Czigler Győző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Czigler Győző
Cziegler Győző.jpg
Született 1850. július 19.
Arad
Elhunyt 1905. március 28. (54 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Iskolái Magyar Képzőművészeti Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Czigler Győző témájú médiaállományokat.

Czigler Győző (Arad, 1850. július 19. – Budapest, Ferencváros, 1905. március 28.) építész, műegyetemi tanár.[1]

Életpályája[szerkesztés]

Ifj. Czigler Antal építész[2] és Dittl Róza fiaként született Aradon.[3] Svájcból bevándorolt ősei három nemzedékre visszavezethetően építészek voltak. Kezdetben apjától tanult, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theophil Hansen tanítványa volt. 1871-től, apja halálát követően az ő megkezdett építkezéseit fejezte be (a borosjenői Rákóczi-vár restaurálása 1872-ben). Tanulmányutakat tett Németországban, Angliában és Franciaországban, majd Olaszország, Görögország és Törökország műemlékeit tanulmányozta. 1874-ben Budapesten telepedett le, és a székesfővárosi mérnöki hivatalban dolgozott. 1878-ban kapta az első komolyabb feladatot: ekkor építette az Andrássy úti Saxlehner-palotát. 1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanárává nevezték ki. 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének, tagja a zágrábi és belgrádi mérnökegyesületnek, és részt vett számtalan szakbizottság funkciójában. 1905 januárjában, daganatos betegsége miatt visszavonult a munkából,[4] és állandó helyettesének Dvorák Edét nevezte ki, aki 21 éven keresztül munkatársa és asszisztense volt.[5] Végül 1905-ben, 55. életévében hunyt el. Halálát szívhűdés okozta.[6]

Emlékezete[szerkesztés]

Czigler Győző sírja Budapesten. Kerepesi temető: 28-ds.-10. Dvorák Ede alkotása
  • Ferenc József császár harmadosztályú Vaskorona-renddel tüntette ki.
  • Halála után Lyka Károly kritikus hangnemben írt róla: „(...) Művészete a Hansen-iskola hagyományain épült. Akkor Bécsé volt a vezetőszerep s Bécs építészete eklektikus vala. Czigler is teljesen a műtörténetben elkönyvelt régi stílusok különféle rendszerű rekonstrukciójában látta az építészet haladásának útját, így hát a modern művészettel nem tartott semmiféle rokonságot, sőt azzal szemben a legkonzervatívabb álláspontot foglalta el. (...)”
  • Halála után a Magyar Mérnök és Építész Egyesület róla elnevezett emlékérmet alapított.
  • 1905-től irodáját Dvorák Ede vezette tovább. Első években az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt.

Stílusa[szerkesztés]

Czigler a stilisztikában mutatkozó konzervativizmusa mellett a műszaki megoldások terén a legmodernebb eszmék követője, egyszersmind buzgó terjesztője. A budapesti szűk szíjtelkek sűrű városszövetének fellazítására több kísérletet tett. Még 1894-ben tervezte, a Hadik Endre hitbizománya számára 1895/6-ban épített Károly körúti bérházat, ahol a magánutca gondolatát elsőként próbálta megvalósítani, téres udvarokkal, zárt lépcsőházakkal és a függőfolyosók mellőzésével, az udvari homlokzat utcaszerű kiképzésével. Elsődleges célja az épületben az udvari lakások utcaiakkal egyenértékűvé tétele volt, amellyel a város fellazításának gondolata szerencsésen párosult. Terve csak részben sikerülhetett, a hatalmas telek Rumbach utca felőli végének átépítésére nem volt lehetőség. Másodjára, 1900-ban a Gozsdu-udvar terveivel már világos és sikeres koncepciót dolgozott ki a nehéz feladat megoldására. A Károly körúti terveiben még preferált sorházszerű kiképzéssel szakítva, önálló pavilonok kialakításával oldotta meg a feladatot. Mindkét épület mérnöki szempontból úttörő alkotás.

Czigler épületei jellegzetes stílusjegyei alapján könnyedén felismerhetők. Rendkívüli kézügyessége, nagyszerű arányérzéke, alkotásaiban lépten-nyomon tetten érhető.

