Komor Marcell

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komor Marcell
Komor Marcell.jpg
Született 1868. november 7.
Pest
Elhunyt 1944. november 29. (76 évesen)
Sopronkeresztúr
Állampolgársága magyar
Foglalkozása építész, építészeti szakíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komor Marcell témájú médiaállományokat.

Komor Marcell (Pest, 1868. november 7.Sopronkeresztúr, 1944. november 29.) magyar építész, Jakab Dezsővel együtt a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Családja[szerkesztés]

Édesapja Kohn Salamon rabbi,[1] édesanyja Eibuschitz Lujza volt. Szüleinek hét gyermeke született: Izidor, Siegfrid, Arnold, Gyula, Kamilla, Regina és Marcell. nyolcadikként fölneveltek még egy fogadott fiút is, aki később Újlaki Pál néven Vilma holland királynő batáviai orvosa lett. Komor Marcell, a család legnevesebb tagja 1868. november 6-án született Pesten.[2]

Életpályája[szerkesztés]

Diplomáját 1891-ben szerezte a Műegyetemen. Czigler Győző, majd Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, aztán Lechner Ödönnél kapott munkát, ahol szerepet vállalt az Iparművészeti Múzeum belső kialakításában és a Földtani Intézet első díjas tervének elkészítésében. 1897-ben közös irodát nyitott Jakab Dezsővel, amely 1918-ig működött. Életének ez volt a legsikeresebb korszaka, társával együtt több pályázatot nyertek, és terveiket nagyrészt meg is valósították.

Terveztek lakóépületeket (Székesfővárosi kislakásos bérház, 1909–10, Hegedűs Gyula utca 94.), középületeket (Szentesen Petőfi Szállót és Vigadót 1898–99-ben, Szabadkán zsinagógát 1902-ben, Marosvásárhelyen városházát 1907–09-ben, Nagyváradon a Fekete Sas Szállót 1907–08-ban, Szabadkán városházát 1908–10-ben, stb.) A középületeken túlmenően számos magán bérházat is alkottak. Az Országos Társadalombiztosítási Intézet Fiumei úti épületét már 1912-ben kezdték tervezni, de a végső 1930-as kiépítésben már Sós Aladár is részt vett (a tornyot 1967-ben elbontották). 1930 után építészete már a modernista irányzatok felé fordul. Ezt bizonyítja - fiával - Komor Jánossal közösen készített villa a Budapest, II. Árvácska utca 4 szám alatt.

Publicisztikai tevékenysége is jelentős: Komor Marcell alapította 1901-ben a kéthetente megjelenő Vállalkozók Lapját, melynek főszerkesztőjeként - a millenniumra utaló Ezrey álnéven - szinte minden számába írt is, cikkeiben hitet téve szellemi mesterétől, Lechner Ödöntől vagy kollégájától, Kós Károlytól örökölt és továbbfejlesztett építészeti alaptétele mellett, miszerint a modern magyar építészet csak a nemzeti motívumok, a hagyományos formák és a korszerű technológiák ötvözésével bontakozhat ki. Komor a húszas évek végén fiának, Komor Jánosnak adta át a Vállalkozók Lapját, amelyből, Borbíró (Bierbauer) Virgil szerkesztésében, hamarosan kinőtt a magyar avantgárd építészet neves folyóirata, a Tér és Forma.

1944-ben Komor Marcellt elhurcolták. A Német Birodalomhoz tartozó Ausztriában a nácizmus áldozata lett.

