Jakab Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakab Dezső
Jakab Dezső [1]
Jakab Dezső [2]

Született 1864. november 4.
Rév
Elhunyt 1932. augusztus 5. (67 évesen)
Budapest
Munkái
Jelentős épületei Jakab és Komor téri zsinagóga (Szabadka), Közigazgatási Palota (Marosvásárhely), Szabadkai városháza
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakab Dezső témájú médiaállományokat.

Jakab Dezső (Biharrév,[1] 1864. november 4.Budapest, 1932. augusztus 5.[2]) zsidó származású magyar építész, Komor Marcell mellett a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Életpályája[szerkesztés]

Jakab Ármin és Held Terézia fiaként született. 1893-ban szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. Ezután tanulmányutakon járt Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában és Belgiumban. Fiatal építészként több építészirodában, szerzett gyakorlati ismereteket. Id. Francsek Imrénél dolgozott, a vele együtt végzett Komor Marcell-el. Később a Korb- és a Pecz- irodában is megfordult. Rövidebb ideig munkatársa volt Lechner Ödönnek is. 1896-ban a Földművelésügyi Minisztérium kiállítás tervezői osztályára került, ahol megtervezte az Ezredéves kiállítás több épületét.

1897-ben kezdett együtt dolgozni Komor Marcellel, majd 1899-ben közös irodát nyitottak. E társulás 1918-ig tartott. Első időben főként bérházakra kaptak megbízásokat (Budapest, Szondy és Csengery utca sarkán, 1899-ben; Döbrentei téren, 1902-ben.) Komor Marcellel közös műtermes villájukat a Budapest, II. Keleti Károly utca 29-31. szám alatt 1909-ben tervezték és valósították meg.

Már városrendezési feladatokat is magában rejtő megbízásuk volt Marosvásárhely új városközpontjának megalkotása. Az ide épült Kultúrpalota – a korszak egyik legkoncepciózusabb alkotása – díszítését a Gödöllői művésztelep művészei készítették. Sok középületet terveztek Szabadkára.(zsinagóga, 1902; városháza, 1908–1910; banképület, 1907; takarékpénztár, 1908; fürdőtelep, Palics, 1909–12), Budapestre Népopera (Erkel Színház), 1912–13; a Palace szálló (Rákóczi út 43., 1910–11), Pozsony (városi vigadó és zenepalota 1906).

1920-as évek elején vejével, Sós Aladárral társult. Még 1913-ban Komor Marcellel együtt tervezték a Munkásbiztosító pénztár (OTI) székházát a Fiumei úton, amelynek bővítésére 1930-ban került sor, ezen veje is részt vett. A Svábhegyi szanatórium már Sós Aladárral közös alkotása.

Szobor-emlékmű pályázatokon is részt vett. (Budapest, Kossuth-mauzóleum terve, 1902, Komor Marcellel és Vedres Márkkal; Kossuth-szobor terve, 1908, Komor Marcellel és Kallós Edével).

Cikkei jelentek meg Angol kertvárosok (A Ház 1909. 4–5., 81–87.); A mai korszerű építészetről (Vállalkozók Lapja, 1929. jan. 9., 3–4., 1929. jan. 16. 3–4.); Die Gefolgschaft Edmund Lechners (A Műgyűjtő 1930. 8–9., 245–247.) címmel. Munkásságáért a Magyar Mérnök és Építész Egylet nagy arany és ezüst érmét nyerte el, ahol számos előadást tartott tanulmányútjairól.

„Jakab Dezső - Komor Marcellel szövetkezve - vitte be Szabadkát Európába. Vagy Európa szédült be Szabadkára. Végeredményben mindegy. Vándor, ha erre jársz, gondolj Jakab Dezsőre (és Komor Marcellra), és állj meg a Fehér Hajó épülete előtt, a város egyik legszebb sarokháza ugyanis az ő tervei alapján épült fel, az eklektika stílusában. Uram, ne add, hogy újra barbárok rohanják le a várost, mely oly sokat köszönhet a két építésznek.”[3]

Főbb művei[szerkesztés]

Komor Marcellel tervezett épületei és tervpályázatai:[4]

