Fábián Gáspár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Fábián Gáspár
Fábián Gáspár.jpg
Született 1885. január 2.
Székesfehérvár
Elhunyt 1953. január 13. (68 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész
Sírhely Prohászka-emléktemplom, Székesfehérvár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fábián Gáspár témájú médiaállományokat.

Fábián Gáspár (Székesfehérvár, 1885. január 2.Budapest, 1953. január 13.) magyar építész.

A Budapesti Műszaki Egyetem diákja, majd Aigner Sándor és Kauser József munkatársa. Két évig Nagy Virgil műegyetemi tanársegédje volt. Több iskolát, kórházat, templomot épített történelmi stíluselemekkel (jászapáti gimnázium, a budapesti Szent Margit (Kaffka Margit) Leánygimnázium, az angyalföldi, szekszárdi és a nyíregyházi közkórház, a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom, az újdombóvári r.kat.templom, a hódmezővásárhelyi Szent István-plébániatemplom stb.)

Munkássága[szerkesztés]

Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyből a magyar építészet megújítására törekvő „fiatalok" emelkedtek ki. Fábián nem csatlakozott a Kós Károly köré csoportosuló újítókhoz, hanem műegyetemi tanárainak, Hauszmann Alajosnak, és főként Nagy Virgilnek útmutatásai nyomán a történeti stílusok ápolásával kezdte meg. E felfogása mellett mindvégig következetesen kitartott. Azok közé tartozott, akik a neobarokk és a neoromán középületeket és templomokat nem az építtető kedvéért, anyagi megélhetés okából öltöztették történeti köntösbe, hanem őszinte meggyőződésből.

Középület-építő tevékenységének legjelentősebb alkotása a Szent Margit Leánygimnázium (1947–96 között Kaffka Margit Gimnázium) a budapesti Villányi úton (épült 1929–1930). Az alagsor felett négy szintű magas épület a két szélén előrelépő tömbökkel erősen tagolt. A kompozíciónak további hangsúlyt ad az öttengelyes bejárati rizalit, melyet elszélesedő oromzat zár le. Mögötte jelenik meg az épület középpontját koronázó, oszlopos, kör alapú és kupolával fedett tetőfelépítmény. A díszterem a neobarokk téralkotás jellemző példája: a térarányok a középület tartószerkezeti rendszeréhez igazodnak, a fal- és mennyezetfelületet borító díszítések, a boltozatok és az ablakzáradékok a történeti kort idézik.

Fábián Gáspár a soproni apácák kereskedelmi iskolájánál (ma Felsőfokú Óvónőképző Intézet, Ferenczi János utca). Az alagsor felett háromszintes épülettömb déli homlokzata a hazai neobarokk egyik legarányosabb alkotása. Kár, hogy az utcai főhomlokzat torzó maradt, és az épületnek csak a déli része valósult meg (1928).

Fábián Gáspár legnagyszerűbb alkotása a monumentális Prohászka Ottokár-emléktemplom

Fábián Gáspár további jelentős egyházi megrendelésekhez is jutott. Így ő tervezte a székesfehérvári belvárosi egykori zárdaiskolát, ahol az egymáshoz tompa szögben álló épületszárnyak találkozásánál, a forgalmas utcasarok tehermentesítésére, térhomorlatot vájt a bejáratnál, amely a felette levő attikával együtt díszes neobarokk architektúrát képez.

Egyszerűbb neobarokk építészeti megjelenést tükröz a székesfehérvári zárdaépület. Kétszintes neobarokk épület a ceglédi zárda is. Budapesten az Istenhegyi úton épült fiúnevelő intézet. A székesfehérvári leánygimnázium épülete hegyes szögű, utcákkal határolt telekre épült. A monumentális épület neobarokk stílusú.

Fábián Gáspár életművében több olyan templommal is találkozunk, melyek középkori formákat idéznek: a balatonfüredi, kőből épült, kéttornyú templom, a pécsi Pius-templom (tervpályázat: 1916), a badacsonytomaji plébániatemplom, majd három fővárosi templom (az Üllői úton -1929 -, az egykori Haller téren és a Szondy utcában 1931) neoromán formakincs felhasználásával épültek. Neoromán stílusban tervezte a pécsi Szent Mór Kollégiumot (1928) is. Székesfehérvár: Prohászka-emléktemplom (1928-1933), melynek hatalmas centrális terét a városképben is hangsúlyos laternás gömbkupola fedi. A kompozíció szerves részét képező torony és a templom oldalszárnyai nem épültek meg. , így az alkotás torzó maradt.

Fábián Gáspár profán alkotásai közé tartoznak a szekszárdi és a nyíregyházi kórházak, néhány budai villa és a budapest-angyalföldi elmegyógyintézetet. Kiválik ezek közül a szekszárdi kórház. A pavilonrendszerű együttes főépülete lejtős terepen két egymás mögé helyezett és nyitott lépcsős építménnyel összekötött, tiszta alaprajzú és tömegében is tetszetős alkotás.

Fábián Gáspár életművét sok tervpályázat és kisebb alkotások egészítik ki. Csak templomépítéseinek száma meghaladja a százat. Ő volt az 1920-as évek egyik legjobban foglalkoztatott, a kormányzat és az egyház építőművészeti szándékait híven tükröző építész. Alkotásai ezen túlmenően az építészettörténet számára azért is említésre érdemesek, mert híven tükrözik egy tehetséges építésznek anakronizmusba torkolló szándékát.

Fábián Gáspár 1953. január 13-án halt meg Budapesten. Szülővárosában, Székesfehérvárott, legnagyszerűbb alkotása, a Prohászka-templom kertjében temették el.

Szakirodalmi művei[szerkesztés]

  • Életem, főbb alkotásaim (Szeged, 1935)
  • Magyar fogadalmi emléktemplomok (Szeged, 1935)
  • Küzdelmeim és alkotásaim (Budapest, 1935)
  • Nagy magyar építőmesterek (Budapest, 1936)

Lásd még[szerkesztés]

Forrás és szakirodalom[szerkesztés]

  • Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
  • Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-336-121-4
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - ISBN 963-10-6505-7
  • Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
  • Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.

Külső hivatkozások[szerkesztés]