Ugrás a tartalomhoz

Gozsdu-udvar

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gozsdu-udvar
B udvar, III. épület
B udvar, III. épület
TelepülésBudapest
CímBudapest 7, Király utca 13., Dob utca 16.
Építési adatok
Építés éve1901 - 1902
Rekonstrukciók évei2002 - 2008
Építész(ek)Czigler Győző
Hasznosítása
Felhasználási területépületegyüttes
Tulajdonosmagántulajdon
Elhelyezkedése
Gozsdu-udvar (Budapest)
Gozsdu-udvar
Gozsdu-udvar
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 58″, k. h. 19° 03′ 31″47.499344°N 19.058694°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 58″, k. h. 19° 03′ 31″47.499344°N 19.058694°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gozsdu-udvar témájú médiaállományokat.

A Gozsdu-udvar Budapest VII. kerületében, a Király utca 13. és a Dob utca 16. között húzódó, műemléki védelem alatt álló átjáróház-együttes. A központi passzázsra felfűzött hét épület hat egymásba nyíló udvart fog közre. Az épületegyüttest az aromán származású Gozsdu Manó (Emanoil Gojdu) ügyvéd végrendelete alapján 1870-ben létrehozott Gozsdu Alapítvány építtette 1901 és 1902 között Czigler Győző és Bauer Gyula tervei alapján.[1]

Az épületben eredetileg lakások, üzletek és műhelyek működtek, és fontos szerepet töltött be Belső-Erzsébetváros kereskedelmi életében. Az épületegyüttest 2002 és 2008 között átfogóan átépítették és helyreállították; ma lakásoknak, üzleteknek, vendéglátó- és szórakozóhelyeknek ad otthont.[2]

A Gozsdu-udvar pár percre található Budapest egyik legforgalmasabb részétől, a Deák Ferenc tértől és az Andrássy úttól.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épületegyüttes névadója Gozsdu Manó (románul Emanuil Gojdu) aromán származású ügyvéd, országgyűlési képviselő és mecénás volt. Végrendelete alapján létrehozott alapítványa elsősorban román fiatalok tanulmányait támogatta ösztöndíjakkal. Az alapítvány az ingatlanvagyonából származó jövedelmet használta fel működésének finanszírozására.[2]

A Gozsdu Alapítvány megbízásából 1901 és 1902 között épült fel a Király utca és a Dob utca közötti átjáróház-együttes. A Czigler Győző és Bauer Gyula által tervezett épület hét különálló házegységből és hat egymásba nyíló udvarból állt. A földszinten eredetileg 39 üzlet, az emeleteken pedig 61 különböző méretű lakás működött.[1]

A Gozsdu-udvar a 20. század első felében Belső-Erzsébetváros kereskedelmi életének egyik jellegzetes helyszíne volt. A környező Holló utca ötvös- és ékszerészhagyományaihoz kapcsolódva több ötvös, vésnök és ékszerkereskedő dolgozott az épületben; mellettük textil- és más kiskereskedők is működtek itt.[2]

A második világháborút követő államosítás során a Gozsdu Alapítvány elveszítette magyarországi ingatlanvagyonának jelentős részét.[2]

Az épületek állapota a 20. század második felében fokozatosan leromlott, bár az együttes a háborús károk és későbbi átalakítások ellenére nagyrészt megőrizte eredeti térszerkezetét. Az átépítés tervezése 2002-ben kezdődött, a kivitelezéshez szükséges engedély 2005-ben vált jogerőssé. A 2008-ra elkészült beruházás során a műemléki épületsort felújították, lakásokat, üzleteket és vendéglátóhelyeket alakítottak ki, a szomszédos Holló utcai ingatlanokon pedig új épületek is létesültek.[1]

Az épületegyüttest a VII. kerületi önkormányzat 2004-ben értékesítette a Magyar Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Kft.-nek, amely röviddel később továbbadta a Queen House Kft.-nek, az Autóker Holding beruházáshoz létrehozott projektcégének.[3]

A Gozsdu-udvar a 2000-es évek végétől Belső-Erzsébetváros egyik jelentős vendéglátó- és szórakoztató központjává vált.[2]

A Gozsdu-udvar a budapesti UNESCO világörökségi helyszín Andrássy út körüli védőövezetében, a történelmi zsidónegyed területén található.[4]

Építészete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gozsdu-udvar hét, római számmal I-től VII-ig jelölt épülete egy központi, a Király utcát és a Dob utcát összekötő passzázsra szerveződik. Az épületek között elhelyezkedő hat udvart A-tól F-ig betűjelekkel különböztették meg.[1]