„A házat[3] negyvennégy nyarán csillagos házzá nyilvánították.Rengetegen költöztek falai közé. Komor Marcell a házban maradt. November közepén aztán elindult, hogy a Falk Miksa utcában meglátogassa Kamilla nővérét. A nyilasok gyalog hajtották el Nyugat felé. A mai Ausztria területén, Sopronkeresztúrnál (Deutschkreutz) ölték meg. 76 éves volt.”[4]

Művei[szerkesztés]

Jakab Dezsővel tervezett épületei és tervpályázatai:[5]

  • 1890-1900. Szentes. Petőfi szálloda és színházterem. Pályázat: I. díj és kivitel. [1]
  • 1898. Párizsi Világkiállítás magyar pavilonja 1900. Pályázat: II. díj.
  • 1899. Szeged. Zsinagóga. Pályázat: megvétel.
  • 1899. Budapest, Árú és Értéktőzsde. Pályázat.
  • 1900. Budapest, VI. Csengery utca 76. Lakóház.
  • 1901. Szabadka, Zsinagóga. Pályázat: I. díj. és kivitel: 1902.
  • 1901. Pécs. Postaigazgatóság. Pályázat: III. díj.
  • 1902. Pozsony. Kereskedelmi és Iparkamara. Pályázat: I. díj.
  • 1902. Budapest-Kossuth Mauzóleum Pályázat. (Vedres Márk szobrásszal)
  • 1903. Budapest, XIII. Radnóti Miklós utca 4-6. Lakóház. (átalakítva)
  • 1903. Pozsony. Vásárcsarnok pályázat.
  • 1904. Kiskunfélegyháza. Központi iskola. Pályázat: II. díj. (Gesztesi Mihállyal)
  • 1905. Budapest. Sáros-fürdő. Pályázat: megvétel. (Márkus Gézával) [2]
  • 1904-1907. Kecskemét. (Széchenyi tér 7.), Kossuth tér 4. Iparos otthon. Pályázat: I. díj és kivitel. (Ma: Ifjúsági Otthon).[3] [4]
  • 1905. Budapest. Szabadság-szobor. Pályázat. (Márkus Gézával és Kallós Ede szobrásszal)
  • 1905. Kiskunhalas. Szálloda. Pályázat: Megosztott I. díj. (Márkus Gézával)
  • 1905-1906 Nagyvárad. Patriotilor utca 4-6. Adorján-házak
  • 1905. Nagyszalonta. Városháza. Pályázat: II. díj.
  • 1905. Marcali Zsinagóga. (átépítve)
  • 1905. Marosvásárhely. Városháza. Pályázat: I. díj
  • 1906-1907. Közigazgatási Palota, Marosvásárhely (1910, felépült 1911 -1913)
  • 1906-1907. Kecskemét. Iparosotthon Jakab Dezső társaságában.
  • 1906. Nagyvárad. Kereskedelmi és Iparkamara. Pályázat: I. díj.
  • 1906. Nagyvárad. Fekete Sas-szálló. Pályázat: I. díj. Kivitel: 1907-1908 [5]
  • 1906. Nagyvárad. Takarékpénztár. Pályázat: II. díj.
  • 1906. Pozsony. Városi vigadó és zenepalota [6]
  • 1907. Szabadka, Városháza. (felépült 1908-1910)
  • 1907. Szabadka. Kereskedelmi Bank Rt.
  • 1907. Budapest. Munkásbetegsegélyező Székház. Pályázat: Megvétel.
  • 1908. Budapest, I. Döbrentei tér lakóház. (elpusztult)
  • 1908. Bécs. Hadügyminisztérium. Pályázat: III. díj.
  • 1908. Temesvár. Kereskedelmi Bank.
  • 1908-1909. Szolnok. Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár. (elpusztult)
  • 1908-1909. Nagyvárad. Stern-palota
  • 1908-1909. Budapest, VI. Benczúr utca 47. Liget szanatórium. [7]
  • 1909. Palics. Vigadó épülete. A park, tó felőli főbejáratánál áll. [8] [9]
  • 1909-1910. Budapest, VI. Színyei Merse utca 21. Lefèvre ház
  • 1909-1910. Budapest, II. Keleti Károly utca 29-31. Komor és Jakab saját irodája és lakóháza
  • 1909-1910. Budapest, VIII. Hegedüs Gyula utca 94. Kislakásos bérház.
  • 1910. Marosvásárhely. Maros-Torda Vármegye székháza. Pályázat: I díj. [10]
  • 1910. Déva, színház.
  • 1910. Budapest, VIII. Rákóczi út 43. Palace-szálló [11]
  • 1910. Budapest kerületi munkásbiztosító pénztár. Tervpályázat: I. díj. [12]
  • 1911. Budapest Bank Rt. palotája. Tervpályázat: megvétel. [13]
  • 1911. Budapest, VII. Dózsa György út 84. Park szanatórium. (lebontották)
  • 1911. a volt Népopera, (ma: Erkel Színház (Márkus Géza terveinek felhasználásával,
  • 1911-1913. Marosvásárhely Kultúrpalota,
  • 1911-1913. Budapest, VIII. Fiumei út 19. Budapest Kerületi Munkásbiztosító Székháza. (Soós Aladárral)., a tornyot 1967-ben elbontották. [14]
  • 1912. Budai Zsinagóga. Pályázat. [15]
  • 1912-1914. Murány Ferdinánd bolgár király palotája. Pályázat: I. díj és kivitel.[6]
  • 1913. Budapest Nemzeti Színház [16]
  • Tóparti nyaralók (Palics)

