Garai Miklós (nádor, ?–1386)
| Garai Miklós | |
 | |
| Kovács Mihály: Id. Garai Miklós nádor megvédi Mária és Erzsébet királynőket | |
| A Magyar Királyság nádora | |
| Hivatali idő 1375 – 1385 | |
| Előd | Lackfi Imre |
| Utód | Szécsi Miklós |
| Született | születési ideje nem ismert Gara |
| Elhunyt | 1386. július 25. (60-61 évesen)[1] Diakovár |
| Sírhely | Magyarország |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Házastársa | N. of Nevna |
| Gyermekei | |
| Foglalkozás | politikus |
| Halál oka | lefejezés |
| Vallás | római katolikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Garai Miklós témájú médiaállományokat. | |
Idősebb Garai Miklós (Gara, ? – 1386. július 25.) nádor, a Garai család megalapozója, Garai Miklós (II.) (1366-1434) és Garai János apja.
Élete
[szerkesztés]Apja a Dorozsma nemzetségből származó Garai András mester, anyja Nevnai László leánya volt. Ifjú korától jelentős hivatalokat töltött be és nagy ügyességeket kívánó megbízatásokat teljesített.
Pályája kezdetén 1355-1375 közepéig macsói bán, folyamatosan növelte hatalmát. Szövetséget kötött Lázár szerb fejedelemmel is, akinek fiához adta feleségül leányát is. Garai Miklós a délvidék korának leghatalmasabb és leggazdagabb főura volt. A királyi udvarba bekerülve Nagy Lajos király feleségére, Erzsébet királynéra, egyre nagyobb befolyással volt.
1375-ben nádor lett, s ezzel egyidejűleg pozsonyi főispán és a kunok bírája is volt 1376-1377-ben. Részt vett az 1375. évi török hadjáratban és Havasalföldön legyőzte az ottani vajdát, aki török és bolgár segédcsapatokkal erősítette meg seregét. 1376-ban elérte, hogy a Lackfiakat és a Czudarokat eltávolítsák az udvarból. 1379-ben részt vett a velencei hadjáratban és 1381-ben az azt lezáró béketárgyaláson is mint követ.
Idősebb Garai Miklós nádor előkészítette Anjou Mária, I. Lajos magyar király lánya, és I. Lajos orléans-i herceg "per procurationem" (az az képviselő általi) házasságát. Ezért VI. Károly francia királytól tanácsosi címet kapott és a Nagytanács tagjává lett. Elképzelhető, hogy már ekkor, 1384-ben kitüntették az idősebb Garait a Valois-ház rendjével.[2]
Nagy Lajos király halála után szinte teljhatalomra tett szert. E hatalmának Kis Károly vetett véget, akinek meggyilkolásában 1386-ban vezető szerepe volt. Ekkor újra uralomra jutott. Uralmából Zsigmond fellépése távolította el.
A Károly meggyilkolása miatt újra kitört délvidéki lázadás lecsendesítésére menő Mária királynőt és Erzsébet királynét kísérte, amikor kocsijukat a lázadók Gara közelében 1386. július 26-án megtámadták, és a királynékat szívósan védő Garait megölték. Fejét Forgách Balázséval együtt Kis Károly özvegyének küldték el, aki közszemlére tette azokat Nápolyban. [3]
Gyermekei
[szerkesztés]- Garai János, Temesi és pozsegai főispán (1402-1417), ozorai bán †1428 előtt
- Garai Ilona, felsőlendvai Széchy Miklós felesége.
- Garai Dorottya, Frangepán Miklós (†1432) horvát bán felesége.
- Garai Erzsébet, Kacsics nembeli Szécsényi Simon (†1412) országbíró felesége.
- Garai Miklós, Magyarország nádora (1402-1433), Horvátország, Dalmácia és Szlavónia bánja (1394-1402).
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Fügedi: Ispánok ...: Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó (1986). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ Bárány:Zsigmond kísérete: Bárány Zsigmond: Zsigmond király 1416-os kísérete. Aetas, 3–4. sz. (2004) arch Hozzáférés: 2011. június 18.
- Wertner Mór: A Garaiak (Századok, 1897. 10. szám)
- A magyar nemzet története
- Garai Miklós - Magyar életrajzi lexikon
| Előző uralkodó: Szentgyörgyi Tamás |
 |
Következő uralkodó: Losonczi István |
| Előző uralkodó: Bebek Detre |
|
Következő uralkodó: Cillei Hermann |