Legfontosabb művei[szerkesztés]

Budapesten[szerkesztés]

  • Luczenbacher-féle bérház a Teréz körúton (VI. Teréz körút 41.; 1878)
  • a Kereskedelmi Akadémia épülete (V. Alkotmány u. 9-11.; 1882)
  • Rózsák terei római katolikus, ma görögkatolikus templom (VII. Rózsák tere 8.; 1883)
  • a Havas Boldogasszony templom toronykupolája (I. Mészáros utca 1.; 1884)
  • a IX. kerületi elöljáróság épülete (IX. Bakáts tér 14.; 1884)
  • a Moosmüller-féle bárház (I. Tóth Árpád sétány 22., Szentháromság utca 6.; 1884)
  • Saxlehner-palota, Andrássy út 3. (VI. Andrássy út 3.; 1885)
  • az Országos Erdészeti Egyesületek háza (V. Alkotmány utca 6.; 1885)
  • Luczenbacher-féle bérház az Erzsébet körúton (VII. Erzsébet körút 56.; 1886)
  • Bakáts téri bérház (IX. Bakáts tér 7.; 1887)
  • Károlyi utcai bérház (V. Károlyi utca 17.; 1887)
  • Luczenbacher-féle bérház az Erzsébet körúton (VII. Erzsébet körút 4.; 1887)
  • a gróf Károlyi Tibor féle bérház a Teréz körúton (VI., Teréz körút 37., Szondi utca 5.; 1891)
  • a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Erzsébet körúti palotája (VII. Erzsébet körút 1,; 1892)
  • az Országos (Dzsentri) Kaszinó Kossuth Lajos utcai palotája (V. Semmelweis utca 1-3.; 1895)
  • a Tudományegyetemi Alap Kossuth Lajos utcai bérpalotája (V. Kossuth Lajos utca 18.; 1895)
  • a Hadik-Barkóczy-féle Károly körúti bérpalota (VII. Károly körút 9.; 1896)
  • a Hunyadi téri vásárcsarnok (VI. Hunyadi tér; 1896)
  • a Hold utcai vásárcsarnok (V. Hold utca; 1897)
  • a Központi Statisztikai Hivatal főépülete (II. Keleti Károly u. 5-7.; 1897)
  • a régi Városház téren álló Szapáry-palota (V. Váci utca 25.; 1898)
  • Budapesti M. Kir. Állami Vetőmagvizsgáló Állomás épületei (II. Kis-Rókus utca 15./a - Kitaibel Pál utca 4 - Keleti Károly utca 24; 1900.)
  • az Erzsébet Királyné Szanatórium épületei, jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (XII. Pihenő út; 1901)
  • a Gozsdu-udvar (VII. Király utca 13.; 1901)
  • a Czigler-bérpalota (II. Frankel Leó út 5., Bodrog utca 2., Lipthay utca 6.; 1901)
  • Stefánia úton álló kastély (XIV. Stefánia út 26.; 1903)
  • Budapesti Műszaki Egyetem kémiai pavilonja (CH épület) (XI. Műegyetem rakpart; 1904)
  • Hőgyes Endre utcai bérház (IX. Hőgyes Endre utca 7-9.; 1904)
  • Budapesti Műszaki Egyetem fizikai pavilonja (F épület) (XI. Műegyetem rakpart; 1905)
  • a volt Geist-bérpalota (I. Döbrentei tér 6., Horgony utca 2-6.; 1905, lebontották)
  • Széchenyi fürdő (Dvorzsák Edével együtt; 1913)
  • az állami szőlészeti kísérleti állomás Budán
  • a Budapesti Hírlap székháza
  • az 1900-as évekből valók a budapesti Vigadó átalakítási tervei
  • a Gourmand eszpresszó (Mérnök- és Építész Egylet székháza)
  • a polgári és királyi serfőzők telepei Kőbányán

Máshol[szerkesztés]

Templomok[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

  • Saxlehner Andás palota, (1885) - Andrássy út 3.

  • Pesti Hazai Első Takarékpénztár (1892)

  • Országos Kaszinó; Tudományegyetemi Alap Kossuth Lajos utcai palotája (1895)

  • Hold utcai vásárcsarnok (1896)

  • Statisztikai palota (1897)

  • Hunyadi téri vásárcsarnok (1897)

  • Szapáry palota (1898)

  • Műszaki Egyetem CH (Kémia) épülete (1904)

  • Gyula, József Szanatórium (1904-1905)

  • Széchenyi fürdő (1913)

  • Károly krt. 9. homlokzati terve (1894)

  • Károly krt. 9. metszetrajza (1894)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Képzőművészeti Kislexikon. Budapest, 1973. 126. old.
  2. ↑ A Művészeti kislexikon szerint születési adatai ismeretlenek. Arad környékén dolgozott klasszicista illetve kora romantikus stílusban.
  3. ↑ A szülőkre vonatkozó információk a halotti anyakönyvből származnak. Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 758/1905. folyószáma alatt.
  4. ↑ Czigler Győző meghalt. Magyarország. 12. évf. 79. sz. 1905. 03. 29. 6. o.
  5. ↑ Fővárosi Közlöny, 16. évf. 30. sz. 1905. 04. 11. 526. o.
  6. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 758/1905. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

  • Képzőművészeti Kislexikon. Budapest, 1973. 126. old.

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Czigler_Győző&oldid=22882026”