Az együttes különlegessége az egymásba kapcsolódó udvar- és átjárórendszer, amely lakóépületeket és földszinti üzletsort fogott össze. A Király utca felőli négy épület emeleteit udvari kétkarú lépcsők, a Dob utca felőli három ház lakásait pedig íves belső lépcsők szolgálták ki. A keskenyebb Dob utcai telekrészen kisebb világítóudvarokat alakítottak ki a belső helyiségek megvilágítására.[1]

Az utcai homlokzatokat historizáló és szecessziós részletek, üzletportálok és tagolt párkányzat jellemzi. A Király utcai homlokzat főpárkányán a „GOZSDU-UDVAR” felirat látható.[1]

A 2002–2008-as átépítés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A felújított átjáró 2011-ben

A Gozsdu-udvar átépítésének tervezése 2002-ben kezdődött. Az építési engedélyezési dokumentációt 2004 augusztusában nyújtották be, az engedély pedig 2005. február 7-én emelkedett jogerőre. A beruházás nemcsak a Király utca 13. és a Dob utca 16. közötti műemléki épületsort, hanem a Holló utca 6., valamint a Holló utca 10. és 12–14. szám alatti ingatlanokat is magában foglalta.[1]

Falkép

A felújítás során megtartották az épületegyüttes vegyes lakó- és kereskedelmi funkcióját. Az eredeti hét épület emeletein és tetőtereiben 123 lakást alakítottak ki, a földszinten és a pinceszinten pedig kereskedelmi, kulturális és vendéglátóhelyiségek létesültek. A lépcsőházakhoz felvonókat építettek, helyreállították a homlokzatokat, valamint lehetőség szerint megőrizték vagy az eredeti forma- és anyagvilág alapján pótolták a korlátokat és rácsokat.[1]

A központi passzázs a Király utcát és a Dob utcát köti össze, míg a Madách sétány tervezett folytatása a C udvaron keresztül teremt kapcsolatot a Holló utca irányába. Az épületegyüttes eredeti része hét, I-től VII-ig számozott épületből áll, amelyek hat, A-tól F-ig jelölt udvart fognak közre.[1]

Mivel a műemléki épületsor alatt nem lehetett megfelelő mélygarázst kialakítani, a beruházás részeként a Holló utca 6. alatt egy hétemeletes, alápincézett, 7600 négyzetméter nettó alapterületű, 246 férőhelyes parkolóház épült. A Holló utca 10. és 12–14. alatt egy négyszintes mélygarázzsal rendelkező, 17 200 négyzetméter nettó alapterületű lakóépület készült, vendéglátó-, kereskedelmi és szórakoztatóegységekkel. A Holló utca 10. és 12–14. számú épületeket a második emelet magasságában acélszerkezetű gyalogoshíd kapcsolja össze.[1]

A felújított Gozsdu-udvar 2008-ra nyerte el mai kialakítását. A 2000-es évek végétől a belváros egyik forgalmas vendéglátó- és szórakozóhelyévé vált, számos étteremnek, bárnak és más szolgáltatóhelynek adva otthont.[2]

Képgaléria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1998-ban Ákos itt forgatta a Végre című videóklipjét.
  • 1999 nyarán az OFF Társulat itt adta elő a Városi Levegő szabadtéri táncelőadás-sorozata keretében a Mesterséges légzés című darabját.
  • 2019 - A Gozsdu társasház közleménye [5]
  • 2016 - Réti László: Európa, falak mögött című könyvében a Gozsdu-udvar terrorcselekmény célpontja.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Sebők Péter; Szabó Balázs (2008. szeptember 22.). "A Gozsdu Udvar átépítése 2002–2008". Építészfórum. Hozzáférés: 2026. július 21.{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. 1 2 3 4 5 6 "Gozsdu Udvar". Haver Alapítvány. Hozzáférés: 2026. július 21.
  3. ↑ "Rizikós lakásvásárlások: Gozsdu-udvar, rendes ház?". hvg.hu. 2008. augusztus 12. Hozzáférés: 2026. július 21.
  4. ↑ "Decision 32 COM 7B.94 – Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrássy Avenue" (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. 2008. Hozzáférés: 2026. július 21.
  5. ↑ A Gozsdu társasház közleménye, facebook.com (magyarul)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Gozsdu courtyard
A Wikimédia Commons tartalmaz Gozsdu-udvar témájú médiaállományokat.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gozsdu-udvar&oldid=29224343”