Budapest IX. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest IX. kerülete
Nemzeti Színház
Nemzeti Színház
Budapest IX. kerülete címere
Budapest IX. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Ferencváros
Közigazgatás
Városrészek Belső-Ferencváros
József Attila lakótelep
Középső-Ferencváros
Külső-Ferencváros
[1]
Irányítószám 1091-1098
Testvérvárosok
Polgármester Bácskai János (Fidesz)[2]
Népesség
Teljes népesség 59 121 fő (2015. jan. 1.)[3]
Rangsorban 17.
Népsűrűség 4713 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,53 km²
Elhelyezkedése
Budapest IX. kerülete (Budapest)
Budapest IX. kerülete
Budapest IX. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′, k. h. 19° 05′Koordináták: é. sz. 47° 28′, k. h. 19° 05′
Budapest IX. kerülete weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest IX. kerülete témájú médiaállományokat.
A Magyar Iparművészeti Múzeum épülete
A Közvágóhíd főkapujának bal oldalán álló szobor. Begas Reinhold berlini szobrász eredetileg kőből készítette, amit 1937-ben bronzba öntöttek[4]

Budapest IX. kerülete az egyik pesti kerület. Összefoglaló történelmi neve Ferencváros, a kerületi önkormányzat is ezt használja. A városrész 1792-ben I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta e nevet.

Fekvése[szerkesztés]

A pesti oldal egyik kerülete. Északnyugatról Budapest V. kerülete, északkeletről a VIII. kerület és a X. kerület, délkeletről a XIX. kerület és a XX. kerület határolja. Déli szomszédja a Ráckevei-Duna-ágon túl Budapest XXI. kerülete, nyugaton pedig a Dunán át a XI. kerülettel szomszédos.

Története[szerkesztés]

A középkorban majorságok voltak a területén. A XVIII. század végén alakult ki egy kertes település a mai Ráday és Lónyay utcák környékén, amely az 1799. évi dunai árvíz áldozatává vált. A házakat vályogból építették újra, ám 1838-ban az újabb, még nagyobb árvíz ezeket is elpusztította. 529 házból csak 19 maradt meg. Ezt követően a parton gátat emeltek, a legalacsonyabban fekvő részeket feltöltötték és a házak ekkor már téglából és kőből épültek újra. A 19. század második felében nagyarányú iparosítás kezdődött: ide települt a legnagyobb vágóhíd, öt malom létesült, és a parton felépültek a Közraktárak a második világháborúban megsemmisült Elevátorral [1], illetve a századfordulón a Központi Vásárcsarnok. A kerületben épült fel a Mária Valéria-lakótelep, amelynek helyén létesült a József Attila lakótelep. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején négy jelentős felkelőcsoport működött a kerületben: a Tűzoltó utcaiak, a Ferenc tériek, a Tompa utcaiak és a Kilián laktanya környékén harcolók; közülük a Tűzoltó utcaiak harcoltak legtovább egész Budapesten, csak november 8-án tették le a fegyvert; vezetőjüket, Angyal Istvánt kivégezték, Ferencvárosban ma emlékét tér és emlékmű is őrzi. Október 23-án a felkelők a Soroksári úti fegyvergyár puskáival vették fel a harcot.[5]

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület városrészi felosztását.[1][6] Megszűnt Gubacsidűlő, Ferencváros viszont három részre szakadt: Külső-Ferencváros, Belső-Ferencváros és Középső-Ferencváros.

Politika, önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

Önkormányzat[szerkesztés]

A kerület polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

Gegesy Ferenc húsz évig vezette a kerületet. Nevéhez fűződik a városrehabilitációs program, melynek keretében a IX. kerület megújult.

Gegesy Ferenc 2006-ban egyéni országgyűlési képviselő lett, Ferencváros 12. országgyűlési választókörzetében, a második fordulóban visszalépő korábbi képviselő, dr. Kökény Mihály (MSZP) támogatásával. 2008 szeptemberében az SZDSZ politikájával nem tudott azonosulni, ezért kilépett az SZDSZ-ből. Úgy gondolta,mivel a parlamenti mandátumához az SZDSZ jelöltjeként jutott, ezért azt is vissza kell adnia és ugyanaznap a képviselői helyéről is lemondott.

A kerületi hírekről a lakók a Ferencváros Újság és a Helyi Téma IX. kerület c. lapokból értesülhetnek.

Országgyűlési képviselők[szerkesztés]

A kerület két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik. 2010-ig a belső rész alkotta a budapesti 12. számú választókerületet, a külső rész pedig a XX. kerület egy részével a 13. számút. 2014-től a belső rész az V. és az I. kerülettel az 1. számú OEVK-hez tartozik, a külső pedig a VIII. kerülettel a 6. számúhoz.

Korábbi országgyűlési képviselők 1990 óta:

Az új választókerületek országgyűlési képviselői 2014-től:

Főbb látnivalók[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Itt működik az ország egyik jelentős sportegyesülete, az FTC, amelynek labdarúgóstadionja az Üllői úton van.

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

Díszpolgárok[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. ^ a b A fideszes bölény sem mindig golyóálló (magyar nyelven). Index, 2010. október 6. (Hozzáférés: 2010. október 6.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Közvágóhíd
  5. Gönczi Ambrus: Tudta-e... in Ferencváros, 2011. október (XXI. évfolyam 13. szám)
  6. a korábbi hat.:Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk[szerkesztés]