  • 1890-1900. Szentes. Petőfi szálloda és színházterem. Pályázat: I. díj és kivitel. [3]
  • 1898. Párizsi Világkiállítás magyar pavilonja 1900. Pályázat: II. díj.
  • 1899. Szeged. Zsinagóga. Pályázat: megvétel.
  • 1899. Budapest, Árú és Értéktőzsde. Pályázat.
  • 1900. Budapest, VI. Csengery utca 76. Lakóház.
  • 1901. Jakab és Komor téri zsinagóga (Szabadka). Pályázat: I. díj. és kivitel: 1902.
  • 1901. Pécs. Postaigazgatóság. Pályázat: III. díj.
  • 1902. Pozsony. Kereskedelmi és Iparkamara. Pályázat: I. díj.
  • 1902. Budapest-Kossuth Mauzóleum Pályázat. (Vedres Márk szobrásszal)
  • 1903. Budapest, XIII. Radnóti Miklós utca 4-6. Lakóház. (átalakítva)
  • 1903. Pozsony. Vásárcsarnok pályázat.
  • 1904. Kiskunfélegyháza. Központi iskola. Pályázat: II. díj. (Gesztesi Mihállyal)
  • 1905. Budapest. Sáros-fürdő. Pályázat: megvétel. (Márkus Gézával)
  • 1904-1907. Kecskemét.(Széchenyi tér 7.) Kossuth tér 4. Iparosotthon. Pályázat: I. díj és kivitel. (Ma: Ifjúsági Otthon).[4] [5]
  • 1905. Budapest. Szabadság-szobor. Pályázat. (Márkus Gézával és Kallós Ede szobrásszal)
  • 1905. Kiskunhalas. Szálloda. Pályázat: Megosztott I. díj. (Márkus Gézával)
  • 1905-1906 Nagyvárad. Patriotilor utca 4-6. Adorján-házak
  • 1905. Nagyszalonta. Városháza. Pályázat: II. díj.
  • 1905. Marcali Zsinagóga. (átépítve)
  • 1905. Marosvásárhely. Városháza. Pályázat: I. díj [6]
  • 1906-1907. Közigazgatási Palota, Marosvásárhely (1910, felépült 1911 -1913)
  • 1906. Nagyvárad. Kereskedelmi és Iparkamara. Pályázat: I. díj.
  • 1906. Nagyvárad. Fekete Sas Szálloda. Pályázat: I. díj. Kivitel: 1907-1908
  • 1906. Nagyvárad. Takarékpénztár. Pályázat: II. díj.
  • 1906. Pozsony. Városi vigadó és zenepalota [7]
  • 1907. Szabadka, Városháza. (felépült 1908 - 1910)
  • 1907. Szabadka. Kereskedelmi Bank Rt.
  • 1907. Budapest. Munkásbetegsegélyező Székház. Pályázat: Megvétel.
  • 1908. Budapest, I. Döbrentei tér lakóház. (elpusztult)
  • 1908. Bécs. Hadügyminisztérium. Pályázat: III. díj.
  • 1908. Temesvár. Kereskedelmi Bank.
  • 1908-1909. Szolnok. Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár. (elpusztult)
  • 1908-1909. Nagyvárad. Stern-palota
  • 1908-1909. Budapest, VI. Benczur utca 47. Liget szanatórium. [8]
  • 1909. Palics. Vigadó épülete. A park, tó felőli főbejáratánál áll. [9] [10]
  • 1909-1910. Budapest, VI. Szinyei Merse utca 21. Lefèvre ház
  • 1909-1910. Budapest, II. Keleti Károly utca 29-31. Komor és Jakab saját irodája és lakóháza
  • 1909-1910. Budapest, VIII. Hegedüs Gyula utca 94. Kislakásos bérház.
  • 1910. Marosvásárhely. Maros-Torda Vármegye székháza. Pályázat: I díj. [11]
  • 1910. Déva, színház. (elpusztult) [forrás?]
  • 1910. Budapest, VIII. Rákóczi út 43. Palace-szálló [12]
  • 1910. Budapest kerületi munkásbiztosító pénztár. Tervpályázat: I. díj. [13]
  • 1911. Budapest Bank Rt. palotája. Tervpályázat: megvétel. [14]
  • 1911. Budapest, VII. Dózsa György út 84. Park szanatórium. (lebontották)
  • 1911. a volt Népopera, (ma: Erkel Színház) Márkus Géza terveinek felhasználásával,
  • 1911-1913. Budapest, VIII. Fiumei út 19. Budapest Kerületi Munkásbiztosító Székháza. (A tornyot 1967-ben elbontották). [15]
  • 1911-1913. Marosvásárhely Kultúrpalota,
  • 1912. Budai Zsinagóga. Pályázat. [16]
  • 1912-1914. Murány Ferdinánd bolgár király palotája. Pályázat: I. díj és kivitel.[5]
  • 1913. Budapest Nemzeti Színház [17]
  • Tóparti nyaralók, Palics

Sós Aladárral együtt tervezet épületek:[6]

  • 1923-1927. Budapest, XII. Eötvös út 11-14 Svábhegyi szanatórium (helyi védettség)
  • 1929. Budapest, II. Borbolya utca 4. lakóépület.
  • 1929-1931. Budapest, VIII. Fiumei út 19. Budapest Kerületi Munkásbiztosító Székháza bővítés.(A tornyot 1967-ben elbontották). [18]
  • 1932. Budapest, II. Bimbó út 12. (Mész utca 4/a) lakóépület.

Képgaléria[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ma: Rév - Bihar megye - Románia
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 1642/1932. folyószáma alatt.
  3. Idézet: "Hét Nap"-ból (Vajdasági magyar hetilap. Szabadka, 2008-11-26)
  4. Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló magyar építészete felsorolása szerint.
  5. Az utolsó bolgár cári család, Az első világháborúba a központi hatalmak oldalán lépett be. A vesztett háború után az antant ragaszkodott Ferdinánd lemondásához. Murányba vonult vissza, de időnként megjelent a pozsonyi Operában, és Budapestre is ellátogatott.
  6. Sós Aladár (1887-1975) építész

Források[szerkesztés]