannal együtt meggyilkolta a két fegyvertelen Lackfit, ezzel utolsó komoly vetélytársát tette el láb alól. Ugyanebben az évben horvát-szlavón bán lett.

1401-ben a király elfogását nem ellenezte, sőt abban részt vett, de testvérét és fiát túszul adva kieszközölte, hogy Zsigmondot siklósi várában őrizhesse. 1401-ben jött létre a Siklósi Liga, amely Zsigmond számára a magyar koronát, Garai Miklós számára pedig gyakorlatilag a korlátlan hatalmi befolyást biztosította. Zsigmond bűnbocsánatot hirdetett az ellene felkelt főuraknak. 1401. október 27-én Pápán tartották azt a főúri gyűlést ahol megbocsátott az őt fogva tartó főuraknak és nádorrá választották Garai Miklóst. Innentől fogva, a főúr csak gyarapította a hatalmát és tekintélyét. 1404 júniusában, már az ő alnádora volt a hűséges és bizalmas familiárisa Thapsoni Anthymus fia János mester, aki közel egy évtizedig ezt a tisztséget töltötte be.[3][4]

Luxemburgi Zsigmond úgy döntötte, hogy felbontja Piast Margit briegi hercegnővel kötött, de be nem végzett házasságát, majd meglátogatta Cillei Hermannt és eljegyezte az akkor kilenc éves leányát, Cillei Borbálát. Garai Miklós feleségül vette Borbála nénjét, Annát, mivel rokonságba került a magyar királlyal. Cillei Hermann elsőszülött fia pedig feleségül vette Frangepán Erzsébetet.

A Siklósi Ligát ezek a házasságkötések is megerősítették. A Siklósi Ligához csatlakozott Cillei rokonain a stájer Albenieken kívül a Frangepán, Medvei, Blagai és Korbáviai rokonság, Garai sógora, Lazarevics István szerb despota és unokaöccse, Brankovics György is. Hűséges szolgálatait a magas hivatalokon kívül hatalmas birtokok adományozásával jutalmazta Zsigmond király. 1397-ben Korčula szigetét, 1406. augusztus 1-én egész Liptó vármegyét megkapta. Zsigmond hosszú távollétei alatt a királyi helytartói címmel forma szerint is felruházott, külföldön „Magyarország nagy grófja”-ként emlegetett Garai Miklós uralkodott. Első felesége Lázár, szerb fejedelem leánya volt, második Cillei Anna, a királyné nővére. Első feleségétől egy fia, (III.) Miklós, második feleségétől két fia: László, a későbbi nádor és János született.

Egyik alapítója volt a Zsigmond által létrehozott Sárkány Lovagrendnek.[5] Zsigmond a Sárkány Lovagrendbe fogta össze 24 leghűségesebb támogatóját, amelynek tagjait örök hűségre kötelezte a dinasztia és egymás iránt. Garai Miklós Zsigmond kíséretében tevékenykedett a konstanzi zsinaton (előkészítette XXIII. János ellenpápa lemondatását), elkísérte Franciaországba[6] és Angliába is (1416), az utóbbi helyen ő vezette a diplomáciai tárgyalásokat.[7]

II. Garai Miklós 1416. március 26.-án Párizsban VI. Károly francia királytól nyert címeradományt.[8]

1431-ben Nürnbergbe ment Zsigmonddal, s onnan tárgyalt Velencével.A nádori címet a haláláig viselte.

Házasságai és gyermekei[szerkesztés]

Garai Miklós először felségül vette Jelena (Todora) Lazarevic (†1405 előtt) hercegnőt, I. Lázár szerb cár nővérét. Ebből a házasságból számazott:

  • Garai Miklós (†1436 előtt).
  • Garai Katalin (+1471/83), Heinrich V von Görz gróf felesége.

A második feleségét 1405. augusztusában vette el: Cillei Anna grófnőt, Cillei Hermann lányát. A második házastársától született:[9]

  • Garai Dorottya, aki először Kanizsai László, majd Rozgonyi Renaldus neje volt.
  • Garai Borbála, Kórógyi János (+1456), országbíró felesége.
  • Garai László, magyarország nádora.

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://orthodoxwiki.org/Lazar_of_Serbia
  2. Zsigmond király 1434. január 17-én Bázelből azt az utasítást adja, hogy özvegye Cillei Anna nádorné és fia adják át a koronát az esztergomi érseknek, így a halála napja nem lehet Zsigmond király oklevelének dátuma, hanem még az előző év decemberében meghalt. Lásd Wertner (1897:923).
  3. MNL.DF.208728.1404-06-19
  4. Borsa Iván. Egy középnemesi család a középkori Somogyban. Az Antimus család, elődei és rokonai. In: KANYAR JÓZSEF: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 11. Kaposvár 1980.
  5. Az oklevelet bemutatja: dr. Csánki Dezső. Politikai és társadalmi fejlődés. In: Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Szerk.: dr. Czobor Béla és Szalay Imre. Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udv. Könyvnyomdája, Budapest 1897-1901. Online: http://mek.niif.hu/00900/00941/html/doc/c200768.htm
  6. Apjának a francia királytól kapott címerét lásd: A magyar nemzet története. III. kötet, 522. old. utáni tábla. Online: http://mek.niif.hu/01900/01948/html/index333.html
  7. Bárány Zsigmond: Zsigmond király 1416-os kísérete. Aetas, 3–4. sz. (2004)
  8. Bárány:Zsigmond kísérete
  9. genealogy.eu - Garay family


Források[szerkesztés]