Kiszács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiszács
(Кисач / Kisač)
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Kiszács címere
Kiszács címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Újvidék
Rang falu
Irányítószám 21211
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 5471 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 204 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 85 m
Terület 26,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiszács (Szerbia)
Kiszács
Kiszács
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 21′ 01″, k. h. 19° 43′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 01″, k. h. 19° 43′ 26″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszács témájú médiaállományokat.

Kiszács (szerbül Кисач / Kisač, szlovákul Kysáč) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.

Fekvése[szerkesztés]

Újvidéktől 16 km-re északnyugatra, Piros északi szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kiszács nevét egykor Alch, Alcs, Ács alakokban említették az oklevelek. Ilyen nevű település egykor Bács vármegyében kettő is volt: Nagy-Ács (Alch és Nagalch) és Kis-Ács, a mai Kiszács.

Nevét 1457-ben említette először oklevél, mikor a kői káptalan, Csekei Porkoláb Tamás, csörögi várnagyot a neki elzálogosított Bács vármegyei Nagalch falu birtokába bevezette. Tamás később örökösök nélkül halt meg és a zálog Mátyás királyra szállt, aki 1461. december 18-án a birtokot anyjának adományozta.

1464-ben már Kis-Alcz (Kiszács) is említve volt a Garai család birtokaként. Steltzer Frigyes volt kiszácsi evangélikus lelkész mindkettőnek nyomát a mai Kiszács határában vélte feltalálni. A település Piros felé eső részének egy dűlő neve Sztári Kiszács, azaz a régi Kis-Ács. Ettől félórányira észak felé Nagy-Ács régi templomának nyomaira találtak.

1499-ben Ács egy része a Szakolyi Szokolyi családé volt.

1522-ből való vármegyei dézsmalajstromban csak Kis-Ács nevével találkozunk, de már a mai névhez hasonlóan Kis Záth-nak írva. A helységben akkor 14 magyar nevű család lakott.

A török hódoltság alatt a defterek is felsorolták 1553-1554-ben, Kaszács néven, 10 adózó és 7 nem adózó házzal.

Kiszács falut később már nem találjuk, elpusztult, később pedig pusztaként került a futaki uradalomba és csak az 1750-es évek végén telepítette be a futaki uradalom.

1763-ban Kis-Ács néven mint falu 325 forint hadi-adóval volt megterhelve. 1766-ban 10 román telepedett itt le, még 1774-ben is megtalálható a Kis-Ács alak.

Müller J. 1769. évi térképén e helységet Új-Pirosnak, másképpen Kiszácsnak írták. 1767-ben Kiszácson a régibb lakosokból csak 39 volt. Az itteni görögkeleti vallású szerb lakossághoz 1773-tól evangélikus szlovákok is kezdtek itt letelepedni. A legtöbben 1776. és 1786-ban jöttek ide. 1787-ben az evangélikus lakosság már 500 fő volt, külön evangélikus lelkész tartására kaptak engedélyt.

1848. előtt földesurai Nehem generális, gróf Gabriani, gróf Hadik, gróf Brunszwik családok voltak, a 20. század elején pedig a gróf Chotek családnak volt itt nagyobb birtoka.

1848-ban itt csapott össze Gyulai gyalogezrede a szerb és horvát sereggel, s azt megverte, ez alkalommal a falu is csaknem egészen leégett.

1910-ben) 4507 lakosából 92 magyar, 4216 szlovák, 121 szerb volt. Ebből 65 római katolikus, 4139 evangélikus, 139 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Újvidéki járásához tartozott. Nagyközségi jogállással rendelkezett, vasútállomással, postával és távírdával is el volt látva.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
5664 5671 5907 6022 6220 5850 5471[2]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szlovákok 4505 82,34
Szerbek 650 11,88
Jugoszlávok 106 1,93
Magyarok 52 0,95
Cigányok 33 0,60
Horvátok 27 0,49
Montenegróiak 10 0,18
Ruszinok 8 0,14
Oroszok 3 0,05
Csehek 2 0,03
Németek 2 0,03
Macedónok 2 0,03
Bunyevácok 1 0,01
Albánok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Híres emberek[szerkesztés]

Rendezvények[szerkesztés]

  • Aranykapu fesztivál: június 25-27. között tartják meg itt a hagyományos Zlatá Brána (aranykapu) elnevezésű néptáncfesztivált gyerekeknek. A rendezvényt az újvidéki városi képviselő-testület, a kiszácsi helyi közösség, valamint a tartományi oktatási és művelődésügyi titkárság támogatja.

Nevezetességek[szerkesztés]

Szerb ortodox templom
  • Ortodox temploma - 1773-ban épült
  • Evangélikus temploma - 1795-1796. között épült, tornya 1799-ben készült el, 1866-ban pedig átalakították és hajóját meghosszabbították

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]