Komor Jánossal tervezett épület:

  • 1931. Budapest, II. Árvácska utca 4. (egykor: Rézmál dűlő) lakóépület

Lapszerkesztőként[szerkesztés]

  • 1901-től 1914-ig a Vállalkozók Lapja felelős szerkesztője (egyes források szerint főszerkesztője) volt. Vezércikkeit Ezrey álnéven jegyezte. Néhány cím Ezrey álnéven megjelent cikkeiből: Magyar pallérstílus, Budapesti stílus, Kultusz és művészet, Budapest stílus, A mérnökök művészete, Modern építészet, Pesti bérházépíttetők, Tervpályázat-nyomoruság, Tátray Lajos, A Hungária fűrdő, Huszka-Lechner. Wagner Budapesten, Márkus Géza, Lechner Ödön.
  • Komor Marcell: Lechner Ödön (Építőipar 1900) A Vállalkozók Lapja jubileumi albuma. Szerkesztette és a címszavak nagy részét Komor Marcell írta 1930-ban.
  • Számos cikke jelent meg a Pesti Hírlapban.

Képgaléria[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Komor Marcell emléktábla egykori lakóhelyén, Budapest, II. Keleti Károly utca 31/a sz. alatt
  • Budapest IX. kerületében utcát neveztek el róla (itt van a Művészetek Palotája). [17]
  • 2004. szept. 1. Szabadkán a Városháza melletti parkban Komor Marcellnak és Jakab Dezsőnek állított emléket a hálás utókor. A két szobor egymás mellett áll.[18]
  • Komorok - dokumentumfilm a Komor családról (rendezte: Sipos András, forgatókönyvíró, szereplő: Bächer Iván, Duna Televízió, 2006)

Források[szerkesztés]

  1. Kohn Salamon, rabbi, szül. 1828-ban Komáromban; tanulmányait Pozsonyban és Pesten végezte. 1852-ben Pesten és Budán mint vallástanár működött a pesti s budai állami képzőintézetben, a fő- és minden kereskedelmi iskolákban. Meghalt 1886. jan. 14. Budapesten.
  2. Forrás: Bächer István: Komorok. Budapesti negyed 14/1996/4
  3. Komor-Jakab családi háza (Bp., II. Keleti Károly u. 29-31.).
  4. Bächer Mihály: Komorok, Budapesti Negyed 14/1996/4.
  5. Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló magyar építészete felsorolása szerint.
  6. Az utolsó bolgár cári család, Az első világháborúba a központi hatalmak oldalán lépett be. A vesztett háború után az antant ragaszkodott Ferdinánd lemondásához. Murányba vonult vissza, de időnként megjelent a pozsonyi Operában, és Budapestre is ellátogatott.

Külső hivatkozások[szerkesztés]